Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)
1. szám - Jászné Gyovai Ágnes: A szegedi (percsorai) árvízi tározó
JÁSZNÉ GYOVA J A ; A szegedi (percsorai) árvízi tározó 49 Felülrffl, azaz a Levelényi vízkivételen, vagy a helyén létesítendő új műtárgyon keresztüli vízbevezetéssel is feltölthető a rendszer. A feltöltés ebben az esetben is a 77,50 mBf szintig lehetséges és lehetőség van a rendszer átöblítésére is. Ebben az esetben az új műtárgyon át a Tiszából gravitációsan, vagy a vízkivételen szivattyúsán jut be a vízkivétel társulati csatornájába a víz, ahonnan azonnal három irányba osztható szét. Egy időben a Percsorai főcsatornába, a Levelény-Kis-tiszai csatornába és a Mürét-Kis-tiszai csatornába is. A többi mellékcsatoma feltöltése a főcsatornából történik. A Levelényi vízkivételtől a Percsorai szivattyútelep felé haladva a csatornák fenékszintjének esése kedvező a vízpótláshoz. Ha a tározó vízrendszerének kisvízi időszakokban történő feltöltésével problémák vannak, akkor kijelölhető két olyan területrész, ahol állandó tározó alakítható ki. Az egyik ilyen területrész a Percsorai főcsatorna, a Műrét-Kis-Tiszai csatorna és az árvízvédelmi töltés által határolt 634 ha-os rész, amely kereszttöltéssel lezárható és így alkalmas lehet 13,9 millió m 3 víz tározására (80,50 mBf vízszinttartás mellett). Ha árvízi céllal megépül a Levelényi vízkivételnél is a beeresztő műtárgy, akkor az ún. Nagylucskos területe, mely a vízkivételtől D-re elterülő, közel 250 ha-os terület, alkalmassá tehető 5-6 millió m 3 víz betározására (80,50 mBf vízszint kialakításával, 2,20 m-es átlagos vízmélységgel). Azonban ehhez ezt a területet körtöltéssel kellene körülvenni, amely kb. 5900 m hosszú lenne (ATIVIZIG, 2002). A tározó csak akkor hasznosítható többcélúan, ha kiszolgálhatók a vízigények. Ennek feltétele, hogy a csatornahálózat mellett megfelelők legyenek a terepviszonyok, valamint alapfeltétel a rendszer feltölthetősége és a Tisza kedvező vízjárása. A rendszer által kiszolgálható, biztosítható vízszint meghatározásához további vizsgálatok szükségesek. Mértékadó vízmércék alapadatai (Árvízvédelmi terv, 2001): - Mindszenti állami vízmérce helye: Tisza bp. 217,7 fkm, "0" pontja: 74,82 mBf (LNV 2000. 04. 21. 1000 cm; LKV 1968. 07. 18. -293 cm). - Szegedi állami vízmérce helye: Tisza jp. 173,6 fkm, "0" pontja: 73,70 mBf (LNV 1970. 06. 01. 961 cm; LKV 1946. 10. 10.-250 cm). A Percsorai szivattyútelep, azaz a töltést keresztező vasbeton cső folyásfenék szintje 74,83 mBf, (a hullámtéri műtárgy küszöbszintje 74,43 mBf) ezen adat alapján megállapítható, hogy a +113 cm-t meghaladó szegedi, illetve +1 cm-es mindszenti vízállást meghaladó vízállások már bevezethetők a rendszerbe a szivattyútelepen keresztül. A főcsatorna fenékszintje a szivattyútelepnél 74,60 mBf, a főcsatorna végszelvényében 75,91 mBf. (Ez +221 cm-es vízállásnak felel meg Szegednél, Mindszentnél pedig +109 cm-es vízállásnak.) 1. lépés: A terepviszonyok vizsgálata A tározó területi adottságait vizsgálva elmondható, hogy a Percsorai főcsatorna mellett a terepre a 78,0079,00 mBf magasság a jellemző. A Percsorai párhuzamos csatorna mellett szintén a 78,00-79,00 mBf terepszint a jellemző. A Műrét-Kis-tiszai csatorna mellett a terepszint a 78,00 és 79,50 mBf magasságok között változik. A Farkasmajori csatorna mellett a torkolati szakaszon 79,00 mBf, míg a középső szakasztól a végszelvényig már csak 77,00 mBf körüli a terepszint. A Levelény-Kis-tiszai csatorna mellett a terepszint szintén 78,00-79,00 mBf közötti. A Műrét-Paptcrvai csatorna mellett pedig 78,50-79,00 mBf magasságok a jellemzők. Nem nyújt elegendő információt a terepszintek ismerete, meg kell vizsgálni a csatornarendszer állapotát is, azaz a partélek milyenségét. 2. lépés: A csatornák partéleinek vizsgálata A csatornahálózat hossz-szelvényeit vizsgálva: A Percsorai főcsatorna partélei: a 0+000-5+825 km szelvények között meghaladja a 78,00 mBf magasságot. Az 5+825-6+075 km szelvények között lecsökkennek a jobb parti magassági adatok 77,20 mBf-ig. A 6+0758+159 km szelvények között csak 76,50 mBf körüli mindkét partéi. A 8+159 km szelvénytől a csatorna magaspartok között halad. Erre a csatornaszakaszra az a jellemző, hogy van egy kisvízi meder, melynek a partélei 76,30-76,40 mBf közöttiek. A magasparti rész viszont 9+335 km szelvényig 77,00 mBf; 10+000 km szelvényig 78,20 mBf; 11+000 km szelvényig 78,00 mBf; 12+500 km szelvényig pedig 78,60-78,80 mBf. A végszelvényig (15+318-ig) a partélek magassága 13+642-től 78,50 mBf. A 12+500-13+642 km szelvények között több helyi minimum is van (77,40 mBf)A Percsorai párhuzamos csatorna partélei: a 0+150 km szelvényig 78,00 mBf feletti a partéi, azt követően 78,00 mBf körüli. A 0+375-3+800 km szelvények között viszont kb. 1570 m hosszban csak 77,70-77,80 mBf a partélek magassága. 3+800 km szelvénytől fokozatosan emelkedik a partéi, eléri a 80,50 mBf magasságot is a végszelvényig (5+100). Az árvízvédelmi töltés felöli parton szorítógát van kiépítve a 0+400-4+950 km szelvények között, amely 78,50 mBf -nél magasabb. A Műrét-Kis-tiszai csatorna partélei: a befogadónál (Percsorai fcs. 3+414) 78,40 mBf, majd 0+150-0+400 km szelvények között 76,40 mBf, 0+500-1+825 km szelvények között 76,70 mBf a partélek magassága. Az 1+825 km szelvénytől fokozatosan emelkedik a csatorna partéle, 2+000 km szelvénytől 78,00 és 79,10 mBf között változik a partéi magassága, de kb. 250 m hosszú szakasz csak 77,90 mBf. A Farkasmajori csatorna partélei: 0+000-1+500 km szelvények között 76,60 mBf mindkét partéi, 1+5004+446 km szelvények között pedig 77,00-77,50 mBf között változik. A Levelény-Kis-tiszai csatorna partélei: A befogadótól 78,50 mBf-t meghaladja a partéi, kivéve a 0+2250+450 km szelvények közötti szakaszon ahol 78,0078,50 mBf között változik a partélek magassága. Kb. 1+300 km szelvénytől a partélek 79,00 mBf magasságúak, vagy meghaladják azt. A 4+600 km szelvénytől kezdve a csatorna bal partja hirtelen lecsökken, 4+864 km szelvénynél már csak 77,00 mBf magasságú. A Műrét-Paptavai csatorna partélei: a csatorna partélei magasabbak 78,00 mBf -nél, de egy rövid szakaszon 0+450-0+600 km szelvények között 77,80 mBf a partéi. A csatorna 1+948 km szelvényében keresztezi a BaksMindszenti műút a csatornát. (A 2+500 km szelvénytől már 79,00 mBf körüli a partéi.)
