Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

1. szám - Jászné Gyovai Ágnes: A szegedi (percsorai) árvízi tározó

JÁSZNÉ GYOVAJ A ; A szegedi (percsorai) árvízi tározó 43 mint az egész terület mikroklímája valószínűleg jelentősen javulna, új gazdálkodási lehetőségek nyílnának a helybeliek előtt. A természetvédelem érdekében szükséges vízkormányzás fő jellemzői a rendszeres elöntés és a kis vízjáték. Tavasszal - akár mesterségesen is - biztosítani kellene az „áradást", ennek mértéke azonban nem haladhatja meg az 1-1,5 métert. Időben is korlátozni kell az elöntést, ugyanakkor egy minimális szinten biztosítani kell állandó vízborítást. A vízkormányzás menete tehát egy állandó (ökológiai) vízszint minimumból kiindulva: tavasszal (április-május) 1,0 méteres áradás, ez kb. egy hónapig tartható kint a területen, beleszámítva a lassú levezetés (magas vízállás esetén a szivattyúzás) időtartamát is. Utána tartani kellene a közösen meghatározott vízminimumot (Paulovics P., 2002). Az ártéri gazdálkodás („fokgazdálkodás") visszaállításáért munkálkodó mozgalmak, valamint a hivatásos természetvédelem és a zöld társadalmi szervezetek vizes élőhely rekonstrukciós, extenzív legelő gazdálkodási törekvéseik számára a kijelölt tározótereket tartják mostmár a legalkalmasabb területeknek. Többnyire azért, mert a legmélyebben fekvő térszíneken szóba jöhet az a hasznosítási változat is, hogy halbölcsőket alakítsanak ki ott, ahol a folyamatos vízellátás megteremthető. A cél az egykori fokgazdálkodáshoz hasonló halászat kialakítása. A gazdálkodás lényege a tározóterekben lévő mélyebb részek állandó vízellátásának - tavak, morotvák - fenntartása és azokon gazdaságos termelés kialakítása (THESIS Kft.,2002; Paulovics P., 2002). Elsődlegesen természetvédelmi célokat szolgáló területek a mocsarak és lápok. A természetes mélyedések, amelyekben az egykori mocsarak és lápok elhelyezkedtek, még ma is megvannak, sőt a meglévő csatornahálózaton keresztül azok vízzel történő feltöltése is lehetséges. A vadászati lehetőségek bővítése is az egykori vízi világ visszaalakítása révén valósulhat meg. c.) Az erdőgazdálkodás szempontja, hogy a nagy termőerejü területeken a talaj, a kitettség, a fekvés és a vízjárás sajátosságainak megfelelő fafaj-összetételű és állományszerkezetű egészséges, jól hasznosítható, optimális fatömeg produkcióra képes erdőállományok kerüljenek telepítésre, amelyek elfogadható költségparaméterekkel kezelhetők. d.) A vadgazdálkodás igénye, hogy vadmentő dombok épüljenek, elárasztáskor a kimenekítéshez álljon rendelkezésre időelőny és zavartalan menekülési útvonal a vadállomány számára. e.) Gazdálkodás szempontjából vizsgálva a kérdést, a leendő tározó területén gazdálkodók igénye, hogy helyben maradhassanak, korlátozások nélkül gazdálkodhassanak. Ragaszkodnak az általuk művelt területekhez és a mezőgazdasági hasznosítást kívánják folytami. Ezt egyértelműen megfogalmazták a lakossági fórumokon. A területek gazdasági hasznosítása során mind az árvízvédelmi, mind a természetvédelmi szempontból az erdőművelés, valamint a gyep, rét, legelő gazdálkodás a legkedvezőbb területhasználat. A kárérzékenységet vizsgálva célszerűbb lenne a szántó művelést és a kertgazdálkodást fokozatosan háttérbe szorítani. A legelő és erdőművelési ágú területek előtérbe kerülése azért előnyös természetvédelmi szempontból, mert segítik a változatos, mozaikos tájszerkezet kialakulását. Ha a folyó menti, gazdasági szempontból kis értékű területeken újra természet-közeli növényzet és állatvilág lehet, az a folyó számára menedék, puflferzóna és biztos háttér (Paulovics P., 2002). f.) A jóléti használatok magukkal vonják a különböző építményekre való igényt. Közegészségügyi, környezetvédelmi és kommunális létesítmények megépítése, kempingek, parkolók, éttermek, stb. létrehozása. Az építkezésekre vonatkozó igényeket szigorúan kell elbírálni, hiszen nem szabad tovább növelni a területeken az elöntés által veszélyeztetett értékeket. A turizmust, a vízi sportokat kiszolgáló létesítményeket célszerűen a magasparti részeken kell elhelyezni. Melyik fél érdeke a művelési ágak megváltoztatása, területhasználati módosítások igénye? Mindenképpen érdeke az államnak, hiszen egyrészt kisebb kártérítéseket kell kifizetnie egy esetleges elárasztás esetén, másrészt az Európai Unióhoz való csatlakozás elősegítésében és direktíváinak teljesítésében is segítséget nyújthat a területhasználatok módosítása. A nemzeti érdekek (Paulovics P., 2002): - EU normáknak való megfelelés: az intenzív mezőgazdasági művelésű szántóföldi területek csökkentése, - Vízgazdálkodási Keretirányelvnek való megfelelés - Vizes élőhelyek létesítése, a biodiverzitás megőrzése - A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program elveinek beépítése a gyakorlatba - Vidékfejlesztéssel kapcsolatban a kistérségek támogatása - A Tisza élővilágának rehabilitációja - Az idegenforgalom serkentése A kistérségnek és a gazdálkodóknak is érdeke a területhasználatok módosítása, hiszen - az előző felsorolást kiegészítve - a gazdaságossági elemzések alapján jövedelmezőbb lenne a hagyományos gazdálkodáshoz való visszatérés (THESIS Kft.,2002). Úgymond helyhez kömé a gazdálkodókat, biztosítaná a megélhetést, megállítaná a fiatalok elvándorlását a nagyobb városokba. Erről azonban meg kell győzni még az itt élő embereket. A tározótérben a helyi természeti adottságokra alapozott fejlesztések, a tevékenység diverzifikálása, azaz a több lábon állás, a hagyományőrzés vezethetnek eredményre. Dóc, Ópusztaszer és Bäks településeknek össze kellene fogniuk a vidéki infrastruktúra megújítása, fejlesztése és javítása, a falusi turizmus fejlesztése érdekében, amely magában foglalná a helyi termékek és szolgáltatások marketingjét, és az adottságok fenntartható használatát (Paulovics P., 2002). Az elárasztott területekkel kapcsolatos javaslata a természetvédőknek, hogy vagy ki kellene sajátítani azokat (pl. kincstári tulajdonba, Nemzeti Park kezelésbe helyezni), vagy pedig a jelenlegi tulajdonosokat kellene meggyőzni, illetve komoly támogatási rendszert kidolgozva segíteni abban, hogy gazdálkodási módot váltsanak. Mindenképpen a jelenleginél sokoldalúbb gazdálkodást kellene támogatni a tározó térségében. 4.2. Lehetőségek A tározó területe jelen állapotában, most is alkalmas - azonnali beavatkozásokkal, kisebb káresemények mellett - vésztározásra. Azonnali beavatkozásként meg kellene erősíteni a vízbeeresztés előtt a Percsorai keresztgá-