Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

1. szám - Jászné Gyovai Ágnes: A szegedi (percsorai) árvízi tározó

JÁSZNÉ GYOVA

J A ; A szegedi (percsorai) árvízi tározó 43 Bäks közvetlenül nem érintett, vonzáskörzetében a leginkább veszélyeztetett rész a Héjjá Testvérek Kft. Levelényi Gazdasága, ami részben magántulajdon ugyan, de közigazgatásilag a településhez tartozik. Jelentős értéket képviselő állattartó telep és meliorált területek tartoznak a levelényi majorhoz. Bäks vízellátását két kút biztosítja, amelyek a településen találhatók. A községi vízmű mértékadó kapacitása 2500 m

3/d, a víz minősége az egyik kút esetében első osztályú, a másik kút esetében pedig másodosztályú rétegvíz (AT1V1ZIG VKO, 2001). Szennyvízelvezető hálózata nincs a településnek, egyedi szikkasztók találhatók az ingatlanokon. Ópusztaszer határában megoldandó kérdés a Történeti Emlékpark mély fekvésű területeinek védelme. A legnagyobb probléma, hogy a település szennyvíztisztítója a létesítendő tározó területén helyezkedik el. Az Ópusztaszeri Történeti Emlékpark közvetlen környezetének külön elnevezése van, a Pusztaszeri Hétvezér Emlékmű Természetvédelmi Terület, amely 1990-ben jött létre a meghozott védettségi határozattal, hogy a történelmi emlékhelyhez méltó környezet megőrzését biztosítsa, hangsúlyozza. A hagyomány szerint a Pusztaszer határában található Árpádhalmot az első "országgyűlés képviselői" sisakjaikkal összehordott földből emelték. 1899-ben ezen a dombon létesült a Hétvezér emlékmű (www.csongrad-megye.hu). A település vízellátását két vízmütelep biztosítja. Az egyik a településen, a másik pedig az Emlékparkban épült ki és egy-egy kutat üzemeltet. A két vízművet 1991ben távvezetékkel összekötötték. A vízművek mértékadó kapacitása 3100 m

3/d, a víz minősége első osztályú rétegvíz (ATIVÍZIG VKO, 2001). A szennyvíztisztító kapacitása 500 m

3/d, de jelenlegi kihasználtsága igen alacsony, mivel állandó terhelésként csak az Emlékparkban, a Tanyacsárdában és a Szociális Otthonban keletkező szennyvizeket tisztítja. A tisztítótelepre érkező szennyvízmennyiség 104 m

3/d. (Korábbi évekre is ez az érték jellemző. 103,6 m

3/nap, illetve 1993ban még 120 m

3/nap volt a terhelése). Az alkalmazott szennyvíztisztítási technológia a teljes oxidációs, biológiai tisztítás. Az Ópusztaszeri Szociális Otthon és a Nemzeti Történeti Emlékpark szennyvizének tisztítására épült meg az Emlékpark mellett a tisztítótelep, egy átemelő a szociális otthon mellett, és 4.900 fin közterületi nyomóvezeték. Az összekötő nyomóvezeték KM-PVC anyagú, NA 100200 mm átmérővel épült. A rendszere nyomás alatti, kényszeráramlású. A biológiailag tisztított szennyvíz kémiai tisztítás (fertőtlenítés) után távozik a befogadóba. A rendszerből kikerülő, azaz elvett fölös-iszap, pedig iszapsűrítőn keresztül iszapszikkasztó ágyakra kerül a telep területén (Engedélyes terv, 1998). A szociális otthon szennyvízátemelője jelenleg csak a helyben keletkező szennyvizeket továbbítja, azonban a község csatornázásánál végátemelőként lett figyelembe véve, így az átemelő kapacitása 660 m

3/d, mely 900 lakóingatlanon, és a szociális otthonban keletkező szennyvíz elvezetését tudja biztosítani. A 900 lakóingatlan az ÁRT szerinti, távlati lakásszámot jelenti (Engedélyes terv, 1998). Tehát a megépült müvek lehetőséget biztosítanak a település csatornahálózatának további fejlesztésre, újabb ingatlanok bekötésére a rendszerbe. A tisztított szennyvíz befogadója a Farkasmajori belvízcsatorna 3+500 km szelvénye. A csatorna e szakasza nagyon feliszapolódott, mert sok az elfolyó iszap a tisztított szennyvízzel. A telep alulterhelt: amikor terhelést kap, az lökésszerűen érkezik. Közvetve ez okozza, hogy az iszap egy része el tud folyni a tisztított szennyvízzel. Dóctól a Percsorai keresztgát kb. 1,5 km-re húzódik, így közvetlenül a település nem érintett. A község vízellátását az ott lévő két kút biztosítja. A vízmű mértékadó kapacitása 1440 m

3/d, a víz minősége másodosztályú rétegvíz. A településnek szennyvízelvezető hálózata nincs, egyedi szikkasztók találhatók az ingatlanokon (ATIVIZIG VKO, 2001). A kijelölt tározótér határán található egy kisebb juhászat, valamint szántók. Ki kell még arra is térni, hogy a tározó területe védett ivóvízbázist nem érint, az ott található ivóvízkészletek fóldtanilag védett helyzetűek, tehát az esetleges elárasztás közvetlenül nem veszélyeztetheti. Az Országos Kútkataszter nyilvántartása szerint a területen 8 mélyfúrású kút található (Bäks körzetében 5, Ópusztaszer közelében pedig 3). A nyilvántartott kutak talpmélysége 180-280 m közötti. A kutak műszaki állapotától függően, ha a kútfejek nem zárnak megfelelően, esetleg szennyezett víz kerülhet elöntéskor a kutakba, így közvetett módon szennyeződhet az ivóvíz (ATIVIZIG, 2002). A tározó területén halad keresztül a „jugoszláv" tranzit gázvezeték (2 db 0 700 nyomócső). Az árvízvédelmi töltést a 49+420 tkm szelvényben keresztezik a nyomócsövek (Árvízvédelmi terv, 2001). A mentett oldalon nyomásközpont van kialakítva. 3.4. Egyéb szempontok Csongrád megye egyik legjelentősebb turisztikai kisrégiója a szóban forgó terület. Természeti adottságai a vízparti üdülés, vízi sportok, horgászat kiváló lehetőségeit kínálják a folyó élő- és holt vizein, tavak mentén. Az ártéri erdők az apróvadak vadászatára, a Tisza gátak kerékpáros túrázásra alkalmasak. A Tisza védett ártéri részei máig megőrizték viszonylagos érintetlenségüket - ilyen összefüggő háborítatlan, ugyanakkor veszélytelenül bejárható terület Európában kevés van. Az itt, valamint a szikes tavak környékén és a homoki erdőkben, pusztákon élő különös növény- és állatfajokat természetvédelmi területek védik. A terület az ország napfényben leggazdagabb tája. Itt júniustól októberig érik a gyümölcs (www. csongrad-megye.hu). Jelentős vonzással bírnak a térség évezredes kultúrájának emlékeit bemutató múzeumok, s nem utolsó sorban a megye színes rendezvényei is. A hagyomány tiszteletére nem csupán a múzeumokban találhat rá a turista. A népi kismesterségek, a gyékényfeldolgozás, kerámiák és hímzések készítése, valamint a régi életmód keretét adó lakóházak nem csupán az ópusztaszeri skanzenben tekinthetők meg, hanem eredeti helyükön is sok helyen megőrizte a hagyománytisztelet. A terület lakói büszkék arra, hogy 895-ben, a Kárpát medencében letelepedett magyarság a legenda szerint itt tartotta első országos gyűlését Ópusztaszeren. Itt a Történeti Emlékparkban tekinthető meg a honalapítás ezredik évfordulójára festett 1760 m

2-es panorámakép, Magyarország legmonumentálisabb képzőművészeti alkotása is