Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

125 A Berettyó folyó hidrológiai és ökológiai kapcsolatrendszerének vizsgálata Pregun Csaba és Tamás János Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaság-tudományi Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Tanszék Debrecen, Böszörményi út 138. Kivonat: A DE ATC MTK Viz- és Környezetgazdálkodási Tanszékén a Berettyó folyó és mellékvizei hidrológiai és ökológiai kapcsolatrendszerének feltárása és koncepcionális modellezése céljából folynak kutatások. A vizsgálatok első részében a Berettyó magyarországi szakaszát ökológiai és hidrológiai szempontból osztályozzuk. Olyan tipikus mintatereket jelöltünk ki a további vizsgálatok céljára, ahol képviselve van egy felső folyás jellegű, kevéssé szabályozott folyószakasz kavicsos-homokos aljzattal, egy középső folyás jellegű szabályozott folyószakasz homokos-iszapos aljzattal és pontszerű szennyezőforrással, illetve egy alsó folyás jellegű folyószakasz iszapos aljzattal Ezekben a mintaterekben az elsődleges adatgyűjtés során megállapítottuk a statikus jellemzőket, és egyaránt mértük a dinamikus hidrológiai, vízkémiai és vlzfizikai jellemzőket.A 2004-re tervezett kömyezetminősftési célú komplex vizsgálatsorozat előkészítése céljából felbecsültük a mintaterületek környezeti állapotát, és mérlegeltük a célnak legjobban megfelelő biológiai és ökológiai indikációs módszereket, ökológiai állapot, ökológiai mutatók, elsődleges adatgyűjtés, reprezentatív helyszínek Az EU Víz Keretterv (2000/60/EK) célul tűzte ki, hogy a tagországok víztereiben el kell érni a jó ökológiai állapotot az érvénybelépéstől számított 15 éven belül. Ennek eléréséhez először minden tagországban fel kell mérni a felszíni és felszín alatti vizek és a vízgyűjtők ökológiai állapotát. A jó ökológiai állapotot megfelelő hidrológiai jellemzőkkel kell alátámasztani. A DE ATC MTK Víz- és környezetgazdálkodási Tanszékén e kapcsolatrendszer feltárása és koncepcionális modellezése céljából folynak kutatások (Bíró és Tamás, 2001.). Kulcsszavak: Bevezetés A 19-20. századi folyószabályozások után a Berettyó folyó és mellékvizeinek állandó mederbe való terelése átalakította a folyó és vízgyűjtő területének lefolyási viszonyait, amely végérvényesen megváltoztatta a tájat s földhasználatot Az ideiglenes és tartós elöntések következtében kialakult mocsárvilág, az ún. sárrétek gyakorlatilag teljesen visszaszorultak, a mezőgazdasági művelésbe bevont területeken a biodiverzitás erősen lecsökkent. DE ATC MTK Vlz- és Környezetgazdálkodási Tanszék 1. ábra: Szeghalom, Kutas-fffcsatoma beömlése (14. VO, 6,45 fkm) Pontszerű kommunális szennyezőforrás.. (Ismert szennyvíz-emisszió paraméterek: BOI = 20 mg/1 Q = 1,321 m

]/s) DE ATC MTK Vlz- és Környezetgazdálkodási Tanszék 2. ábra: Berettyóújfalu (86.VO, 42,81 fkm) DE ATC MTK Víz- és Környezetgazdálkodási Tanszék 3. ábra: Kismarja (145. VO 72,35fkm) Anyag és módszerek milyen mértékben érintettek a szabályozások által. A A vizsgálatok első részében a Berettyó magyarországi szükséges célállapot meghatározásához elkezdtük a 18. szakaszát ökológiai és hidrológiai szempontból osztá- századi katonai térképektől a mai topográfiai térképekig, lyoztuk. Megállapítottuk, hogy a folyó egyes szakaszai valamint űr- és légifotókig számos adatforrás digitális e-