Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

126 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2004. 84. ÉVF. lemzését. Az ilyen módon lehatárolt vizsgálati helyszínek a folyó felső, középső és alsó szakaszán helyezkednek el. Olyan tipikus mintatereket választottunk ki, ahol képviselve van egy felső folyás jellegű, kevéssé szabályozott folyószakasz kavicsos-homokos aljzattal (/. ábra), egy középső folyás jellegű szabályozott folyószakasz homokos-iszapos aljzattal és pontszerű szennyező forrással (2. ábra), illetve egy alsó folyás jellegű folyószakasz iszapos aljzattal (3. ábra). Ezekben a mintaterekben az elsődleges adatgyűjtés során megállapítottuk a statikus jellemzőket, és egyaránt mértük a dinamikus hidraulikai (1. táblázat), vízkémiai és vízfizikai jellemzőket, valamint megállapítottuk a fö keresztszelvényi pontok EOV koordinátáit. 1. táblázat: A vizsgálati helyek főbb hidraulikai adatai Szeghalom Berettyóújfalu Kismarja Szelvényszám (vo) 14. 15. 86. 87. 145. 146. Vízszint (mbf) (m) 83. 514 83. 540 88,868 88,901 96,86 97,57 Folyóméter 6532 7146 43 352 44 143 72 683 73 165 Vízszintesés CL) 0,03 0,00 0,38 0,00 0,53 1,47 Nedvesített keresztsz. terület (m

J) 20,10 13,2 6,80 6,40 2,30 11,60 Nedvesített keresztsz. kerület (m) 16,79 28,26 11,43 12,68 17,60 11,56 Hidraulikai sugár (m) 1,20 0,47 0,59 0,50 0,13 1,000 Víz-középsebesség 0,174 0,254 0,341 0,358 0,855 0,168 Közepes vízhozam (m

3/s) 3,5 3,5 2,1 2,1 1,96 1,96 Froude-szám 0,05 0,119 0,14 0,159 0,756 0,051 Reynolds-szám 0,18 0,10 0,18 0,16 0,10 0,15 Víztükör-szélesség (m) 16,04 28,45 11,4 12,44 17,56 10,61 (Forrás: DE ATC MTK Víz- ég Környezetgazdálkodási Tanszék) Céljaink között szerepel, hogy kutatásainkat a továbbiakban az élő mutatók vizsgálatával egészítsük ki, ezért 2004. telétől kezdődően egy teljes vegetációs perióduson keresztül mérjük a vízfolyás jellegének leginkább megfelelő indikátor-szervezetek előfordulási viszonyait (presentia-absentia) a reprezentativitási és kvalifikációs index megállapítása céljából. A 2004-re tervezett környezetminősítési célú vizsgálat-sorozat előkészítése érdekében elvégeztük a mintaterületek környezeti állapotának előzetes becslését a Dévai et al. által lefektetett alapelveket követve. A mintavételek napja 2003. 06. 24., 2003. 07. 24. és 2003. 07. 24. volt, ideje 9

3

0-15

3

0 közé esett. Nyáron ebben az napszakban a fotoszintetikus aktivitás már megközelíti a maximumot. Az időpontok nagyobb mértékű sűrítésére a nagy vonalmenti távolság (6,45 fkm-től a 73,39 fkm-ig) miatt nincs lehetőség. Az említett feltételek miatt napi idősorok elemzésére és globális tipológia összeállítására nincs lehetőség, ezt a feladatot a 2004. évre tervezett, teljes vegetációs periódust felölelő méréssorozat eredményei alapján fogjuk elvégezni. A BOI

5 mérését WTW Oxitop mikroprocesszoros vákuum-manométerre 1 végeztük, amely az 0

2 fogyása miatt bekövetkező nyomás-csökkenést rögzíti 5 napon keresztül, napi bontásban. A keletkező C0

2-t granulált NaOH köti meg. A vízmintákat hűtőládában tároltuk és még azon a napon megkezdtük a mérést és az inkubálást 20°C-on. A minták folyamatos keverését elekromágneses keverőasztal biztosította. A víz vezetőképességét WTW LF 325-B/Set 1. abszolút és relatív 0

2 tartalmát WTW OXI 325-B/Set 1, redoxi-potenciálját és pH-ját WTW pH 325-B/Set 1. típusú műszerrel mértük. Ezekkel kis és közepes vízállás esetén gumicsónakról ill. közvetlenül a vízben állva lehetőség nyílik „in situ" vizsgálatok elvégzésére is. Valamennyi műszer méri az aktuális hőmérsékletet is. Az üledékminták vételezését Eikenkamp-féle szondával a fösodorvonalban végeztük. Az üledékszemcsék méret szerinti frakcionálását VIVAC-gyártmányú szitasorral végeztük el, légszáraz állapotban (4. ábra). Az üledék szemcseméret szerinti eloszlása Sj*gh*tom Bar »(ly AO/.kj I Hkrmrp, jo < to rréuen M •J ... B »0 -100 rréiroo 24* 17 317 • 100 mkton-« in 4M IUI IM 1 i*m-Iir»n 114 u >44 • Irrrrytrrm M 4. ábra A minták vételezésében, szállításában és tartósításában a „MSZ ISO 5667 - 6 (Vízminőség. Mintavétel. 6. rész: Útmutató a folyókból és patakokból végzett mintavételhez)" szabvány útmutatásaihoz igazodtunk. Eredmények A folyó szabályozása már a 18. században elkezdődött, gyakorlatilag teljes hosszában, más-más társaságok által, eleinte gyakran egymástól függetlenül, később öszszehangoltan. Ez rányomta bélyegét a táj arculatára, elmondható, hogy a Körös-Berettyó rendszer vízgyűjtő területe a folyószabályozások által leginkább megváltoztatott magyarországi vidéknek, a Berettyó pedig a legszabályozottabb magyar folyónak tekinthető (Dóka, 1997). A folyó vízgazdálkodási értelemben egy alulról szabályozott belvízi föbefogadó, ahol a legtöbb csatorna a magyarországi szakasz középső részén kapcsolódik be. A 2003. nyarán mért értékek alapján és napi idősorok hiányában részletes globális tipológia felmérésére nincs lehetőség, de a kapott adatok birtokában lehetőség nyílik néhány fontos mutatócsoport előzetes becslésére. Az élettelen természet által meghatározott mutatócsoportból a vízsebességet (5. ábra), az aktuális vízhőmérsékletet (6. ábra), a vezetőképességet (7. ábra) és a pH-t (8. ábra) mértük. Mért Vlzsébeuégek a Berettyón 2003 nyírén 5. ábra