Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

124 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2004. 84. ÉVF. lésben nyilvánultak (nyilvánulnak) meg, Így a Zalával a Balatont érő terhelés-csökkenésben hatásuk ma már csak közvetett. A Hídvégi-tó belépése után a Balatonba a Zalával jutó össz.nitrogén terhelés kisebb arányban csökkent (975 tról 748 t-ra -> 77 %), mint a lebegőanyag és a foszforformák, ugyanakkor a nitrát-nitrogén átlagos hozamcsökkenése (383 t-ról 214 t-ra -> 56 %) azokkal összevethető mértékű (7. táblázat). Az Ingói-berek belépése után mindkét N-forma átlagos integrált hozama jelentősen csökkent (az ÖN 451 t-ra, ami a KBVR előtti átlag 56 %-a; a N0

3-N 122 t-ra, ami a KBVR előtti 32 %-a). A 2. táblázatban a Zala torkolati szelvényében a mérések megkezdése óta 2002 végéig mért összes lebegőanyag-, P- és N- fonnák integrált terhelés-megoszlásának alakulását mutatjuk be, a KBVR előtti időszakra-, ill. a Hídvégi-tó, valamint az Ingói-berek belépése utáni időszakra bontva, a teljes időszakra vetítve. 2. táblázat: A Zala torkolati szelvény integrált terhelés-megoszlása 75. 2. félév* 1986-1993 1993-2002 Össz. -85 1975*-2002 (10,5 év) (7 év) (10 év) (27,5 év) t % t % t % t % Lebegőanyag 94.513 62 39.308 26 18.410 12 152.231 100 össz. foszfor 973 57 389 23 358 21 1.719 100 foszfát-P* 347 56 106 17 166 27 618 100 össz.nitrogén 10.135 51 5.237 26 4.513 23 19.884 100 nitrát-N* 3.067 53 1.495 26 1.246 21 5.778 100 *: P0

4-P és NOj-N 1978-tól, tehát a KBVR előtt csak 8-, összesen 25 év! Megállapítható, hogy a vizsgált 27,5 év alatt összesen 152.231 t lebegőanyag-terhelés érte a Zalával a Balatont, aminek 62 %-a a KBVR létesítése előtti időszakban, 10,5 év alatt jutott a tóba. Ez azt is jelenti, hogy a KBVR két részegységének belépése óta, 17 év alatt az összes lebegőanyag-terhelés kevesebb volt (57.718 tonna), mint előtte 10,5 év alatt (94.513 t), annak mintegy 61 %-a. Az integrált ÖP terhelés (összesen 1.719 t) 57 %-a a KBVR rész-egységeinek üzembelépése előtt érte el a Balatont, míg azt követően 17 év alatt csak 43%. Ez azt jelenti, hogy a KBVR két egységének belépése utáni 17 év alatt a Balatonba jutott 747 t ÖP kevesebb (77 %-a), mint előtte a 10,5 év alatt bejutott 973 tonna. A PO4-P terhelés az elmúlt 25 év alatt mintegy 618 tonnára tehető, aminek 56 %-a (347 t) a KBVR előtti 8 évben, 44 %-a (272 t) pedig az azóta eltelt 17 évben jutott a tóba. Ez végső soron az eredményezi, hogy a KBVR belépése után több mint kétszer annyi idő alatt (17 év) 22 %-kal kevesebb PO4-P jutott be, mint a KBVR előtti 8 évben. össz.nitrogénből közel 20 ezer tonna jutott a Zalával összesen a Balatonba, amiből mintegy 10 ezer t a KBVR előtti 10,5 évben, míg 9.750 t az azóta eltelt 17 évben. Tehát a két időszak ÖN terhelése gyakorlatilag megeA nitrát-nitrogén Zalával a Balatonba jutott összes tömege 5778 t volt, amiből 3067 t a KBVR előtti 8 évben (53 %), 2711 t (47 %) pedig az azóta eltelt 17 évben (kétszer annyi idő alatt) jutott be. Tehát a 17 év alatt lefolyt tömeg csupán 88 %-a a KBVR előtti 8 év alatt lefolyt tömegnek. A KBVR előtti időszak terhelés-adatait természetesen csak kellő óvatossággal szabad összehasonlítani a KBVR belépését követő időszakéval. A Zala torkolati szelvényben kétséget kizáróan kimutatható terhelés-csökkenés sem kizárólag a KBVR hatása, abban szerepet játszanak a vízgyűjtőn történt egyéb beavatkozások (pl. hígtrágyás állattartó telepek felszámolása, általában a mezőgazdasági eredetű terhelések mérséklődése, a szennyvíztisztítási program, stb.), de mindenképpen igazolható a KBVR lebegőanyag- és tápanyag-visszatartó hatása is. összefoglalás A napi gyakorisággal vizsgált jellemzők integrált hozam-adatai alapján megállapítható, hogy a Zala torkolati szelvényében a Balatont érő lebegőanyag-, nitrogén- és foszforterhelés jelentősen mérséklődött a KBVR eddigi két egységének beüzemelése óta. Mivel a Balatont a Zalával érő terhelés erősen vízhozamfilggő, a legutóbbi három, kisvizes év alacsony terhelés-adataiból messzemenő következtetéseket nem szabad levonni. A Balatont a Zalával érő lebegőanyag- és tápanyagterhelés elemzése során azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a Fenéki-tó nagyobb része (41 km

2, aminek a rész-vízgyűjtője mintegy 550 km

2) még csak részlegesen vesz részt a torkolati szelvény hozamainak alakításában. Egy részlegesen üzemelő rendszertől semmiképpen nem szabad elvárni azt, ami elvárható a teljestől, annak „beállása" után, azaz miután a kezdeti stressz-reakciók már lejátszódtak. Idézett irodalom Joó O., Lötz GY. (1980): A Zala-folyó szerepe a Balaton-tó eutrofizálódásában. Vízügyi Közi. 2. 226-256. Lötz GY. (1988): A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer. Hidrol. Tájékoztató. október 20-22. Magyarics A., Pék T., Pomogyi P. (1999.): A Kis-Balaton Védőrendszer kialakítása, működésének eredményei. Vízügyi Közi. LXXXI. 4. p. 615-646. NYUDUVIZIG, (1976 ): Balaton Vízminőségvédelmi Tanulmány. Zala vízgyűjtő. Szombathely, -37. Pomogyi P., Mátyás K., Korponai J., Süle Gy., Szimandel D. (2003.): A Zala torkolati szelvény negyedszázados terhelés-változásai, a Kis -Balaton Védőrendszer szerepe annak alakulásában. NYUDUVIZIG tanulmány. Kézirat. Keszthely, pp. -78. Somlyódy L„ Herodek S. szerk. (1997.): A Kis-Balaton Alsó Tározó felülvizsgálata. Szintézisjelentés. Budapest, 152. Szilágyi F. (2000.): A Kis-Balaton 1999. évi vizsgálati és kutatási eredményeinek szintézise. ÖkoTech Kft. Munkabeszámoló. Bp. 114. Szilágyi F. (2002.): A Kis-Balaton 2001. évi vizsgálati és kutatási eredményeinek szintézise. ÖkoTech Kft. Munkabeszámoló, Budapest, 2002. augusztus 138. gyezett (de az időszak hossza nem!). Changes of nutrients' load of the lowest section of Zala River during the last quarter century Pomogyi, P., Mátyás, K., Säle, Gy. West-Transdanubian District Water Authority, Szombathely Abstract: The mouth-section has a high importance from the aspect of the nutrient load entering Lake Balaton through the Zala River. According to the measured data carried out daily during the nearly three decades it can be stated that the Phosphorous load entering Lake Balaton by the Zala River decreased by cca. 60% since the implementing of the KBWPS compared that of with the former period, while the water amount practically has not changed. Keywords: mouth-section of Zala River, integrated nutrient load, Kis-Balaton Water Protection System - KBWPS