Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

1. szám - Jászné Gyovai Ágnes: A szegedi (percsorai) árvízi tározó

40 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2004. 84. ÉVF. 1. SZ. A Csongrádi Állami Gazdaság levelényi területe: A drénezett terület nagysága 222 ha. A jelenlegi tulajdonos az ÁPV Rt., melytől a Héjjá Testvérek Kft. bérli a területet. A drének nagyrészt nem funkcionálnak, a kitorkolló csövek megrongálódtak, az elvezető csatornák feliszapolódtak, a drén-szivattyú üzemképtelen. A bérlők igényelnék a rendszer rendbe tételét, de saját forrás nem áll rendelkezésre. A Szegedi VGT vállalná a rendszer működőképességének helyreállítását. Az 1998-2001. belvizes években a területen felszíni elöntések keletkeztek. A Sándorfalvi Magyar-Lengyel Barátság MgTSz dóci területe A drénezett terület nagysága 361 ha, melyen magángazdálkodók tevékenykednek. A létesítmények fenntartásáról nem gondoskodnak. Az átemelő szivattyútelepet nem működtetik, a kitorkolló csövek nagy része hiányzik, az elvezető csatornákat több helyen beszántották. A Szegedi VGT vállalná a rendszer helyreállítását. Az 1998-2001. belvizes években ezen a területen is felszíni elöntések keletkeztek. A Szegedi Szakaszmérnökség védekezési tapasztalatai alapján általánosságban megállapítható, hogy a gazdasági átalakulás következtében a meliorált, és ezen belül a talajcsövezett területek állapotának fenntartását a gazdálkodók nem tudják biztosítani. Legnagyobb változás a drén-szivattyúk állapotában állt be, ugyanis ezeket egyszerűen megrongálták, eltulajdonították, megsemmisítették. A drének feliszapoltságára csak közvetett bizonyítékok vannak, hiszen feltárás nem történt. A szakmai tapasztalatok és a belvízkor szerzett tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy a drénhálózat vízvezető képessége mintegy 50 %-kal csökkent a 80-as évek állapotához viszonyítva. Az elvezető csatornahálózat is nagyrészt feliszapolódott, vagy megszűnt. A nagyobb gazdálkodó egységek részéről megvan az igény a jó karba történő helyezésre, ám állami támogatás nélkül a rekonstrukciót nem tudják vállalni. 3.2.5.C. A baksi térség belvízelvezetési problémái A Tisza-völgy sajátos vonása, hogy az árvizek és a belvizek gyakran egyidejűen jelentkeznek, és ilyenkor a tározók térségében a jelenleginél bonyolultabb belvízvédekezési feladatokat kell majd megoldani. A Baks-Mindszenti komphoz vezető műút északi oldalán található területekről a belvizeket eddig a Mürét-Paptavai csatorna és a Levelény-Kis-tiszai csatorna vezette le a Percsorai főcsatornába. A töltés melletti területrészről a MürétPaptavai csatorna gyűjti össze, majd a műutat keresztezve a Levelény-Kis-tiszai csatornába vezeti le a belvizeket. Az műút melletti területrészen Bäks közelében található egy tiszai holtmeder, melyet Kerekmorotvának hívnak. A szóban forgó terület - amely kb. 3 km

2 nagyságú területrész - kapcsolatban áll a Levelény-Kis-tiszai csatornával. Közöttük az út alatt egy áteresz biztosítja jelenleg a területről az összegyűlt belvíz átvezetését. Az úttal ellenkező irányba nem vezethető le a belvíz a fenti területekről, mert a Dongéri főcsatorna felé emelkedik a terepszint. 3.3. Természet és környezet A Tisza folyó, valamint annak hullámtere és mentett ártere, az antropogén hatások, változtatások (szabályozás, töltések építése, erdőirtás, szennyezések) ellenére is kiemelkedő természeti értéket képvisel. A folyóvölgyek, mint ökológiai folyosók kiemelten szerepelnek a nemzetközi természetvédelmi programokban is. A hullámterek a mentesített ártérhez képest - sajátos topográfiai, talajtani, hidrológiai adottságuk révén - különös figyelmet érdemlő életterek, amelyeket az ember is kevésbé háborít, ezért a természetet megközelítő körülményeket biztosítják az élővilágnak. A viszonylagos érintetlenség, a víz jelenléte, a védelem a szukcessziós életközösség kialakulásának és fejlődésének lehetőségét teremti meg, ezért a hullámterek természetvédelmi, ökológiai szempontból igen értékesek, s mind nemzetközi, mind hazai értelemben felértékelődtek az utóbbi időben. A hullámtéri élővilág a nagyfokú biodiverzitás és a migrációs lehetőség révén olyan sajátos és megközelítően egységes biorendszert alkot, melynek védettség iránti igénye mind a szakemberek, mind a társadalom részéről egyre erőteljesebben fogalmazódik meg (VTT, 2002). A jelenlegi hullámtér legnagyobb része erdő művelési ágként szerepel a nyilvántartásokban. A gyepek területaránya nagyon kicsi, területarányuk növelése szükséges lenne, hogy megőrizhetők legyenek a gyephez kötődő fajok és életközösségek, táji értékek. Éppen ezért természetvédelmi jelentősége van az új tározótereknek, valamint a töltések telepített gyepének is, hiszen élőhelyet biztosítanak és „ökológiai folyosó" (összefüggő élőhely-sáv) funkciót is betölthetnek majd, lehetővé téve az életközösségek terjedését, vándorlását. A védtöltés biztosítja majd az összeköttetést, átjárhatóságot ökológiai folyosóként a létesítendő tározótér és a hullámtér között. A Kiskunsági Nemzeti Park fennhatósága alá tartozó Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet lefedi a kijelölt terület nagyobb részét (1976-ban hozták létre). A Tisza jobb parti hullámterét (10 670 ha szigorúan védett terület) és a határoló töltésszakaszt, valamint az Ópusztaszeri Történeti Emlékpark közvetlen környezetét is védetté nyilvánították (Belvízvédelmi Általános terv, 2002). A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet a Duna-Tisza közének változatos és jellegzetes tájrésze Pusztaszer és a Tisza között. A mezőgazdasági kultúrák között időszakos vadvizek, szikes legelők, erdőfoltok vannak ritka madárvilággal. A sóspuszta jellemző növényei közül a kamilla, a bárányparéj, a sziki útifű, és a sziki őszirózsa is megtalálhatók még itt. A terület állatai közül elsősorban madárvilága jelentős. A szikes puszta időszakos vízállásaiban fészkel a ritka gulipán, a gólyatöcs és a széki lile. A homokos talajok gyér növényzetű élőhelyeinek madara az ugartyúk. A hullámtéren élő madarak közül a kanalas gém emelendő ki. A pusztai erdőfoltokban több helyen alakult ki kékvércse telep, de gyakori a szalakóta is (www. csongrad-megye.hu). A kijelölt területen belül öt lakott tanya, két gátőrház, a percsorai szivattyútelep, az ópusztaszeri szennyvíztelep, és egy jól felszerelt gazdaság található. A lakott tanyák közül kettő a védtöltéshez közel helyezkedik el (46 +600; 46+800 tkm szelvényben), a percsorai és az ányási gátőrház közötti szakaszon. Három település található a kijelölt tározótér határán. Ezek közül a legkevésbé Dóc, a leginkább Ópusztaszer érintett.