Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

93 táplálkozni mentek), a többi elkezdte a járőröző repülést. A második csoportot alkotó 10 egyed közül 4 repült el a területről, a többi 6 folytatta a territórium védelmezését. A harmadik csoport 11 egyede mutatta a folyamatos és a legerősebb territoriális viselkedést, minden berepülő rovart elűztek a territóriumról. A 2 órára elzárt egyedek közül 2002-ben 4 elrepült, s 3 maradt a területen kiengedés után. 2003-ban mind az 5 elzárt egyed elhagyta a területet kiengedés után. Az 5 percre befogott egyedek közül 2002-ben minden egyed a területen maradt, mfg 2003-ban csupán egyetlen egyed maradt ott, a többi 4 elhagyta a territóriumot. A két év során tehát a 2 órára elzárt hímek 66,6 %-a, míg az 5 percre befogott hímeknek csupán 40 %-a hagyta el a területet kiengedés után. /. ábra: A 2 órára elzárt egyedek viselkedésében észlelhető változások elengedés után (R-elrepttlt, M=maradt) 2. ábra: Az 5 percre befogott egyedek viselkedésében észlelhető változások elengedés után (R-elrepUlt, M=maradt) Diszkusszió Vizsgálataink eredményeit összegezve megállapítható, hogy a 2 órára elzárt hímek viselkedésében nagyobb változást okozott a kísérlet, mint az 5 percre befogottak esetében. Az a tény, hogy a hosszabb időre elzárt és lehütött hímek nagyobb százalékban hagyták el a territóriumot, nyilvánvalóan annak tulajdonítható, hogy a stresszhatás ezek esetében jóval erősebb volt. A szitakötők anyagcseréje viszonylag gyors (Corbet 1980), így ha az állatokat 2 órára lehűtjük, nem csupán a testhőmérsékletét kell visszaállítania, hanem mielőbb táplálékot is fel kell vennie, mert csak így lesz elegendő energiája, hogy párhoz jusson és sikeresen párzani tudjon. Feltételezésünk szerint tehát azok az egyedek, amelyek a 2 órás elzárás ellenére sem repültek el kiengedés uTerritory keeping capability in males of dragonfly Libellula fulva (Odonata: Libellulidae) Nagy, B.' - Szállassy, N. - Székely, A. - Dévai, Gy. Abstract: Capability to defend and keep the territory of Libellula fulva males was studied in 2002 and 2003 along a small, mostly canalized creek (Kutas-fÖcsatorna), in East-Hungary (near the settlement Ártánd). In 2002 we marked individually 169, in 2003 186 males on their right wings. We manipulated the resident males which were able to defend a territory more than two days. Their fitness was reduced in a way that we take out them from territory and put in a freezer bag for 5 minutes and two hours, respectively. After that we released and observed their behaviour to 10 minutes. We supposed that males with reduced fitness will finish to defend their territory and start to eat or to rest. In 2002 manipulations resulted lesser changes in the behaviour of the studied males, than in 2003. Keywords: Libellula fulva, territoriality, fitness, manipulation. tán, jobb kondícióval rendelkeztek, mit azok, amelyek elszálltak. Eredményeink azt mutatják, hogy a 2 órára elzárt egyedek 66,6 %-a, míg az 5 percre befogott hímek 40 %-a hagyta el a területet a kísérlet után. Switzer (1997) manipulatív kísérlete után az egyedek fele nem tért vissza arra a territóriumra, ahol akadályozták a párzásban. Switzer azonban kiszűrte azt a lehetőséget, hogy a kísérletes egyedet valamely más (nem manipulált) hím elűzze a territóriumról, mivel minden betolakodó hímet elkergetett egy hálóval. Szintén kizárta a korhatást, mivel egy viszonylag kis méretű (152 m átmérőjű) tavon dolgozott egy zárt populációval, és kirepülési sorrendben jelölte meg a hímeket, így képes volt megbecsülni az egyes egyedek korát. Ez azért volt fontos, mert például a madaraknál kimutatták, hogy az idősebb hímek sokkal terület-hűbbek számos faj esetében, mint fiatalabb társaik (Harvey et al. 1984, Payne & Payne 1993). 2002-ben mindkét csoport esetében több kísérletes hím maradt a territóriumon belül kiengedés után, mint 2003-ban. Ha elfogadjuk azt a feltételezést, hogy a jobb kondíciójú egyedek maradnak a területen, akkor felvetődik a kérdés, hogy 2003-ban gyengébb minőségűek voltak-e az egyedek, mint egy évvel korábban. Elképzelhető, hogy 2002-ben a rossz időjárás következtében kiszelektálódtak a rosszabb kondíciójú egyedek, és csak a jók maradtak életben, míg 2003-ban ez a napos, meleg idő miatt nem történt meg, így az egyedek összetétele vegyes volt. Mivel mindkét vizsgálati évben viszonylag kevés egyedet sikerült bevonni a kísérletbe, ezeket a feltételezéseket csak további kutatásokkal fogjuk tudni igazolni. Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozunk László Zoltánnak, Szabó D. Zoltánnak, az Orosz családnak és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának a terepmunkában nyújtott segftségért. Vizsgálatainkat a Domus Hungarica és a Sapientia Alapítvány Kutatási Programok Intézete támogatta. Irodalom Corbet, P.S. 1980: Biology of Odonata. - Annual Review of Entomology 37: 56-63. Dévai Gy., Tóth A., Nagy S„ Wittner I.. Miskolczi M. 1998: Vélemény és javaslat ökológiai és természetvédelmi szempontból a Kutas-föcsatorna áthelyezéséről az ártándi kavicsbánya bővítéséhez. - Kézirat, KLTE TTK ökológiai Tanszéke, Élővilágvédelmi és Konzervációökológiai Részleg, Debrecen, 12 pp., 5 térk., 5 tábl., 21 fényk.m. Harvey, P.H., Greenwood, P.J., Campbell. B„ Stenning, MJ. 1984: Breeding dispersal of the pied flycatcher (

Ficedula hypoleuca). - J. anim. Ecol. 53: 727-736. Newton. I., Marquiss, M. 1982: Fidelity to breeding area and mate in sparrohawks Accipiter nisus. - J. anim. Ecol. 51: 327-341 Payne, R.B., Payne L.L. 1993: Breeding dispersal in indigo buntings: circumstances and consequences for breeding success and population structure. - Condor 95: 1-24. Shields, W.M. (1984): Factors affecting nest and site fidelity in Adirondack barn swallows (Hirundo rustica). - Auk 101: 780-789. Switzer, P. V. 1997: Past reproductive success affects future habitat selection. - Behav. Ecol. Sociobiol. 40: 307-312. Szállassy N., Nagy B„ Szabó D.Z., Bárdosi E„ Dévai Gy. 2003: Territorialitás és párzási siker a mocsári szitakötőnél Libellula Juha (Odonata: Libellulidae). - Hidrol Közi 83/I-XII: 161-163.