Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

1. szám - Jászné Gyovai Ágnes: A szegedi (percsorai) árvízi tározó

JÁSZNÉ GYOVAJ A ; A szegedi (percsorai) árvízi tározó 35 igénybevételével járó esetleg felmerülő egyszeri kártalanítási költségeket) lényegében azonos a tíztározós változatéval. Ez a tény - gazdaságossági szempontból is versenyképessé teszi ezt a változatot (VTT, 2002). A tározók átlagos vízmélysége - a természetvédelmi igényeknek megfelelően - 2,6 m-ről 2,0 m-re csökken. A szegedi (percsorai) tározó esetében ez jelentősebb csökkenést eredményez (5 m-ről 3,1 m-re). A rendszer bővítéséből előnyök és hátrányok is származnak. A VTT szerint előnyösnek tekinthető az, hogy - csökken az egyes tározókban kialakuló vízmélység, ezáltal a mögöttes területek veszélyeztetettsége; - gyorsabb a tározók leüríthetősége, - jelentősen nő az alulról történő tározó-feltöltés esélye, melyet természetvédelmi igényként megfogalmaztak. A szakemberek szerint viszont hátrányos lehet a tározók számának növelése amiatt, hogy: - a tározók területének igénybevétele nagyobb (egyszeri kártalanítási) költséggel jár; - több létesítmény az üzemeltetést nehézkesebbé teszi; - az árvízvédekezés hosszabb szakaszra terjed ki. A rendszer a 10 tározós és a 14 tározós változatban is az árvizcsúcs-csökkentő hatását tekintve lényegében azonos eredményhez vezet. A javasolt árvíztározós változatok - leszámítva a tokaji szelvényt - kielégítik az 1,0 m-es vízszin-csökkentési igényt. A Tisza völgyében tehát elegendő tározótérfogat áll rendelkezésre az árvízszintek hatékony csökkentésére (VTT, 2002). 2.3. A szegedi (percsorai) tározó árvízi szerepe „Az árvízvédelem terén egyre nagyobb jelentősége van a vésztározóknak; előnyük, hogy a veszélyes folyószakasz közvetlen környezetében jelentős vízszintcsökkenést okoznak. Ezzel mód nyílik olyan különleges, rendkívüli meteorológiai viszonyok következtében előálló nagy árvizeknek a kivédésére is, amelyek távolfekvő hegyvidéki tározókkal nem csökkenthetők a kívánt mértékig." mondja az 1970-ben íródott szakvélemény (VTT, 2002). A mai megfogalmazás szerint a síkvidéki tározásnak az árvízvédelmi szerepe a mértékadó szintet meghaladó, illetve a töltésszakadás veszélyét jelző esetben az árhullám tömegének az apasztása. A folyókból annyi vízmennyiséget kell kivezetni, és az árhullám levonulásáig visszatartani, amennyivel meghaladja az árvízi mederben biztonsággal levezethetőt. A szegedi (percsorai) tározó mindkét változatban - a 10 és a 14 tározót igénybe vevő árapasztás esetén is szerepet tölt be. A VTT szempontjai alapján: - elegendő térfogattal rendelkezik ahhoz, hogy a tározórendszerrel szervesen együttműködve akár a mértékadó árvízszint 1,0 m-es meghaladását is kompenzálni tudja a folyó alsó szakaszán; - a Tisza mentén közel egyenletesen kellet kijelölni a tározókat, ezért az alsó szakaszon is rendelkezésre kell állnia legalább egy tározónak; - közvetlenül a Tisza töltése mellett helyezkedik el, így nincs szükség hosszú árapasztó csatorna kiépítésére - az árvíztározó lehatárolásához itt nincs szükség új töltésekre, hogy védje a lakott területeket, hiszen magasparti rész határolja és település vízzel körbezártan nem marad, csak az északi határon kell kiépíteni a BaksMindszenti révhez vezető út esetében a jelenleginél magasabb töltésszelvényt; - a vízbeeresztéshez és leeresztéshez szükséges két szabályozható műtárgy helye adott, a vízelosztó rendszerhez könnyen csatlakoztatható. A szegedi (percsorai) tározó becsült hatásai az árvízszintekre A szegedi (percsorai) tározóban történő árvíztározás hatása - amelyre a koncepció terv utal - a vízelvonási hely alatt, a Tisza alsó szakaszán közvetlenül érvényesül majd, mivel a tározóba kivezetett vízhozam a természetes árhullám vízhozam idősorát csökkenti, a megcsapoló jellegű tározás a vízhozam egy részét elvonja. A VTT szerinti vízbeeresztő hely a jelenlegi levelényi vízkivétel helyén épül meg Mindszent magasságában (VIZITERV Kft.,2001). Fölötte a folyón várhatóan leszívó hatás fog jelentkezik, amelynek mértéke a megnyitástól távolodva valószínűleg gyorsan csökken majd és állandósul. A Tiszába betorkolló, azzal összefolyó Hármas-Körös mellékfolyón közvetett hatást jelzett előre a VTT: a tározó rendszer vízelvonásának hatására a Tisza, mint befogadó vízszintje csökken, szabadabb lefolyást biztosít a mellékfolyó számára, ahol az esés megnövekedése révén az érkező vízhozam nagyobb sebességgel és alacsonyabb szintekkel folyik le. 3. A kijelölt terület állapotjellemzése és értékelése Az Alsó-Tisza vidékén (a Tisza és Maros mentén) árvízi szükségtározó vagy vésztározó kijelölésére eddig nem került sor. E célra egyetlen hely kínál lehetőséget a Tisza jobb partján. A VTT tíz tározóból álló rendszerében a tizedfik tározó a szegedi (percsorai) tározó, amelyet 61 km

2 területtel és 306 millió m

3 tározott vízmennyiséggel vesznek figyelembe, 5 m-es számított vízmélységgel, a 14 tározós rendszerben pedig 60,6 km

2 területtel, 187 millió m

3 tározott vízmennyiséggel és 3,1 mes számított vízmélységgel. 3.1. Természet-földrajzi adottságok A kijelölt terület a 2.54. sz. szegedi ártéri öblözetben található. Határai északon a Baks-Mindszenti rév müútja, keleten a Tisza folyó jobb parti I. rendű védtöltése, délen a II. rendű Percsorai keresztgát, nyugaton pedig Dóc, Opusztaszer és Bäks települések közelében húzódó magasparti rész. A tározó keleti határát képező 11.02. számú AlgyőDongéri árvízvédelmi szakasz jól karbantartott, nagyszelvényű földmű, összesen 35,952 km hosszú. A tározót határoló töltésszakasz 12,409 km hosszú, a 43+693 56+102 tkm szelvények közé esik. A töltéskoronán út található a 48+878-56+102 tkm szelvények között (Árvízvédelmi terv, 2001). A déli határként szolgáló II. rendű Percsorai védtöltés 1855-ben még az árvízvédelmet szolgálta, majd amikor a Tisza menti töltések teljesen kiépültek, alvó töltéssé vált.