Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

57 helytől, és saját állapota sem tekinthető egységesnek. Ez­zel szemben a Fürdetőnél csak a nyári kékalgás időszak­ban jelentős az eltérés, a májusi és a novemberi értékek tekintetében viszont "záródik" a ciklus (azaz őszre vissz­aáll a tavaszi kiindulási algamintázat). NAF - 2000 - mennyiségi 0.01­0,07­0,06­0.05: 0.04 0.03: 0,02 0,0 H " 0 " -0.01­-0,02 -0,03­-0,04­-0,05­-0,06; -0.07­-0,01: -0.09­-0.1­f0007 \ — i i i i -0,0« -0,06 -0,04 -0,02 0 0,02 0,04 0,06 0,0« 0,1 Am 1 4. ábra. Három mintavételi hely 2000. évi vizsgálati eredményeinek fökoordináta-elemzése Az egyes vizsgálati évek különválasztott elemzései a­lapján több kérdésre nem lehetett megnyugtató választ kapni. Abban a reményben, hogy a hosszabb távú elem­zések megoldást jelenthetnek a felmerült problémákra, összesítve is megvizsgáltuk a három kiválasztott év ered­ményeit. Három mintavételi hely, 1987., 1993. és 2000. évek ­Klaszlerelemzés NAF - 1W7-2G00 • menny né|i 0.95­0.» 0JL5­0* 0,11­47 tjfiy 0 tr f 0.» 1 w I 0.« a OJí 0J­0.» 5. ábra. Három mintavételi hely vizsgálati eredményeinek klaszterelemzése az 1987., az 1993. és a 2000. évek algabiomassza-adatai alapján A három év mennyiségi adatainak együttes elemzését követően egyértelmű és örvendetes végeredményt kap­tunk (í. ábra), amit ezért részletesebben is kifejtünk. Ab­ban semmi különös nincs, hogy 1987-ben és 2000-ben a két nyíltvízi pont hasonlított leginkább egymásra (A8707 -F8707, A0007-F0007). Még az sem különös, hogy 1993-ban homogénné vált a tó, azaz egy klaszterbe került mindhárom mintavételi pont (N9307-A9307-F9307), hi­szen a rendkívül alacsony vízállás megtette eutrofizáló, s ezáltal uniformizáló hatását. Az viszont egyértelműen ö­römteli megállapítás lehet a tó további sorsát illetően, hogy egy csoportba került a Német-tisztás 1987-es és 2000-es mintázata. Ez ugyanis azt jelzi, hogy a Madárre­zervátumban 2000-ben "helyreállt" az 1992-1994 közöt­ti aszályos időszakot követően az 1987. évihez hasonló, "jónak" (az eredetihez közelebb állónak) tekinthető bio­lógiai állapot. Ez a megállapítás képezte fö magvát korábbi vizsgála­tainknak is - csaknem kizárólag vízkémiai adatelemzések alapján (Kiss & Dévai 2003b). Kijelenthetjük tehát, hogy a vizsgálataink során alkalmazott többváltozós statiszti­kai értékelő módszerek a vizsgálati jellemzők széles ská­láján használhatóak. Három mintavételi hely, 1987., 1993. és 2000. évek ­PCoA-elemzés A három év mennyiségi adatainak elemzésén alapuló ábrán (6. ábra) a klaszterelemzésnél már elmondottakat lehet még egyszer megismételni, hiszen rendkívül szabá­lyosan körülhatárolhatóak a végső megállapításainkat a­látámasztó főbb alapismérvek. NAF- IW7-2000-mennyuéfi 0.01» oÁ 0.05­0,04 0,01 0,02­0,01 fr -0.01 Jim­Aoy -004­-0.05­-0.0fr •007­-0.0»­409­•ai­-Oll­-0,12 -0.1 -0,08 .0.06 -0.04 ^ftPo"* 0.02 0.04 0.06 0,0« 01 0,12 Km I 6. ábra. Három mintavételi hely vizsgálati eredményeinek fó'koordináta-elemzése az 1987., az 1993. és a 2000. évek algabiomassza-adatai alapján Következtetések és javaslatok Tanulmányunkban az algafajok nevei nem sorakoznak a szokásos módon a sorok között, de még az ábrákon és táblá­zatokban sem! Célunk kifejezetten az algológiai eredmé­nyeket olyan formában feldolgozó mű készítése volt, melyet a hidrobiológiában kevésbé járatos, ugyanakkor a környe­zetvédelmi vízgazdálkodásban döntéshozó helyeken tevé­kenykedő műszaki vezetők is könnyen felhasználhatnak. Ebből kiindulva közleményünkben nem egy hagyomá­nyos algológiai értékelésre (gyakoriságok, részarányok, térbeli és időbeli változások) törekedtünk, hanem sokkal inkább annak a bemutatására, hogy miként lehet az egye­di számértékektől némiképpen elvonatkoztatva a hosszú távú változásokat értékelni oly módon, hogy önmaguk­hoz hasonlítjuk az egyes mintavételi helyeket. A klaszter­analízisek mellett a fókomponens- és fökoordináta-analí­zist is haszonnal lehet felhasználni a vízminősítés szű­kebb és tágabb értelmű gyakorlatában egyaránt. Elemző munkánk további tanulsága, hogy az alga-bio­massza értékeinek információ tartalma számottevőbb, mint az algaszámé. így a belőlük nyerhető eredmény is lényegesen értékesebb és egyértelműbb, s ezért mindig törekednünk kell az információban minél gazdagabb e­lemzések elvégzésére.

Next

/
Thumbnails
Contents