Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

56 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2004. 84. ÉVF. eddigi egyetlen magyar nyelvű összefoglaló munkára utalunk (Podani 1997). A Syn-Tax alkalmazásában nehézséget okozott az adatbevitel szigorú szintaktikája, meghatározottsága (Podani 2001). A kipróbált statisztikai módszerek közül algavizsgálataink eredményeinek értékeléséhez a következőket használtuk. A klaszteranalízis (CA) során Jaccard (minőségi) és Czekanowski (módosította Bray-Curtis) index (menynyiségi) szerint számoltunk, UPGMA fúziós algoritmussal. Az ordinációs alkalmazások közül a fökomponens-analízissel (PCA) és a fökoordináta-analízissel (PCoA) végeztük az értékelést. PCA esetében a bináris adatokon ún. euklideszi standardizálással képeztük a "biplot" (egy grafikonon két változó szerinti) ábrát. A PCoA-ábrázolásokat "normalizált Canberra" távolság-optimalizálással készítettük, eredeti adatsorokkal. A három kiválasztott évben a három mintavételi helyen összesen 86 számításba vehető gyakoriságú algataxon került elő. Eredmények és értékelésük Az alapvizsgálatokat - amelyeket mindhárom mintavételi hely és év adatsorával lefuttattunk - a Német-tisztás példáján, az 1987. évi eredmények segítségével szemléltetjük. Német-tisziás, 1987. év - Klaszterelemzés 2. ábra. Három mintavételi hely 1993. évi vizsgálati eredményeinek klaszterelemzésealgabiomassza-adatok alapján Az 1987-ben kimutatott algataxonok biomasszaadatai alapján időben először szabályos 2-4-2 tagú klaszterek különíthetők el (május-szeptember), majd három különálló időpont kapcsolódik az előbb felsoroltakhoz, lényegesen kisebb hasonlósággal (/. ábra). Ennek oka minden bizonnyal a Madárrezervátumban gyakorta bekövetkező "vízfelfordulás". Ekkor ugyanis a Császár-patakon érkező víz megváltoztatja az ún. szulfurétum-társulásra jellemző viszonyokat, s kénkiválás közepette teljes anaeróbia jön létre, lecsökken az átlátszóság, felszakad az üledékfelszínről az ún. algabőr, melynek fajösszetétele gyökeresen eltér a vízétől. Mindezek következtében szükségszerűen minőségi változások mennek végbe a vízi planktonikus algastruktúrában is. A homogenizálódási folyamat egyértelműen kifejezésre jut a biomasszaadatok értékelése során (2. ábra). Májusban még teljes elkülönülést tapasztalhattunk, majd júliusban már teljes homogenitást, azaz egy klaszterbe került mindhárom pont, ráadásul a legnagyobb hasonlósággal. Novemberre ugyanakkor megmaradt a Fürdető és az Agárdi-tisztás "közelsége", de a Német-tisztás már csak a legkisebb hasonlósági értékkel kapcsolódott az összes többi taghoz. Ezt akár a kezdődő helyreállító folyamatok kedvező előjelének is betudhatjuk, amit a minőségi adatelemzésnél még nem észlelhettünk. Axis i 3. ábra. Három mintavételi hely 1993. évi vizsgálati eredményeinek főkomponens-elemzése (biplot ábra) a fajösszetétel alapján Három mintavételi hely, 1993. év - PCA-elemzés A biplot (3. ábra) kiválóan szemlélteti, hogy amíg a Német-tisztás májusban még teljesen külön állt, addig júliusra szinte teljesen hozzáidomult a Fürdetőhöz. A Fürdető, de különösen az Agárdi-tisztás viszont egyfajta stabil jelleget mutatott az egész év során. Három mintavételi hely, 2000. év - PCoA-elemzés A biomasszaértékek térbeli és időbeli mintázata alapján - az erősen szórt elhelyezkedés ellenére is - megállapítható, hogy a Német-tisztás különbözik legjobban a másik két helytől mindhárom időszakban, sőt maga is igen jelentős mértékű változást mutat (4. ábra). Az Agárdi-tisztás környéke is jól észrevehetően eltér a másik két