Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

54 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2004. 84. ÉVF. hatja. Tavasszal és kora nyáron a nádasba vándorló és a sű­rű makrovegetációban tömegesen előforduló halivadékok (elsősorban Perca fluviatilis és Rutilus rutilus) nappal a Crustaceák egyedszámát jelentősen csökkentik (Winfield\ 1986), bár a kedvezőtlen fényviszonyok és a makrovegetá­ció által kialakított strukturált habitat a predációs hatékony­ságot csökkenti (Diehl, 1988). Nyáron a csekély vízmélység és gyakran a teljes kiszáradás, valamint az alacsony oldott oxigén koncentráció miatt az általunk vizsgált nádasrész a halak számára alkalmatlan élőhely volt, viszont a különböző makroinvertebráta predátorok, amelyek a Crustacea együt­tesek összetételét jelentősen befolyásolják (Paterson, 1993) nagy egyedszámban fordultak elő. Az együttesek egyedszá­ma az egyes élőhelyeken különböző volt, a legnagyobb ab­undanciájú együttesek a Phragmitetum australisban a legki­sebb abundanciájú együttesek pedig a Typhetum angustifoli­aeban fordultak elő. A vizsgált három élőhely Crustacea együtteseinek összetétele között nem volt lényeges eltérés, az egyes fa­jok mennyiségi eloszlásában azonban különbségek mu­tatkoztak. A Daphnia longispina, Simocephalus spp., Chydorus sphaericus, Alonella excisa, Pleuroxus adun­cus, Notodromas monacha, Cyclocypris ovum és Macro­cyclops albidus fajok egyedszáma a Lemno-Utricularie­fM/wban volt a legnagyobb, a Daphnia curvirostris, Ceri­odaphnia reticulata, C. megops, Tretocephala ambigua és Megacyclops viridis fajok abundanciája pedig a Phragmitetum australis élőhelyen érte el a maximumot. Köszönetnyilvánítás Jelen kutatások a Környezetvédelmi Minisztérium és az MTA tá­mogatásával folytak. Irodalom Burks. R. L. Lodge, D. M„ Jeppesen, E. & Lauridsen, T. L„ 2002: Diel horizontal migration of Zooplankton: costs and benefits of inhabi­ting the littoral. Freshwater Biology, 47: 343-353. Diehl, S., 1988: Foraging efficiency of three freshwater fishes: Effects of structural complexity and light. Oikos, 53: 207-214. Forró, L. & Metz, H., 1987: Observations on the Zooplankton in the reedbelt area of the Neusiedlersee. Hydrobiologia, 145: 299-307. Kiss, A:. The Cladocera, Ostracoda and Copepoda fauna of the Fehér-tó (Fertő-Hanság National Park). In: The fauna of the Fertő-Hanság National Park. (Ed.: Mahunka Sándor), 245-247. Löffler, H., 1979: The crustacean fauna of the Phragmites belt (Neu­siedlersee). In: Löf ler (ed.): Neusiedlersee, the limnology of a shal­low lake in Central Europe. Dr. Junk, The Hague: 399-406. Nurminen, L., Horppila, J. & Tallberg, P., 2001: Seasonal develop­ment of the cladoceran assemblage in a turbid lake: the role of e­mergent macrophytes. Arch. Hydrobiol., 151: 127-140. Paterson, M., 1993: Invertebrate predation and the seasonal dynamics of microcrustacea in the littoral zone of a fishless lake. — Arch. Hydrobiol./Suppl. 99: 1-36. Ponyi, J., 1962: Zoologische Untersuchung der Röhrichte des Balaton I. Krebse (Crustacea). Annál. Biol. Tihany, 29: 129-163. Ponyi, J., Dévai, I., 1979: The Crustacea of the Hungarian area of Lake Fertő. Opusc. Zoo!., Bpest 16:107-127. Winfield, I. J., 1986: The influence of simulated aquatic macrophytes on the Zooplankton consumption rate of juvenile roach, Rutilus ruti­lus, rudd, Scardinius erythrophthalmus and perch, Perca fluviatilis. J. Fish Biology, 29: 37-48. 1. ábra. A fajegyüttesek egyedszámának (1999. 08. 25-27. =folytonos vonal, 2000. OS. 12-14. = szaggatott vonal)) és fajszámának (1999. 08. 25-27. = fehér oszlop, 2000. 05. 12-14. = szürke oszlop) változása a transzekt mintavételi helyein (1.-10.) 2. ábra. Az együttesek napszakos egyedszám (ind./T') vál­tozása a Phragmitetum australis élőhelyen, 5, 9,13,17 és 21 órakor Diurnal and spatial changes in the density of microcrustacean assemblages on the different habitats of the reed-belt in a shallow lake Kiss A. Abstract: Keywords: Spatial and diumal changes were carried out in the abundance of the microcrustacean assemblage in the different micro­habitats of the reed-belt. In May the abundance of the assemblages were low in daytime because of the predation of juve­nile fish, opposite this in August reverse pattern was observed, the abundance peak was in daytime, shallow lake, reed-belt, Cladocera, Ostracoda, Copepoda

Next

/
Thumbnails
Contents