Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

53 %, májusban 10 % borítással, 4. Utricularia vulgaris és Drepanocladus aduncus folt, augusztusban 30%, májusban 10 % borítással, 5. nem aratott Phragmites australis folt (20 %), 6. augusztusban az 5. hely és Hydrocharitetum morsusranae szegély (60 %), májusban aratott nádas ( 0 %), 7. Hydrocharitetum morsus-ranae augusztusban 50 %, májusban Utricularia vulgaris (20 %), társulásalkotó fajok: Hydrocharis morsus-ranae, Lemna minor, L. trisulca, Spirodela polyrhiza, Utricularia vulgaris, 8. nem aratott homogén nádas (Phragmitetum australis) széle (40 %), májusban 30 % , 9. homogén nádas agusztusban 80 %, májusban 40 % borítási értékkel, 10. homogén nádas agusztusban 90 %, májusban 40 % borítási értékkel, A napszakos vizsgálatokat májusban két alkalommal (1999. 05. 27., 2000. 05. 14.) és augusztusban (1999. 08. 27.) végeztük 5 és 21 óra között 4 óránként, a nádas háromjellegzetes élőhelyén: 1. Lemno-Utricularietum vulgaris (Utricularia vulgaris, Hydrocharis morsus-ranae, Lemna trisulca, Lemna minor, Spirodela polyrhiza), 2. Typhetum angustifoliae, 3. Phragmitetum australis. A Crustaceákat 70 |im lyukbőségű planktonhálóval gyűjtöttük. A végleges mintát 5 * 1 L pontminta összeöntésével nyertük. A mintákat a helyszínen 4-5 %-os formalin-oldattal tartósítottuk. A horizontális vizsgálatok esetében a májusi és augusztusi 3-3 mintavétel eredményeit átlagoltuk és a későbbiekben ezzel számoltunk. A hőmérséklet, pH, oldott oxigén koncentráció és százalékos telítettség, valamint a vezetőképesség mérése MULTILINE-P4 (WTW) többfunkciós terepműszerrel történt. 1. táblázat Néhány vizsgált jellemző szélsőértéke a transzekt 10 mintavételi helyén 1999. 08. 2000. 05. Vízmélység (cm) 14-31 10-25 Hőmérséklet (°C) 18,4-25,6 18,9-22,8 pH 7,09-7,6 6,9-7,6 Oldott oxigén (mg/l) 3,22-9,64 2,12-4,39 Telítettség (%) 37,9-115,6 26,15-54,27 Vezetőképesség (nS/cm) 563-830 657-824 Eredmények és megvitatásuk Horizontális vizsgálatok Augusztusban (1999. 08. 25-27.) a transzekt 10 mintavételi helyén 6 különböző típusú élőhely alakult ki (1.2. mintavételi helyen aratott nádas kiforgatott rizómával, 3.-4. aratott nádas helyén kialakult Utricularia-Drepanocladus társulás, 5. nem aratott nádfolt, 6.. nádas-Z/ydrocharitetum szegély, 7. Hydrocharitetum-morsus-ranae, 8.-10. zárt nádas), a makrovegetáció borítása 0-90%, a vízmélység 14-31 cm között volt. A vizsgált vízkémiai jellemzők közül lényeges különbségeket csak az oldott oxigén-koncentrációban mutattunk ki (/. táblázat), illetve a vezetőképesség értéke a partközeli aratott nádastól a zárt homogén nádasig fokozatosan csökkent. A mintákból 30 Crustacea faj jelenlétét mutattuk ki. Az együttesek összetétele és egyedszáma a transzekt egyes élőhelyein eltérő volt. (1. ábra.) A faj- és az egyedszám értéke egyaránt a kiforgatott nádrizómákkal borított aratott nádasrészben volt a legkisebb (17 faj, 25 ind./!"

1). Fajszám tekintetében a Hydrocharitetum morsus-ranae (7.) és a Phragmitetum australis (8.-10.) megegyezett (27 faj), az összegyedszám pedig a Hydrocharitetum morsus-ranae, valamint az előző élőhely és a zárt nádas szegélyén (6.) volt a legnagyobb (68, és 73 ind./l'

1). A Scapholeberis mucronata, Alonella excisa, Notodromas monacha és Macrocyclops albidus fajok abundanciája e két élőhelyen volt a legnagyobb. Az aratott nádasrészekben a Ceriodaphnia megops, Bunops serricaudata, Acroperus harpae, Alona intermedia, Polyphemus pediculus és Candonopsis kingsleii fajok nem fordultak elő. A homogén zárt nádas mintavételi helyein a fajok száma és az összegyedszám egyaránt nagyobb volt, mint a különálló nádfoltban. Az Alona intermedia és Candonopsis kingsleii fajok csak a zárt nádas mintavételi helyeiről kerültek elő, továbbá a Daphnia curvirostris, Ceriodaphnia reticulata, Tretocephala ambigua és Cyclocypris ovum fajok egyedszáma is itt volt a legnagyobb. A Simocephalus fajok legnagyobb egyedszámban a nádrizómával borított aratott nádas-részben fordultak elő, a Pleuroxus aduncus pedig Ponyi (1962) megfigyeléseihez hasonlóan a Drepanocladus aduncus sarlósmohával borított élőhelyen volt a leggyakoribb. Májusban (2000. 05. 12-14.) a Hydrocharitetum morsus-ranae (7.) és a Drepanocladus aduncus (3-4.) a transzekt mintavételi helyein nem jelent meg és a zárt nádas (8-10.) kivételével a vizsgált területen a nádas nagy részét télen learatták. A makrovegetáció borítása 040 %, a vízmélység 10-25 cm között volt. A mintavételi helyekről a nyárihoz hasonlóan 30 faj előfordulását mutattuk ki, az egyes mintavételi helyeken azonban a faj- és egyedszám értéke a nyárihoz képest alacsonyabb volt. A fajegyüttesek eloszlási mintázata az augusztusi állapothoz viszonyítva homogénebb volt a transzektben előforduló élőhelyek homogenizálódása következtében. Az Alona intermedia, Megafenestra aurita, Candonopsis kingsleii, Cyclocypris laevis és Macrocyclops albidus fajok kizárólag a zárt nádasban fordultak elő, valamint a Ceriodaphnia reticulata, C. megops és Megacyclops viridis abundanciája itt volt a legmagasabb. A horizontális vizsgálatok során a transzekt mintavételi helyein a fajegyüttesek összetétele és egyedszáma eltérő volt. A kialakult különbségeket elsősorban az egyes élőhelyeket borító makrovegetáció típusa és borítása, valamint az oldott oxigén eltérő koncentrációja magyarázhatja. Napszakos vizsgálatok A három vizsgált élőhelyen a vízkémiai jellemzők közül a hőmérséklet és az oldott oxigén koncentráció napszakos változást mutatott, az oxigénkoncentráció értéke a gyékényesben volt a legalacsonyabb, mennyisége reggel elérte az anoxikus szintet (1 mg/L alatt). A faj együttesek össz-egyedszámának napszakos változása májusban és augusztusban eltérő volt. (2. ábra) 1999. és 2000. májusában az egyedszám minimumok nappal (9 és 13 órakor) jelentkeztek, a maximumok (127 és 109 ind./l'

1) pedig 17, illetve 21 órakor. 1999. augusztusában viszont az egyedszám maximum (212 ind./l"') délután volt, a minimum pedig (30 ind./l"

1) éjszaka. Az összegyedszám jelentős nappali maximum értéke a Daphnia curvirostris aggregációja miatt alakult ki a Phragmitetum australis élőhelyen. A tavaszi és nyári egyedszám napszakos változásának eltérő jellegét a Crustaceákat fogyasztó szervezetek évszakos változása magyaráz-