Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

43 A vízi- és lágyszárú mocsári növényzet szerepe a Kis-Balaton Védőrendszer tápanyagforgalmában Fülöp Sándor

1, Pomogyi Piroska

2, Dömötörfy Zsolt

3, Szeglet Péter

4 'KGI Környzetvédelmi igazgatóság, Bp. 2NYUDUVIZIG, Szombathely 'Szíriusz Stúdió Kft., Pilisborosjenő 4VE Ceorgikon Mg.tud. Kar, Keszthely Kivonat: A KBVR vegetáció-térképezését 2001-től makrofita biomassza- és elemtartalom vizsgálatok egészítik ki. Ezek célja, hogy becsüljük a magasabbrendü növényzet anyagforgalmi szerepét, különös tekintettel a KBVR létesítésének eredeti céljára, a foszfor lehető legnagyobb mértékű visszatartására Megállapítottuk, hogy a vegetáció-periódus során az 50 ezer tonnányi (száraz) biomasszájú lágyszárú növényzet foszfortartalma mintegy 128 t, aminek közel 10 %-a a hínárosokban akkumulálódik. A hínárosok dekompozlciója - melynek során a felszabaduló foszfor egy része az elfolyó vízzel elfolyik - már a vegetáció-periódusban megkezdődik, Így terjedésükkel szerepük a KBVR P-forgalmi folyamataiban, különösen a belső terhelésben, egyre jelentősebbé válik. Kis-Balaton Védőrendszer - KBVR, vízi- és mocsári növényzet, vegetáció-periódus, makrofita biomassza, foszfor-tartalom. Kulcsszavak: Bevezetés A KBVR beruházási program keretein belül két évtizede folyik a magasabbrendü növényzet vegetáció-térképezése, ami 2001-től kiegészül a jellemző vízi- és lágyszárú mocsári vegetáció-egységekben biomassza- és elemtartalom vizsgálatokkal. A botanikai vizsgálatoknak a növényzet összetételében bekövetkezett változások értékelésén túlmutató célja, hogy becsüljük a magasabbrendü növényzet anyagforgalmi szerepét, különös tekintettel a KBVR létesítésének eredeti céljára, a foszfor lehető legnagyobb mértékű visszatartására. Jelen tanulmány célja, hogy a 2002. évi területi adatokra vetítve bemutassuk a lágyszárú növényzet által a vegetáció-periódusban akkumulált tápelemek tömegét, kiemelve a KBVR már üzemelő két egységének (Hídvégi-tó és Ingói-berek) hínárosait, azok foszfor-forgalmi jelentőségét. Anyag és módszer A vegetáció-térképezéssel összhangban, 2001-2003 között GPS-es helyzet-meghatározással támogatott fajlagos friss biomassza mérések történnek a KBVR legjellemzőbb vízi- és mocsári lágyszárú vegetáció-egységeiben. A biomassza-mérések az MI-10-172-13 T/1991.10/ Műszaki Irányelv-tervezet szerint folynak (Pomogyi, 1991.). Laborvizsgálatok során szárazanyag-, ásványi- és szervesanyag-tartalom meghatározás, valamint a legfontosabb biogén elemek (N, P, Ca, Na, K, Mg, Mn, Zn, Fe és Cu) koncentrációjának mérése történik (Szeglet et al., 2001., 2002.). Az eredmények birtokában digitális biomassza- és elemakkumulációs térképek készülnek. Eredmények és megvitatásuk Az 1. ábrán A KBVR egészére vonatkoztatva szemléltetjük a lágyszárú növény-csoportok területi részesedését, biomasszáját és elemtartalmát. 0 hinaras • nádas I gyékényes 0 sásos és egyéb lágyszárú mocsári is«.: 5005 97.501 48.795 4.006 100% .es^ ^ ^ ^ K * * iCN Ö>I \C\ Ä ^ 1. ábra. A lágyszárú növényzet terület-, biomassza- és elemtartalom megoszlása A területadatok alapján megállapítható, hogy a lágyszárú növényzet mintegy 5000 ha-t borít (a KBVR teljes területe 8100 ha; abból mintegy 1100 ha a makrofita-mentes nyílt víz, és kb. ugyanannyi a telepített erdők területe, a fennmaradó hányad a fás szárú mocsári vegetáció, a szárazföldi gyepek és gyomtársulások, valamint a kultúrterületek között oszlik meg /Pomogyi, 2003.Í) A Hídvégi-tavon a lágyszárú mocsári növényzet 243 hat, a hínárállományok 460 ha-t borítanak, míg az Ingói-berekben előbbiek területe 1145 ha, a hínárosoké pedig 312 ha (2. ábra).