Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

44 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2004. 84. ÉVF. terület, ha 2. ábra. A Hídvégi-tó és az Ingói-berek vízi- és lágyszárú mocsári növényzetének területi megoszlása -o OO •S 2 terület (ha) o 00 a M_sza (t) •o 00 a oo e Fe (t) Mn (t) f~Q szubmerz l

ebe

gő hínár E3 szubmerz gyökerező hínár • emerz lebegő hínár H emer

z gyökerező hínár~] 3. ábra. A Hídvégi-tó és az Ingói-berek hínárosainak terület-, biomassza- és elemtartalom-megoszlása A KBVR teljes területén a vegetáció-periódusban közel 100.000 t makrofita friss biomassza képződött, ami közel 50.000 t száraz tömegnek felel meg. Ez utóbbi 60 %-át (29.500 t) a nádasok tették ki, a gyékényeseké 3230 t (7 %) volt. A sásosok és egyéb mocsáriak össz. biomasszája közel 14 ezer t volt (28 %), míg a hínárosok biomasszája mindössze 2300 t (5 %) volt, ugyanakkor ásványianyag-tartalmuk 18 % (7001), ami 2,5-szerese biomassza arányuknak. Az elemtartalmak közül a P-t kiemelve megállapítható, hogy a vizsgált lágyszárú növényzetben mintegy 128 t foszfor akkumulálódott. Ennek 9 %-a a hínárosokban, 54 %-a a nádasokban, 7 %-a a gyékényesekben és 30 %-a a sásos és egyéb lágyszárú mocsári növényzetben volt becsülhető. Az ábrán látható az is, hogy a hínárosok terület- és biomassza arányukat lényegesen meghaladó mértékben akkumulálják a P-forgalomban fontos szerepet játszó kalciumot, mangánt és vasat is.