Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)
5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.
31 A vízkémiai paraméterek térbeli alakulása a Fertőn Dinka Mária, Ágoston-Szabó Edit MTA ÖBKI Magyar Dunakutató Állomás, 2163. Vácrátót, Alkotmány u. 2-4. dm@botanika.hu A Fertő eltérő jellegű területein: nylltvlz, csatorna, belső tavak, valamint a nádas vizének föbb fizikai és kémiai paramétereinek térbeli eltéréseit vizsgáltuk. A kapott eredmények alapján az egyes mintavételi helyek között fennálló kapcsolatokat többváltozós módszerrel mutattuk ki. A 13 vizsgált paraméterre (klorid, nitrát, foszfát, szulfát, nátrium, kálium, magnézium, kalcium, kálium, elektromos vezetőképesség, hőmérséklet, redoxpotenciál, pH) alapozott numerikus analízis során a pusztuló (1., 3. mintavételi hely) nádasok egyértelműen elkülönültek az összes többi mintavételi helytől. A dichotomikus dendrogramon ugyancsak megfigyelhető, hogy a belső tavak (41., 42., 44. mintavételi hely) egy csoportot alkotnak, ugyancsak egy csoportban találhatók a földrajzilag egymáshoz közel eső mintavételi helyek, a Bozi-csatorna part közeli része (B8, B9) illetve a Fertőrákos (2) és a Soproni-csatorna (4) mintavételi helyek, felszini víz, fizikai-kémiai jellemzők, izoláltság, Fertő A tavon belüli három víztér típus (nyíltvíz, csatorna, belső tó) vízkémiai összetétele között lényeges különbségek vannak. E különbözőség mértékét alapvetően két tényező határozza meg: a nagy nyíltvizű területektől való távolság (tehát az izoláltság mértéke), és az egyes évek eltérő vízjárása (amely a vízterek közötti vízforgalmat befolyásolja) és a csatornák eltérő méretei. Célunk volt vizsgálni a Fertő különböző jellegű területein (7. ábra): nyíltvíz, csatorna, belső tó valamint nádas víz főbb fizikai és kémiai (pH, vezetőképesség, redoxpotenciál, hőmérséklet, klorid, nitrit, nitrát, foszfát, szulfát, nátrium, kálium, magnézium, kalcium, ammónium, karbonát, hidrokarbonát) paramétereinek térbeli és időbeli változását. Mintavételi helyek (7. ábra): -nylltvlz (23) - belső tavak: Kládler sarok (48), Kisherlakni (42), Herlakni (41), Hidegségi-tó (44) - Bozi-csatorna (1-10) - nádas területek: egészséges: Fertőrákos (2), Soproni-csatorna (4) pusztuló: Nádas (3), Körcsatorna (1) A mintavétel időpontja: 2002. 07. 08. Kivonat: Kulcsszavak: Bevezetés 7. ábra: Mintavételi helyek a Fertőn A Fertő a magyar-osztrák határon elhelyezkedő sztyepptó, területe 309 km 2, 54 %-át nádas borítja. Szélsőségesen sekély, lefolyása szabályozott. A 75 km 2-es magyar tórész 85 %-át nádas borítja, amelyben izolált nyíltvízi területek, ún. belső tavak találhatók. Ezek mérete 0,5 és 42 ha között változik. A nádast max. 3 m széles csatornák hálózzák be, amelyek a nyíltvizet és a belső tavakat kötik össze. 7. táblázat: A Fertő ví Vizsgálati módszerek A viz hőmérsékletét, pH-ját, vezetőképességét, redox-potenciálját, fényt a víz felett és a mért mélységben, a mérés mélységét in situ mértük, HL 2100-as terepszondával (Grabner Instruments, Bécs). A vlz Cl\ SO, !\ NH,*, NO,', NCV, PO,'\ Ca 2*, K*, Na* és Mg* 2 koncentrációinak meghatározását Dionex ionkromatográffal végeztük. A CO] 2" és HCOj" koncentráció meghatározása titrimetriásan (Golterman et al. 1978, Felföldy 1980), a statisztikai értékelés Statistica programcsomaggal történt. sllemzői (2002. 07. 08) Mintavét T pH Vez.kép. rH o 2 o 2 Cl' NO, so 4 JPO,*Na* K* Mg 2* Ca 2* HCO, CO, 2* helyek °C nS/cm mV mg/l % mg/l mg/l mg/1 mg/1 mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l 23 21.3 9.6 2640 217 7.4 84 350 0.30 640 0.09 533 45.0 233 21 691 100 48 24.6 9.4 2814 197 9.1 110 346 0 589 0.05 534 40.7 199 30 762 129 42 25.0 9.6 3212 191 9.7 118 403 0 650 0 662 51.6 213 40 1024 117 41 23.7 9.6 3123 200 7.8 93 392 0 647 0 638 51.8 218 28 875 152 44 23.5 9.7 2132 215 7.8 92 392 0 641 0 629 48.4 221 42 923 164 B1 22.3 9.5 2584 198 6.6 76 226 1.40 415 0.18 624 42.5 166 23 691 94 B8 20.4 8.5 1572 222 5.3 59 210 0 262 0.10 345 15.6 113 107 595 0 B9 20.2 8.3 1354 203 2.8 31 107 0 236 0.12 307 11.8 104 115 464 0 2 23.8 9.6 2514 208 8.1 96 345 0 597 0.08 480 42.3 191 22 637 129 4 24.3 9.2 2571 116 8.4 98 292 0.37 512 0.18 402 42.9 208 35 3 27.8 9.7 5025 202 3.5 45 580 0 633 0.04 1159 68.0 367 30 1828 386 1 22.6 9.3 4248 146 6.2 74 519 0 758 0.22 668 63.8 274 32 Eredmények és értékelésük A vízvizsgálatok eredményeit az 1. táblázat mutatja. A felszíni víz elektromos vezetőképessége 1354-5025 pS /cm. A tó nyíltvízében az elektromos vezetőképésség 2514 nS/ cm volt. A nyíltvíztől a belső tavak irányában (v. ö. 7. ábra) értéke 12-25 %-kal nőtt. A pusztuló nádasokban értéke 6590 %-kal nagyobb, a nádast merőlegesen átszelő Bozi-csatorna (6 km) partközeli részén az elektromos vezetőképesség 40-49 %-kal alacsonyabb, mint a nyíltvízben mért érték. A vlzp7/-ja 8,3-9,6 a redox-potenciálja 116-222 mV között változott. A nyíltvíz pH-ja 9,6 volt, ettől 11-14 %-kal kisebb a Bozi-csatorna partközeli vízének pH-ja (8,3-8,5). 150 mV alatti redoxpotenciál értéket az 1. és 4. mintavételi helyen mértünk. Ezeken a vízmélység csak kb 10 cm volt.
