Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

32 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2004

. 84. ÉVF. A víz hőmérséklete 20,2 és 24,3 °C között változott. A belső tavakban (48., 42. és 44. mv. helyeken) 10-17 %-kal, valamint a sekélyvizű pusztuló nádas-vízben (3. mv. hely) a víz hőmérséklete 30 %-kal nagyobb, a Bozi-csatorna part közeli mintavételi helyein viszont 4-5 %-kal alacsonyabb, mint a nyíltvízi területen. A víz klorid koncentrációja 107-580 mg/l között változott. A nyíltvíz (349,7 mg/l) koncentráciájához viszonyítva a belső tavakban, valamint a pusztuló nádas-vízben értéke 12-15, ill. 48-60 %-kal volt nagyobb. A Bozi-csatorna part közeli részén viszont 40-69 %-kal kisebb klorid koncentrációt mértünk. A szulfát koncentráció 236,2-758,3 mg/l között változott. A nyíltvíz és a belső tavakban értéke azonos (v.ö. 1. táblázat). A mintavételi helyek szulfát koncentrációjában lényeges eltérést a Bozi-csatorna mentén mértünk. Itt értéke 4560 %-kal kisebb, mint a többi helyen mért érték. A víz hidrogénkarbonát koncentrációja 464-1828 mg/l, karbonát koncentrációja 0-387 mg/l között változott. Mindkét anion esetében a legkisebb koncentrációt a Bozi-csatorna partközeli részén, a legnagyobb koncentrációt pedig a pusztuló nádas vizében mértük. Ez utóbbi helyen a nyíltvízben mért hidrogénkarbonát 2,64-szeresét és karbonát 3,84szeresét mértük. A felszíni vízben nitrit és ammónium nem volt kimutatható koncentrációban. A víz nitrát koncentrációja is csak a tó nyíltvizében és a Bozi-csatorna nyíltvízhez közel levő mintavételi helyén volt kimutatható koncentrációban (0,3 ill 1,4 mg/l). A víz foszfát koncentrációja 0,04-0,22 mg/l között változott, a belső tavakban (41., 42. és 44. mintavételi helyek) nem volt kimutatható koncentrációban. A víz nátrium koncentrációja 533-1159 mg/l között változott. A belső tavakban (41., 42. és 44. mintavételi hely) 18-22 %-kal a pusztuló nádasban (3. és 1. mintavételi hely) 25 ill. 118 %-kal nagyobb, a Bozi-csatorna part közeli részén 42-35 %-kal kisebb nátrium koncentrációt mértünk a tó nyíltvizében mérthez képest. A víz kálium koncentrációja 11,8-68 mg/l közötti volt. A mintavételi helyek vizének kálium koncentrációjában legnagyobb különbség a Bozi-csatorna partközeli részén (itt értéke 82, ill. 84,5 %-kal kisebb) és a pusztuló nádas vízében volt (itt értéke 42-51 %-kal nagyobb, mint a nyíltvízben mért koncentráció). A víz magnézium koncentrációja 104-367 mg/l között változott. A pusztuló nádas vizében (1. és 3. mv. hely) a nyíltvízhez képest 17-57 %-kal nagyobb, a belső tavakban és a Bozi-csatoma partközeli részén 7-10, ill 51-56 %-kal kisebb magnézium koncentrációt mértünk. A kalcium koncentráció 20,5-114,8 mg/l közötti volt. Az összes többi vizsgált ionnal ellentétben a nyíltvízben mértük a legkisebb koncentrációt (20,5 mg/l). A pusztuló nádas vizében 47-58 %-kal, a belső tavakban 46-103 %-kal és a Bozi-csatorna partközeli részén pedig 420-460 %-kal nagyobb kalcium koncentrációt mértünk, mint a nyíltvízben. 2002. július 8-i felszíni vízmintáink terepi és laborvizsgálatai alapján az egyes mintavételi helyek között fennálló kapcsolatokat többváltozós módszerrel vizsgáltuk. A 13 vízkémiai jellemzőre (klorid, nitrát, foszfát, szulfát, nátrium, kálium, magnézium, kalcium, kálium, vezetőképesség, hőmérséklet, redoxpotenciál, pH) alapozott numerikus analízis során a pusztuló (1., 3. mintavételi hely) nádasok egyértelműen elkülönültek az összes többi mintavételi helytől (2. ábra). A dichotomikus dendrogramon ugyancsak megfigyelhető, hogy a belső tavak (41., 42., 44. mintavételi hely) egy csoportot alkotnak, ugyancsak egy csoportban találhatók a földrajzilag egymáshoz közel eső mintavételi helyek: a Bozi-csatorna (B8, B9), illetve a Fertőrákos (2), Sopronicsatorna (4) mintavételi helyek. Traa Diagram fér 12 Cr Slngla Llnkaga Eudldaan élatancai 2. ábra: A mintavételi helyek hasonlósága a víz kémiai jellemzői szerint (2002. 07. 08.) A Bozi csatornában végrehajtott méréssorozat eredményeinek ismertetése azt érzékelteti, hogy a vízparttól a tó közepe felé haladva jellegzetes tendenciák vannak. Ez azért fontos, mert a belső tavakban talált különbözőségek részleges magyarázatát adják. 1991/92-ben 7, 2001/2002-ben 3 alkalommal a csatorna 9, ill. 10 pontján végeztünk ugyancsak a HYDROLOG 2100 tip. terepműszerrel méréssorozatokat. A példaként kiragadott 1991. július 2-i és a 2002. július 8-i adatsorból (3. ábra) is egyértelműen kirajzolódik, hogy az elektromos vezetőképesség a parttól a tó belseje felé haladva (tehát a 9. mérési pontról az 1. mérési pont irányába) növekszik, olymódon, hogy a parttól 3000 m-t haladva az érték fokozatosan 748-ról-2129-re, ill. 1360-ról 2800 (iS/cm-re nő. A további, kereken 3000 m hosszúságban már változatlanul ez utóbbi szinten maradt. A pH érték ugyancsak a parttól befelé haladva növekszik, az első 1800 m-en 7,9-ről 8,5-re, a további több mint 4000 m-en pedig már csak egyenletesen 8,5-ről 9,0-re (2002-ben 8,3-ról 9,5re nőtt a víz pH-ja a parttól a nyíltvíz irányába). A vízmélység szembetűnő eltérései a 3. ábráról jól leolvashatók. A 2002-es év egymást követően a második év, mikor is a Fertő vízállása a tó átlagos vízállásához képest alacsonyabb volt az egész évben (Hidrometeorológiai Állomás, Fertőrákos), amely nyáron 30-50 cm-es csökkenést jelentett a vízszintben. Ez az alacsonyabb vízszint a különböző vízterek vizének kémiai összetételében levő különbözőséget s a vízterek egymáshoz való viszonyulását (hasonlóságát ill. különbözőségét) élesebben körvonalazta (vö. 2. ábra). Az itt bemutatott dendrogam az adott időszakra adja meg a mintavételi helyek hasonlóságát. Az egyes vízterek vízének kémiai és biológiai hasonlósága az idő függvényében változ(hat)ik (Padisák 1983, Ágoston-Szabó, Dinka 2004). Többéves kutatómunka nyomán számos jellemzőjét ismerhettük meg a belső tavaknak (Andrikovics 1980/81, Padisák 1983, Buczkó 1989, Dinka-Berczik 1992, Dinka 1993, 1994, Takáts et al. 1997). Most ezen eredmények közül kiemeltük azokat, amelyek a belső tavak izoláltságát, egyediségét a víz paraméterei alapján támasztják alá. Összefoglalóan: a Fertő különböző vízterei, de különösen a belső tavak, a Fertőnek, a tavi elöregedés jelenlegi stádiumához tartozó sajátos képződmény/l vízterületei, amelyek a rohamosan előretörő nádastól körülzártan jelen-