Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)
5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.
23 Vízi- és vízfelszíni-poloskák (Heteroptera: Nepomorpha, Gerromorpha) mennyiségi előfordulása egy alföldi mocsár két sásállományában Boda Pál 1 - Csabai Zoltán 2 - Móra Arnold 1 - Dévai György 1 'Debreceni Egyetem, TI K, Hidrobiológiái Tanszék, Debrecen, Egyetem tér 1., 4032. 'Pécsi Tudományegyetem, TTK, Általános és Alkal mazott ökológiai Tanszék, Pécs, Ifjúság útja 6., 7624. Kivonat: A dolgozat a vízi- és a vfzfelszini-poloskák mennyiségi előfordulási viszonyait mutatja be egy tipikus alföldi mocsár két eltérő struktúrájú sásállományában. 2000 márciusa és júliusa között összesen 94 mennyiségi mintát vettünk a Carex dislicha és a C. riparia dominanciájú állományokból, emellett folyamatosan rögzítettünk bizonyos háttérváltozókat, melyeknek szerepük lehet a térbeli eloszlási mintázat kialakításában Munkánk során az előkerült fajok és fajegyüttesek térbeli előfordulási sajátságait, illetve az azt befolyásoló háttérváltozók hatásait elemeztük. Az eredmények alapján elmondható, hogy a vízfelszíni-poloskák előfordulását leginkább a növényzet mennyiségi és minőségi (pl. boritás, szerkezet, tömeg) tulajdonságai befolyásolják, míg a vizipoloskáknál a vízmélység határozza meg az előfordulási mintázatokat. Az egyes fajok állománykötődésének vizsgálata (karakterfajanalízis) során megállapítottuk, hogy az Ilyocoris cimicoides szignifikánsan, mfg a Microvelia reticulata és a M. buenoi nem szignifikánsan, de nagy indikátorértékkel kötődik a Carex riparia állományhoz. Kulcsszavak: mennyiségi előfordulás, vízi- és vízfelszíni-poloskák, alföldi mocsár, kétféle sásállomány (Carex disticha és C. riparia). Bevezetés A vízi- és vízfelszíni-poloskák az állóvizek és a vízfolyások életközösségeiben igen fontos szerepet játszó vízirovarok. Élőhelyükkel szemben támasztott igényeiket már sokan vizsgálták, de az eddigi eredmények korántsem kielégítők, ezen a téren ismereteink még elég hiányosak. A legtöbb vizsgálatot Nagy-Britanniában, Skandináviában és ÉszakAmerikában végezték, ezek eredményei azonban nehezen vethetők össze a hazai adatokkal. A poloskák élőhely-választását, illetve az adott együttes szerkezetét a sótartalom, a vezetőképesség, a vízmélység, a víz áramló vagy álló jellege jelentősen befolyásolhatja (Kiss 2000). Mindemellett irodalmi források alapján (Samways 1994) feltételezzük, hogy a makrovegetáció hazai körülmények között is rendkívül fontos szerepet játszik az egyes habitatok struktúrájának meghatározásában. A vízi gerinctelenek habitatpreferenciájának megállapítására, a különböző növényállományokban tapasztalt mennyiségi viszonyok felderítésére, az egyes növényállomány-típusokhoz való kötődés megállapítására irányuló kutatásoknak már eddig is jelentős eredményei vannak (Chilton 1990, Cyr és Downing 1988, Dvorak és Best 1982; Hanson 1990; Krecker 1939, Macan 1977, Palmer 1981, Rosine 1955, Schmude et al. 1998, Soszka 1975, Van der Velde et al. 1985, Voigts 1976). Hazai vízterekben Andrikovics (1973a, 1973b, 1975, 1979), Csörgits és Hufnagel (2000), Kiss és munkatársai (2000, 2001, 2003), Müller és munkatársai (2001) végeztek hasonló célkitűzésű vizsgálatokat. A fentiek ismeretében munkánk során célul tűztük ki, hogy összehasonlítjuk egy alföldi mocsár két különböző struktúrájú mocsárinövény-állományát a vízi- és a vízfelszíni-poloskák fajegyütteseinek mennyiségi és minőségi előfordulási viszonyai alapján, megállapítjuk az egyes állományokhoz kötődő karakterfajokat, s tanulmányozzuk azokat a tényezőket, amelyek a vízi- és a vízfelszínipoloskák térbeli előfordulási viszonyait befolyásolhatják. Anyag és módszer Mintavételi helyek és időpontok Mintavételi objektumként egy szikes jellegű, tipikus alföldi mocsarat, a Hortobágyi Nemzeti Park területén lévő, közigazgatásilag pedig a Tiszafüredhez tartozó Kócsújfalu közelében fekvő Hagymás-lapost (K 20°55' 29", É 47°33'29") jelöltük ki. A Hagymás-lapos nagy kiterjedésű, dús mocsári növényezettel borított, viszonylag sekély víztér, amelyet egy csatorna egy kisebb és egy nagyobb részre oszt. Jellemző sajátossága az uralkodó növényfajok változó dominanciaviszonyaiból adódó mozaikosság. Mintáink a Hagymás-lapos mocsárinövényzetének túlnyomó részét alkotó két eltérő struktúrájú sásállományból származnak: a kétsoros sás (Carex disticha) dominanciájú, kisebb felületet biztosító, keskeny levelű, ritka állományú, általában 20-80%-os borítással és kisebb növényi biomasszával jellemezhető állományból; illetve a parti sás (Carex riparia) dominanciájú, nagyobb felületet biztosító, széles levelű, jelentős növényi törmelékkel, nagy borítással és nagyobb növényi biomasszával jellemezhető állományból. 2000-ben március és július között összesen 94 mennyiségi mintát vettünk a két sásállományból. Mintavételi módszer Nagy és munkatársai (1998) új lezárásos-kigyűjtéses mintavételi eljárást (Aqualex) javasoltak a hínár- és mocsári növényzettel borított víztestek metafitikus életmódú makroszervezeteinek mennyiségi vizsgálatára. A vízi- és vízfelszíni-poloskák mennyiségi vizsgálata során minden mintavételnél ezt az eljárást alkalmaztuk. A Hagymás-lapos sásállományainak mintázásakor rétegzett random eljárással jelöltük ki a mintavételi pontokat. A mintázandó területet térkép alapján 50x50 méteres hálónégyzetekre osztottuk, majd a mocsár partvonalán ezeket karókkal megjelöltük. A random módon kijelölt négyzeten belül újabb randomizálással határoztuk meg a mintavétel pontos helyét. A tanulmányozott háttérváltozók A vízi- és vízfelszíni-poloskák térbeli előfordulását befolyásoló tényezőknek, ill. ezek szerepének megállapítására a mintavételek során rögzítettünk bizonyos háttérváltozókat, melyeknek a forrásmunkák eredményein alapuló előzetes elgondolásaink szerint szerepük lehet a térbeli eloszlási mintázat kialakításában. A vízi- és vízfelszíni-poloskák előfordulási sajátosságai, eddigi megfigyelési és vizsgálati tapasztalataink, továbbá a mintavétel időigényessége miatt csak egyszerűen mérhető és rögzíthető, de hatóképesnek tekinthető tényezők figyelembe vételére törekedtünk: vízmélység, növényfolt szélétől való távolság, növényfolt mérete, parttól való távolság, nyíltvíztől (3m r <) való távolság, kis méretű (3m 2 >) nyíltvíztől való távolság, egyéb mocsári növényzettől való távolság, csatornától való távolság, növényzet borítása, növényzet tömege.
