Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

24 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2004. 84. ÉVF. A statisztikai értékelés módszerei A Hagymás-lapos két különböző struktúrájú sásállományában talált vízi- és vfzfelszíni-poloskák faj- és egyedszámainak összehasonlítására Mann-Whitney U tesztet használtunk, a két sásállományra jellemző karakterfajok vizsgálatára az IndVal (Indicator Value) módszert alkalmaztuk. A vízi- és vízfelszíni-poloskák összesített faj- és egyedszáma, illetve a mért háttérváltozók közötti összefüggést, továbbá az egyes háttérváltozók hatása elemzését Spearman rangkorrelációval végeztük. A statisztikai elemzéseket SPSS for Windows 8.0, Statistica for Windows 5.1 és IndVal 2.0 programcsomagokkal végeztük (Norusis 1998, Dufrene és Legendre 1997). Eredmények és értékelésük A mintavételek során 9 családból 17 faj került elő (/. táblázat). Közülük két faj egyedszáma jelentősen nagyobb volt, mint a többié, így az összesített adatok alapján ezek előfordulásbeli sajátságai határozták meg leginkább a poloskák térbeli mintázatát. 1. táblázat: A Hagymás-laposban gyűjtött vízi- és vízfelszíni-poloskafajok egyedszáma Heteroptera taxonok C riparta 1 C disticha Összesen Nepidae Ranatra linearis (LINNAEUS, 1758) 1 1 2 Corixidac Cymalia coleoptrata (FABRICIUS, 1776) 9 30 39 Hesperocorixa linnaei (FlEBER, 1848) 50 90 140 Sigara lateralis (LEACH, 1818) 1 0 1 Naucoridae Uyocoris cimicoides (LINNAEUS, 1758) 54 208 262 Notonectidae Notonecta glauca LINNAEUS, 1758 0 4 4 Pleidae Plea minutissima LEACH, 1817 3764 2690 6464 Mesoveliidac Mesovelia furcata MULSANT et REY, 1852 0 1 0 Hydrometridae Hydrometra gracilentum HORVÁTH, 1899 117 14 131 Veliidae Microvelia reticulata (BURMEISTER, 1835) 2468 607 3075 Microvelia pvzmaea (DUFOUR, 1833) 3 0 3 Microvelia buenoi DRAKE, 1920 161 46 207 Gerridae Gerris argentatus SCHUMMEL, 1832 5 18 23 Gerris lacustris (LINNAEUS, 1758) 0 1 1 Gerris odontogaster (ZETTERSTEDT, 1828) 7 3 10 Az egyedszámok időbeli változását a 1. ábra szemlélteti. A mintavételi időszakban a vízfelszíni-poloskákat márciusban kiugróan magas, míg áprilistól közel azonos példányszámban fogtuk. A vízipoloskák március, április, majd július hónapban kerültek elő tömegesen, míg a későtavaszi hónapokban kisebb létszámmal voltak jelen. A további elemzések során különválasztottuk a vízi- és a vízfelszíni-poloskákat, hiszen a két alrendbe tartozó fajok eltérő módon alkalmazkodtak a vízi életmódhoz, így az előfordulásukra hatóképesnek minősíthető abiotikus környezeti tényezők is számottevően különbözhetnek egymástól. A vízfelszíni poloskák esetében m

2-re, míg a vízipoloskák esetében m

3-re vonatkoztatott egyedszámokkal dolgoztunk. A két sásállomány közötti esetleges faj- és egyedszámbeli különbségek feltárása során a fajszámok összevetésénél nem tapasztaltunk szignifikáns különbséget, ami abból adódott, hogy a két növényállományban a közel megegyező fajszámot más-más fajok képviselték. Az egyedszámok tekintetében a sásállományok között csak a vízfelszíni-poloskák esetében tapasztaltunk szignifikáns különbséget (2-3. ábra). A vízipoloskák közül még a legnagyobb egyedszámban jelen lévő Plea minutissima esetében sem találtunk egyértelmű bizonyítékot arra, hogy a faj egyedei bármelyik állományt előnyben részesítették volna. A víz felszínén élő poloskák közül a legnagyobb egyedszámban előkerült faj, a Microvelia reticulata adatait külön is elemeztük, és szignifikáns különbséget tapasztaltunk (4. ábra): a faj a Carex riparia dominanciájú állományokban nagyobb példányszámban fordult elő. A vízi- és a vízfelszíni-poloskák térbeli előfordulási viszonyait befolyásoló környezeti tényezők hatásának elemzése során a minták fajszámát, ill. m

3-re és m

2-re vonatkoztatott egyedszámát vetettük össze a mért háttérváltozókkal. A vízfelszínen élő poloskák adatainak elemzése során az egyedszám vonatkozásában erős negatív korrelációt (r = 0,29965; p = 0.004334) találtunk a más típusú legközelebbi növényzet távolságával. Ez érthető, hiszen a fogott állatok többsége a Microvelia reticulata fajhoz tartozott, s ezek az állatok előszeretettel tartózkodnak az egyveretű, dús növényállományokban. 1. ábra: A vízi- és a vízfelszíni-poloskák egyedszáma a mintavételi napokon: Camx Ostíct* Hl AtUfl'SE ÁjUf-se a Á:i»f iiiiiiiUiiiiiíl iiiilhiiuiiin 2. ábra: A vízfelszíni-poloskák átlagos egyedszáma a két sásállományban a mintavétel teljes időtartamára vonatkoztatva Az állatok életmódjának ismeretében nem meglepő, hogy a növényzet borítására (r = 0,287592; p = 0,00628) és a növényzet tömegére (r = 0,333437; p = 0,001408) vonatkozóan is pozitív korreláció adódott. A vízipoloskák adatainak elemzése során erős negatív korrelációt kaptunk a vízmélység (r = 0,36184; p = 0,000494). s a folt szélétől mért távolság (r = 0,465; p = 0,000004) vonatkozásában. Sokkal gyengébb negatív korreláció mutatkozott a növényfolt mérete (r =-0,32758; p = 0,001727) és a növényzet tömege (r =-0,22098; p = 0,037429) esetében, ami jól magyarázható azzal, hogy a dúsabb növényzetben jobbak a rejtőzködési és a táplálkozási lehetőségek.