Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

4. szám - Fodré Zsófia - Lévai Istvánná - Kalmár Olga - Kispál Brigitta: A szolgáltatott ivóvíz minősége az EU csatlakozás tükrében Csongrád megyében

50 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2004. 84. ÉVF: 4. SZ. A szolgáltatott ivóvíz minősége az EU-csatlakozás tükrében Csongrád megyében Fodré Zsófia, Lévai Istvánné, Kalmár Olga, Kispál Brigitta 6724. Szeged, Körtöltés u. 8/A. Kivon»': A szerzők a Csongrád megyei közüzemi vízmüvek által szolgáltatott ivóvfz minőségit mutatják be. Részletesen tárgyalják a 2002. és 2003. évben a közüzemi vízmüvek hálózatából - a fogyasztási pontokon - vett víz minták 201/2001 (X. 25) kormányrendelet szerinti hatósági minősítését. Az „alföldi típusú rétegvíz" jellemző tulajdonságai miatt fontosnak tartják a telepszám folyamatos figyelemmel kisérését és a szokásostól eltérő telepszám esetén az azonnali intézkedést! A szerzők felhívják az ivóvizet szolgáltatók figyelmét a 201/2001 (X. 25) sz. Korm. és a 21 / 2002 (IV. 25) KöViM rendeletben előirt kötelezettségek és feladatok maradéktalan teljesítésére. Kulcsszavak: EU - csatlakozás, szolgáltatott viz, kémiai, bakteriológiai vízminőség. Az egészséges élethez nélkülözhetetlen a tiszta, jó minőségű, megfelelő mennyiségű ivóvíz. Magyarország lakosainak ivóvíz ellátásában a parti szűrésű víznyerés titán a legnagyobb víz bázist a rétegvizek jelentik. A rétegvizekre telepített mélyfúrású kutak legtöbb esetben emberi fogyasztásra alkalmas, jó ivóvizet szolgáltatnak. Az ember egészsége szempontjából nagyon fontos az ivóvíz kémiai és bakteriológiai minősége. Az „alföldi típusú rétegvíz" jellemző tulajdonsága a magas hőmérséklet, a nagy ammóniumion-, vas- mangán-, szervesanyagés metángáz-, valamint arzéntartalom. Az ivóvizek kémiai minősége és a lakosság egészsége közötti összefüggés régóta ismert. Bizonyos ásványi anyagok hiánya, vagy nagyobb mennyisége különböző, általában hosszú idő alatt kifejlődő megbetegedést okozhat, (golyva, anaemia, keringési-, vese-, daganatos betegség stb). Közegészségügyi szempontból nagyon fontos az ivóvizek mikrobiológiai minősége is, mivel az esetleg jelen levő különböző élőlények akut és krónikus megbetegedést okozhatnak. Az „alföldi típusú rétegvíz" - ek kémiai tulajdonságai elősegítik a baktériumok életben 9maradását, szaporodását, sőt jelenlétük miatt az elosztóhálózatban nemkívánatos folyamat is lejátszódhat. Csongrád megyében a hidrogeológiai helyzet lehetővé tette az ivóvízellátás biztosítását mélyfúrású kutakra telepített vízmüvekkel. Szegeden, a megye legnagyobb városában, 1902-ben helyezték üzembe az első központi vízművet. Az 1970-es évek közepére a megyében valamennyi településen megvalósult a közüzemi vízellátás. A vezetett vizet a községi és városi vízmüvek szolgáltatták, ahol jól képzett szakemberek és megfelelő műszaki berendezések és technológiák biztosították az ivóvíz megfelelő minőségét. A lakosság ivóvízellátására szolgáló létesítmények, valamint a termelt és szolgáltatott víz minőségének ellenőrzése a közegészségügyi hatóság feladata. E feladatnak megfelelően folyamatosan végeztük és végezzük Csongrád megyében az ivóvíz minőségének ellenőrzését laboratóriumi módszerekkel, a vízszolgáltatás színvonalának ellenőrzését helyszíni szemlékkel (1,2). Az ivóvíz minőségéről, valamint az ivóvíz szolgáltatás helyzetéről. Több évtizedes tapasztalatainkat összefoglalva az alábbiakat állapíthatjuk meg: Az ivóvíz jód és a fluor tartalma, valamint összes keménysége szinte a megye egész területén alacsonyabb a kívánt mennyiségnél. A Duna-Tisza közti területen a vizek magas vastartalma a jellemző, míg a Tiszántúlon egyes kutakban az ammónium, az arzén, a szervesanyagtartalom mennyisége haladta meg a kívánt szintet. A kémiai vízminőségi problémák Kelet-felé haladva halmozódnak.(3) Bakteriológiai szennyezettség a mélyfúrású anya-kutak vizében elvétve fordult elő, de a lakosság számára szolgáltatott víz minősége viszont egyes településeken sajnos már gyakran kifogásolt a magas telepszám miatt. A vízelosztó rendszerekben fellépő másodlagos szennyeződéseket okozó külső tényezők között szerepelt csőtörés, víz visszaszívás, kommunikáció, infiltráció, nem kellően fertőtlenített hálózatbővítés, új bekötések csőszakaszainak szennyezett vize, nem megfelelő műszaki előkészítés (mechanikai tisztítás, mosatás, fertőtlenítés hiánya), stb. Ezek megszüntetése után - néhány település kivételével - jelentősen javult megyénkben az ivóvizek bakteriológiai minősége (4, 5, 6, 7). Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása miatt a vizek minősítésében jelentős változás volt várható. Ezért, már a rendelet megjelenése előtt elvégeztük több száz anyakút vizének kémiai komponensekre vonatkozó minősítését az akkor érvényben levő magyar szabvány és az EU - direktívák határértékeinek figyelembevételével. Megállapítottuk, hogy a szigorúbb EU határértékek miatt, a vízmű anya kutak vízének kémiai minősége jelentősen romlik. E szerint megyénk területén szinte valamennyi kút vize „kifogásolt" minősítésű lett (8). Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001 (X. 25). Kormány rendelet (R.) megjelenése, ill. hatályba lépése az előző évek vízminőség ellenőrzési gyakorlatát alapjaiban megváltoztatta. Megváltozott többek között az ivóvíz minőségének megítélésére szolgáló kémiai és bakteriológiai komponensek köre, határértéke, a mintavételek száma, a mintavételek helye, a minták vizsgálatának gyakorisága stb. A szolgáltatott ivóvíz minőségének ellenőrzése - a fogyasztási pontokon - az ÁNTSZ megyei intézetek feladata lett. A vízmű területéről távozó víz ivóvíz minőségének biztosítása a vizet szolgáltató felelőssége. Az üzemeltetőnek a szolgáltatott víz minőségét akkreditált laboratórium által végzett vizsgálatokkal kell rendszeresen ellenőriztetni. A R. kimondja, hogy „a víz akkor felel meg az ivóvíz minőségnek, ha nem tartalmaz... mikroorganizmust, parazitát, kémiai vagy fizikai anyagot, amely az ember egészségére veszélyt jelenthet..." Elemeztük Csongrád megyében a közüzemi vízmű hálózatból 2002 és 2003 évben - a fogyasztási pontokon - vett hatósági minták kémiai és mikrobiológiai eredményeit komponensenként, qr. A kémiai minták 76 %-a az ammóniumion, 56 %-a az arzén, 32 %-a vas és 12 %-a