Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

4. szám - Fodré Zsófia - Lévai Istvánná - Kalmár Olga - Kispál Brigitta: A szolgáltatott ivóvíz minősége az EU csatlakozás tükrében Csongrád megyében

FODRÉ ZS. És mtsai: A szolgáltatott ivóóvlz minősége 51 szerves anyag tartalom miatt volt kifogásolt. A hálózati víz kémiai minőségét - a leggyakrabban kifogásolt kom­ponensekre vonatkozóan - kis térségenként mutatjuk be az 1. és 2. ábrán. Az ábrákról a már ismert területi prob­lémák olvashatók le. A Tiszától Keletre a kémiai kifogá­soltság halmozódik. Az ember egészségét veszélyeztető mikroorganizmu­sok (E.coli, F.streptococcus, Ps. aeruginosa, coliform baktériumok) a 2002. és 2003. évben végzett hatósági hálózati víz mintákból nagyon ritkán tenyészett ki egy­egy mintavételi helyen. Ezen komponensek alapján a szolgáltatott ivóvíz bakteriológiai minősége ,javuló"-nak látszik. A rendelet szerint a 22 és 37 °C-on nőtt telepszá­mot a minősítésben nem kötelező figyelembe venni. E­zen indikátor baktériumok csak bizonyos kritikus elemek jelenléte esetén vizsgálandók. Ezekre határérték megad­va nincs, de "nem lehet szokatlan változás". Az ÁNTSZ megyei intézete vízműre, ill. mintavételi pontra határér­téket szabhat meg. Csongrád megyében a vizsgált időben 70 vízmű üzemelt. Az előző években vett minták telep­szám értékei alapján a 2002. évre 49 vízműre tudtunk megyénkben határértéket megszabni, mert a kívánt 500/ ml telepszámot a többi vízmű nem tudta folyamatosan biztosítani. Az üzemeltetők intézkedéseinek köszönhető­en a 2002. évi bakteriológiai eredmények lényeges javu­lást mutattak, így a 2003. évre már 58 vízmű vizében volt folyamatosan 500/ml alatti a telepszám. A hálózati vizek bakteriológiai minőségét a 22 és 37°C -on nőtt te­lepek száma alapján - kis térségenként - mutatjuk be a 3. ábrán, összehasonlítva megyénkben a kémiai és bakteri­ológiai vízminőséget, megállapíthatjuk, hogy a problé­mák azonos területen jelentkeznek. Csongrád megyében az anya-kutak és a hálózati ivó­víz minták kémiai analízise szerint a vízben lévő egyes komponensek (az ammóniumion, az arzén, a vas, és a KOIps) határérték feletti mennyiségben fordulnak elő. A Tiszától Keletre a kifogásoltság halmozódik. Az itt lévő kistérségek vízmüveinél tapasztalható magas telepszám elsősorban a víz kémiai minőségével, (hőmérséklet, szer­vesanyag-tartalom, stb) a kiépített technológiák hiányos­ságaival, a csökkent vízfogyasztással, valamint az elosz­tó hálózatban végbemenő folyamatokkal magyarázható. Az alföldi rétegvizek esetében nagyon fontos a telep­szám rendszeres figyelemmel kísérése, mert a meleg, lágy, tápanyagban gazdag vizekbe bejutott élőlények é­letben maradnak, kedvező körülmények esetében még szaporodni is képesek, sőt az elosztó hálózatban nemkí­vánatos mikrobiológiai jellegű vízminőség változási fo­lyamatok is végbemehetnek (9). A 22 és 37°C-on nőtt te­lepszám a szennyezés hálózatba jutását bizonyítja. A szennyezést jelző telepek nagy száma esetén fennáll a veszélye annak, hogy ott a nehezebben kitenyészthető, ritkább vizsgálati kötelezettségű, az ivóvíz fogyasztók e­gészségére ártalmas baktériumok is bekerülhettek a háló­zatba. Nagyon fontos a „megszokott"-tól eltérő telep­szám észrevétele, mert az valamilyen üzemeltetési hibát jelez! Az ivóvizet szolgáltatók felelőssége az önkontroll vizsgálatok rendszeres végeztetése, a labor eredmények folyamatos figyelemmel kisérése. Telepszám változás e­setén szükséges az azonnali tényfeltárás, intézkedés a ki­fogástalan vízminőség biztosítása céljából. Az ÁNTSZ intézetek dolgozói a helyszíni szemlékkel és laboratóriu­mi vizsgálatokkal folyamatos őrködnek a vízminősége felett. Az ivóvíz minőségi problémák megoldása megyénk­ben csak az országos vízminőségi program részeként va­lósulhat meg. A Csongrád megyei települések a Dél-Al­fóldi Régió Ivóvízminőség-javító Program megvalósítá­sától remélhetik az Uniós előírásoknak megfelelő határ­értékek elérését. Csongrád megye területén 1955-óta nem volt ivóvíz okozta járvány, vagy tömeges megbetegedés. A Szerzők nagyon szeretnék, ha a jövőben sem fordulna elő. Ez csak az ivóvizet szolgáltatók nagyon alapos, állandó szorgalmas munkájával érhető el. összefoglalás A szerzők a Csongrád megyei közüzemi vízművek ál­tal szolgáltatott ivóvíz minőségét mutatják be. Részlete­sen tárgyalják a 2002. és 2003. évben a közüzemi vízmü­vek hálózatából - a fogyasztási pontokon - vett hatósági vízminták 201/2001 (X. 25) kormányrendelet szerinti minősítését. Az „alföldi típusú rétegvíz" jellemző tulaj­donságai miatt fontosnak tartják a telepszám folyamatos figyelemmel kisérését és a szokásostól eltérő telepszám esetén az azonnali intézkedést! A szerzők felhívják az i­vóvizet szolgáltatók figyelmét a 201/2001 (X. 25) Korm. sz. és a 21/2002 (IV. 25) KöViM rendeletben előírt köte­lezettségek és feladatok maradéktalan teljesítésére. Irodalom 1.) Fodré Zs., Varsányiné Tóth I.: Szeged közüzemi ivóvízellátásának higiénés és kémiai vonatkozásai. Egészségtudomány. 24. 217-222 (1980). 2.) Fodré Zs., Kiss P., Zsigó M.: Adatok Csongrád megye közüzemi ivóvízellátásáról. Hidrológiai Közlöny 12. 540-545 (1982) 3.) Varsányiné Tóth I., Fodré Zs.: Mélyfórású kutak vizének kémiai a­nalízise Csongrád megyében. Egészségtudomány.24. 10-18 (1980) 4.) Kiss P., Bódi Á., Fodré Zs., Zsigó M.: A szegedi ivóvíz minőségé­nek higiénés bakteriológiai jellemzői. Egészségtudomány XVII. 73­79 (1983) 5.) Kiss P., Fodré Zs.: Csongrád megyei mélyfiirású kutak vizének bak­teriológiaijellemzése. Hidrológiai Közlöny 63. 180-184 (1983 ) 6.) Fodré Zs., Kiss P., Tóth I.:A községi vízmüvek vízminőségi kérdé­sei Csongrád megyében. M. Hidrológiai. Társaság, Országos Ván­dorgyűlése. Vízminőségi Szeminárium, IV. Kötet. 43-53 (1983) 7.) Kiss P., Tóth I., Fodré Zs.: Bakteriológiai és kémiai vízminőség kapcsolatának vizsgálata mélyfúrású kutak vizében. Hidrológiai Közlöny 63. 217-224(1983) 8.) Fodré Zs., Lévai l-né, Ferke A., Kiss E.: Mélyfiirású kutak kémiai minősége a magyar és az EU normák alapján. Duna-Tisza medence víz és környezetvédelmi Nemzetközi Konferencia. Debrecen. 2001. Magyar Hidrológiai Társaság kiadványa (19-21p.) 9.) Dombay G.: Az ivóvíz bakteriális mi nőségének változása a vlzel­osztó hálózatban. Hidrológiai Közlöny 80. 83-95 (2000) Quality of the supplied drinking water in the Csongrád County - before the Hungarian EU-joining Fodré, Zs. - Lévai, I. - Kalmár, O. - Kispál, B.

Next

/
Thumbnails
Contents