Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)
4. szám - Orlóci István - Váradi József - Láng István: A folyókkal való gazdálkodás korszerűsítése
42 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2004 . 84. ÉVF : 4. SZ. gazdaság újjászervezéséhez kapcsolódva kezdődik meg a folyók erőteljesebb szabályozása és hasznosítása. A gabonatermesztés terjedésével átalakul a táj, csökken természetes jellege. Gyérül a halállomány, és a folyókon a hajók, valamint a vízimalmok gyarapodnak. A gazdaság fejlődésével a folyók szerepe is változik (2. ábra). Elsősorban az öntözés és részben a vízerőhasznosítás érdekében megkezdődik a folyócsatornázás, ami új feltételeket teremt az élővilág számára. Napjainkra a vízkivételek és különösen a használt il1. táblázat Magyarország folyóvölgyei letve a szennyvízterhelések a vízminőségi folyamatok meghatározó tényezői. Az ország folyói alluviális medrűek. Helyüket, alakjukat folytonosan változtatják. Korszakunkban súlyos probléma a meder mélyülése, és ennek következtében a kisvízszintek süllyedése. Ez egyfelől az élőhelyek kiszáradását, másfelől a vízhasználatok korlátozódását okozza. Az ellenszer, jelesül a folyó szabályozása pedig a legélesebb ütközés forrása a természetvédelemmel. k gazdaságtörténeti vázlata Korszak i.u. A folyóvölgy gazdasága A folyó szerepe Vízgazdálkodás A technológia alapjai A korszakváltás indítékai Életmód IX. -XVII.-XIX. sz. ARTÉRI GAZDÁLKODÁS Rétek-vizek-legelők-erdők természetes hozamának „haszonvétele", járulékos szántó és kertmüveléssel. Lakó- és telephelyek: ártéri szigeteken. Energiaforrás: vlzerő, élőerő. - Termőhely (halászat) - Öntözővíz és tápanyagforrás - Közlekedési pálya A gazdálkodási módozatba beépült Árvlzkormányzás fok- és torokszabályozás Nemzedékek tapasztalataiból származó ismeretek. Természetes anyagú kézműves eszközök. - Népsűrűség növekedése - Tulajdon- és birtokviszony változása - Gabona konjunktúra Természeti XVI.-XVIII. sz. HÁBORÚSSZÜKSÉGGAZDÁLKODÁS - Védvonal - Élelemforrás Védelmi célú vfzkormányzás - Új telepesek - Népegészségi igények XVIII.-XIX.-XX. sz. MAJORSÁGI GAZDÁLKODÁS Árutermelési célú gabonatermesztés és állattenyésztés „száraz gazdálkodás". Terjeszkedő és új lakótelepek, út- és vasúthálózatok. Energiaforrás: gőzgép, élőerő, hajómalom. - Veszélyforrás - Közlekedési pálya - Termőhely (hal) - Energiaforrás (malom) Elkülönülés a gazdálkodástól: az .Ágazat" kialakulása. Ármentesítés lecsapolás. Folyószabályozás belvízrendezés Empirikus módszerek és ipari eszközök. Természetes anyagok és élőerő a vízépítésben. - Fokozódó piaci verseny - A termelés természeti kockázata (aszály, belvíz) - Szociális igények növekedése Falusias XIX.-XX. sz. ÁTMENETI BELTERJES GAZDÁLKODÁS - Veszélyforrás - Közlekedési pálya - Termőhely (hal) - Energiaforrás (malom) Öntözés, belvízvédelem, halastavi vízellátás Fajtanemesités, talajerőgazdálkodás. Beton - szivattyú munkagépek - A munkaerő csökkenése - Anyag- és energiaköltség növekedése - Műszaki, biológiai és gazdaságszervezési fejlesztés XX. sz. IPARSZERÜ GAZDÁLKODÁS Szakosodott- zárt technológiájú tömegtermelés. Települési és termelési (ipari) koncentrációk. Kiterjedt infrastruktúra. Energiaforrás: szénhidrogén, villamos energia - Vlzkészletforrás - Szállítási pálya - Energiaforrás - Szennyvlzbefogadó - Üdülőhely - Természeti értékek Folyócsatornázás. vízátvezetés, tározás, vízháztartásszabályozás. Integrált vízgazdálkodás. Tudományos modellek. Biológiai, kémiai alapanyagok, automatikák és informatikai rendszerek. - A költséghatékonyság csökkenése, piaci kockázat növekedése - A természeti erőforrások kimerülése, external itások - Életminőségi igények növekedése Városias 1. ábra. A településhálózat változása a folyók szabályozása következtében A folyókhoz a kezdetektől kapcsolódtak érdekütközések. A halászok, a hajósok, a molnárok és vízhasználók konfliktusait, vagy az ármentesítés ellenzését általában a jogi eszközökkel rendezni lehetett. Már az első (1885. évi) vízügyi törvény a folyó mindazon tulajdonságát védte (a víz minőségét is), aminek gazdasági értéke volt. A természeti, az élőhelyi adottságot azonban "szabad jószágnak" tekintették. A folyók társadalmi jelentőségű tulajdonságainak teljes körű számításba vétele azonban csak az egyik feltétele az eredményes érdekegyeztetésnek. A vízügyi igazgatás és különösen a vízgazdálkodási tervezés (Kerettervek) évszázados tapasztalata igazolja azt az elméleti megállapítást, hogy a konfliktusok forrása a folyó egységének és a vízhasználók elkülönültségének ellentmondása. Ez pedig az integrált és társadalmilag nyílt tervezéssel oldható fel. Elvi és módszertani alapok A természeti folyamatok (vízjárás, áramlás, hordalékmozgás, kémiai, biológiai jelenségek) véletlenszerűek és bonyolult össze ftlggésüek. A folyószabályozási feladatok megoldása részletes helyismeretet és bőséges szak-
