Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)
4. szám - Orlóci István - Váradi József - Láng István: A folyókkal való gazdálkodás korszerűsítése
ORLÓC I I . - VÁRA D! J. - LÁNG I .: A folyókkal való gazdálkodás korszerűsítése 43 mai tapasztalatot kíván. A hiányos tudományos, elméleti ismeretek miatt a beavatkozás jelentős kockázatvállalás. A folytonosan változó víz- és hordalékmozgás, valamint a különböző emberi hatások miatt a tervezett szabályozások sokféle következménye teljes bizonyossággal nem jelezhető előre. Különösen bizonytalanok az áttételes hatások, mint például az ártéri területek talajvizeit, vagy az élőhelyeket illető következmények. A szabályozások ellentmondásossága abból fakad, hogy a különböző gazdasági és társadalmi igények igen eltérő feltételeket szabnak a tervező számára. Különös nehézséget okoz az ökológiai ismeretek hiányossága, és ebből következően a természetvédelem tervezési kritériumainak általános szintű megfogalmazása. Az érdekek egyeztetésénél abból kell kiindulni, hogy a folyónak - mint általában minden vízfajtának - lényegében kettős szerepe van az ember, a társadalom életében. Eszerint a folyók egyfelől olyan megújuló természeti erőforrásai és természeti kockázatai az országnak, amelyek tartós hasznosítása és szabályozása társadalmigazdasági érdek. Másfelől a folyók a természetes élettér olyan értékeinek hordozói, amelyeket a jövő társadalmai számára is meg kell védeni. Ebből következően a folyók szabályozása - elvben - arányossági problémaként kezelhető. Nevezetesen, a szabályozás mértékét és módját a folyó társadalmi jelentőségű tulajdonságaira vonatkozó érték-mérleg alapján kell meghatározni. Az elv gyakorlati alkalmazásának azonban súlyos akadálya az arányosságot kifejező tervezési-döntési kritériumok hiánya. Nemcsak hazánkban, de világszerte sok nehézséget okoz a különböző értékrendszerü érdekek mérlegelése. Különösen nehéz a társadalmilag kielégítő arányok megállapítása azon esetekben, amikor a mérleg egyik és másik serpenyőjében egyaránt helyettesíthetetlen közjavak vannak, mint például az életbiztonság, ivóvíz, vagy a ritka növényi-állati élőhely. A folyószabályozás természetvédelmi vonatkozásban olyan „értékváltoztatási" folyamat, amelynek megítéléséhez a meglévő és az új körülmények között kialakuló élettér értékeit kellene összevetni, mérlegelni. Jól szemlélteti ennek a problémakörnek a lényegét a Tisza szabályozást illető évszázados polémia. A lakóhelyek és a gazdálkodás biztonságát megteremtő ármentesítéssel szemben századunk közepéig az volt a gazdasági érdekű vád, hogy kiszáradtak a rétek és legelők, valamint súlyosan károsodott a halászat. Ezt az érdeksérelmet az öntözőrendszerek és a halastavak építésével lehetett megszüntetni. Mintegy évtizede felmerült a természetes ártéri feltételek visszaállításának igénye, ami a teljes ártérre kiterjedően nyilvánvalóan feloldhatatlan ellentétben van az Alföld jelenlegi települési és gazdálkodási rendszerével, és különösképpen a térség fejlesztésére irányuló társadalmi és politikai szándékokkal. Részterületre azonban az igény kielégítődik a "Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése" elnevezésű program megvalósításával. A folyók hasznosítása, szabályozása és védelme eredendően szoros egységben folytatandó gazdálkodási feladat. A mérlegelés kötelezettsége és a döntés joga a tulajdonost illeti meg. Folyóink lényegében állami tulajdonban vannak, és így az 1995. évi LVII. törvényben meghatározott közérdekű folyószabályozási - műszaki feladatok ellátása mellett az államra hárul a folyókkal történő gazdálkodás feltételeinek megteremtése is. A gazdálkodás nem helyettesíthető az egyes műszaki-gazdasági tevékenységek normatív szabályozásával. A részek és különösen az eszközök függetlenítése az értékváltoztatási folyamat szerves rendszerétől a konfliktust csak fokozza. A műszaki és a víz- illetve területhasználati előírások csak a folyókkal történő gazdálkodás egységes szabályrendszerének konzisztens elemeként lehetnek hatékonyak. 2. táblázat A folyógazdálkodás főbb elemei FOLYÓGAZDÁLKODÁS „a FOLYÓ = a VÍZ és a MEDER természetes egysége és a sok komponensű vízgyűjtő eredője." Célja: Emberi, társadalmi szükségletek kielégítése; - A folyó ökológiai szerepének fenntartása és fejlesztése; - A folyó hasznos tulajdonságainak értékesítése; - A folyó veszélyeinek elhárítása; Tárgya: A folyó Társadalmi Jelentőségű Tulajdonságainak értékhalmaza. Tárgya: l rA Folyó az élettér folyamatosan megújuló tényezője, valamint természeti erőforrás és kockázati tényező." Eszközei: Információk (Vízrajzi, vízhasználati nyilvántartások; Törvények, Szabályok, Tervek); Gazdasági eszközök (Pénz, Hitel, Bevétel!); Műszaki és gazdálkodási eszközök (Folyószabályozás, Árvízvédelem, Folyóhasznosítás); Eszközei: „A műszaki-gazdasági tevékenységek egyrészről a folyó állapotának fenntartására vagy módosítására, másrészről különböző tulajdonságainak hasznosítására irányulnak." Módozata: Piaci; Állami (tervgazdálkodás); Helyi (közösségi); ? Módozata: „A gazdálkodás olyan értékváltozási folyamatok összessége, amelyek során meglévő gazdasági eszközöket és természeti értékeket használunk fel a szükségleteket kielégítő új érték létrehozására." Döntéshozó: „Aki rendelkezik a gazdálkodás tárgyával és eszközével." Konfliktus forrás: A folyók természeti egysége és az igények (szükségletek) társadalmi megosztottsága; External itások; Az egységes értékrend hiánya; Az élettér jövője; A konfliktusok feloldásának eszközei: Integrált (tudomány és ágazati) nyilvántartás (rendszermodellek); Nyílt tervezés, komplex tervezés; Érdekegyeztetés a társadalmi hatékonyságot kifejező mérleg alapján Sajátos vonása a folyókkal kapcsolatos konfliktusoknak az ok-okozati összefüggések sematikus egyszerűsítése. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a folyóvölgyek ökológiai körülményeit nemcsak a vízszabályozások, hanem a vízgyűjtőterületek valamennyi emberi, gazdasági tevékenysége és az időjárás változása együtt formálja, módosítja. Általános tapasztalat, hogy a folyókkal kapcsolatos érdekütközéseket csak a konkrét helyi feltételek tárgyszerű ismeretében, és valamennyi hosszú távú társadalmi „haszon" és „költség" mérlegelésével lehet megelőzni, illetve csökkenteni.
