Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)
4. szám - Orlóci István - Váradi József - Láng István: A folyókkal való gazdálkodás korszerűsítése
11 A folyókkal való gazdálkodás korszerűsítése Orlóci István 1, Váradi József 4, Láng István 3 'Vituki, 1095. Budapest, Kvassay J. u. 1. 'Vízgazdálkodási Főiskola, 6500. Baja, Bajcsy-Zsilinszky u. 14. JÉszak-Dunántúli KÖVIZIG, 9000. Győr, Árpád u. 28. Kivonat: Hazánk földrajzi adottságából és a gazdasági fejlődés szükségszerű igényéből eredően valamennyi folyónk - elsősorban kárelhárítási célból - valamilyen mértékben szabályozott, és az árvíz- illetve jég-levezetési képességük fenntartása, valamint a vízkivételek és a partok biztonsága továbbra is rendszeres beavatkozást kíván. Vitathatatlan a folyószabályozások terület- és településfejlesztési jelentősége, és szerepük a vizes élőhelyek fenntartásában. Ennek ellenére Magyarországon a folyók szabályozásának ellenzése a múlt század végére politikai jelentőségű mozgalommá erősödött, és egyidejűleg a medrek karbantartásáért, illetve az árvízvédelemért felelős vízügyi szervezet hatékonysága (a szervezeti átalakítások sokrétű következményeként) számottevően csökkent. Indokolttá vált a természetvédelmi és a gazdasági-műszaki érdekek egyeztetési eljárásának felülvizsgálata. A korszerűsítés feladatait tartalmazó és Integrált Folyógazdálkodási Program elnevezésű javaslatot a Kormány a 2000. évben elfogadta, és a végrehajtás irányítására tárcaközi bizottságot jelölt ki. A folyókkal kapcsolatos érdekütközéseket csak a konkrét helyi feltételek tárgyszerű ismeretében, és valamennyi hosszú távú társadalmi „haszon" és „költség" mérlegelésével lehet megelőzni, illetve csökkenteni. A folyók hasznosítása, szabályozása és védelme eredendően szoros egységben folytatandó gazdálkodási feladat. A hazánkban régi gyökerekből sarjadoztatható s Európában most kialakuló integrált vízgazdálkodás lényegében a társadalom jelenlegi és jövőbeli igényei kielégítésének közös mérlegelésén alapuló, teljes körű egyeztetési rendszer. Arra irányul, hogy minden olyan tervet és tevékenységet összehangoljanak, amelyek közvetlenül vagy közvetve kapcsolatba kerülnek a vizekkel, és megváltoztatják azok társadalmi jelentőségű tulajdonságait. A koordináció végső eredménye olyan közmegegyezés, amely a társadalmi és gazdasági értékek figyelembevételével határozza meg a folyók használatának, szabályozásának mértékét, módozatát. A folyógazdálkodás megalapozását és bevezetését célzó program eddigi munkálatai három részfeladat megoldására irányultak; nevezetesen az informatikai fejlesztésre, a „nyílt tervezéssel" történő társadalmi egyeztetés gyakorlati alkalmazására, valamint a Rába Folyógazdálkodási Tervének kidolgozására. Figyelmet érdemlő, hogy az EU vízgyűjtő-gazdálkodási tervezéssel foglalkozó német és osztrák szakértői élénken érdeklődtek a rábai kísérlete iránt. Kulcsszavak: vízgazdálkodás, folyó-gazdálkodás, vfzgyüjtö-gazdülkodás. Előszó Az ember és a víz legváltozatosabb kapcsolatai, illetve a vízgazdálkodás gyakorta ellentmondásos feladatai többnyire a folyókhoz fűződnek. Gazdaságföldrajzi tekintetben a településhálózat és a területfejlesztés gerincének tekinthető folyók - számos hasznos illetve használati értékű tulajdonságuk révén - sokféle érdekeltségű természeti erőforrások. Veszélyes, és káros tulajdonságaik miatt ugyanakkor a folyók számottevő kockázati tényezők. Természetföldrajzi tekintetben a vízhálózat a vízgyűjtő terület sajátos érrendszere; a folyók növények és állatok élőhelyei, egyben völgyeletük ökológiai hatásmechanizmusának kapcsolatteremtő elemei („zöld folyosók"). A folyók gazdasági és természeti szerepükkel együtt jelentős helyet foglalnak el a társadalmi tudatban is; nemzeti, politikai eszmék hordozói és kulturális szimbólumok. Kapcsolatteremtő képességük szövetséget és ellentétet teremthet a vízgyűjtőterület népei, államai között. Folyóink eredendő természeti tulajdonsága vízjárásuknak és medrüknek - esetenként szélsőséges - változékonysága. Ezzel szemben a hasznosításnak és a kárelhárításnak általában feltétele a tartósan megfelelő meder és esetenként a korlátozott vízjáték, amit a folyószabályozás gyűjtőfogalmába tartozó műszaki beavatkozásokkal lehet megteremteni. Hazánk földrajzi adottságából és a gazdasági fejlődés szükségszerű igényéből eredően valamennyi folyónk - elsősorban kárelhárítási célból - valamilyen mértékben szabályozott, és az árvíz- illetve jéglevezetési képességük fenntartása, valamint a vízkivételek és a partok biztonsága továbbra is rendszeres beavatkozást kíván. Vitathatatlan a folyószabályozások területés településfejlesztési jelentősége, és szerepük a vizes élőhelyek fenntartásában. Ennek ellenére Magyarországon a folyók szabályozásának ellenzése a múlt század végére politikai jelentőségű mozgalommá erősödött. A vízerőművek, gátak és általában a vízszabályozások elleni tiltakozásoknak kétféle következménye lett. A mozgalom előnyös hozadékaként egyfelől kialakultak a környezetvédelem civil szervezetei. Másfelől - a vízmérnököket illető támadások káros következményein túl - a politikai döntéshozókat a szakszerű érvek helyett általában a pillanatnyi köz(média)hangulat befolyásolja. A folyók szabályozásáért felelős vízügyi szervezet hatékonysága a vitatható szervezeti átalakítások, valamint a szakember- és eszközellátás korlátozása miatt számottevően csökkent. Sajnos, ugyanakkor az árvizek jelentkezésével, valamint a medrek degradációjával a folyók sokféle kockázata növekedett. A természetvédelmi és a gazdasági-műszaki érdekek egyeztetésének esetenkénti sikertelenségei, valamint a társadalmi, gazdasági igények, körülmények érdemi változása indokolta a vízügyi döntés-előkészítési eljárás felülvizsgálatát. Megállapították, hogy korszerűsíteni kell a folyók szabályozásának, valamint használatának tervezési és társadalmi egyeztetési rendjét. Az Integrált Folyógazdálkodási Program elnevezésű javaslatban meghatározták a korszerűsítés feladatait - ezek között kiemelt fontossággal a folyók teljes körű, egységes (ágazatközi) nyilvántartási rendszerének a megvalósítását -, valamint az érdekek egyeztetésének alapjául szolgáló értékmérleg kidolgozását. A Kormány a 2000. évben elfogadta a javaslatot, és elrendelte egy tárcaközi bizottság irányításával a Program végrehajtását. Történelmi alapok A Kárpát-medence vizeinek, folyóinak meghatározó szerepe volt a magyarság megtelepedésében, és sorsának, gazdaságának évezredes alakulásában (/. táblázat). A nagy kiterjedésű ártereknek a vízjáráshoz alkalmazkodó sokrétű hasznosítása és a folyók halászata a gazdaságnak fontos ágazata volt. A településhálózat is a folyókhoz igazodott, és csak az ármentesítéseket követően terebélyesedett (/. ábra). A hosszú, háborús korszakot követően a XVIII. században a
