Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

2. szám - Anda Angéla–Varga Balázs: A Keszthelyi-öböl néhány párolgási sajátossága az elmúlt évtized mérései alapján

65 A Keszthelyi-öböl néhány párolgási sajátossága az elmúlt évtized mérései alapján Anda Angéla és Varga Balázs Veszprémi Egyetem Georgikon Kar Meteorológia és Vízgazdálkodás Tanszék 8361. Keszthely, Pf. 71. E-mail: anda-a@georgikon.hu Kivonat: Hosszú idősor adataiban az egész tóra számolt és a Keszthelyi-öbölre hullott csapadék közti különbség évi átlagban meg­közelítette az 50 mm-t. A csapadékban gazdagabb terület a Keszthelyi-öböl volt. A csapadékból adódó magasabb vízbe­vétel az alacsonyabb évi párolgással együtt a Keszthelyi-öböl vízháztartási mérlege és a víz minősége szempontjából mindenképpen pozitív hatásúnak értékelendő. A zártabb jellegű, különösen veszélyeztetett Keszthelyi-öböl vlzbevétele az egész tófelszlnre meghatározott mértékét egy kissé meghaladja, s a párolgása pedig alacsonyabb a teljes felületre ki­számoltnál Valószínűleg az öböl helyzetéből fakadó fokozott érzékenysége az, ami annak állapotát mégis a kritikusan számon tartott területek közé sorolja, amely miatt a szokásosnál nagyobb odafigyelést igényel. Az öböl nagyobb érzé­kenységét a vizsgált periódus évi párolgásainak 14,1 %-os variációs koefficiense is alátámasztani látszik, mely ugyane­zen periódusban az egész tófelszlnre mindössze 4 %-nak adódott. E problémának kívántak a szerzők megfelelni akkor, a­mikor az öböl két alapvetően fontos mérleg-tagját a tó teljes felületére számolt értékek tükrében elemezték. Kulcsszavak: Balaton, vízháztartás, párolgás, csapadék. Bevezetés az irodalmi áttekintéssel Közép-Európa legnagyobb tava az 589 km 2 területű, főképpen a Zala folyó táplálta Balaton. Bár a Keszthelyi­öböl területe a teljes tófelületnek mindössze 7,5%-a, an­nak földrajzi és egyéb sajátosságai - pl. a Zala folyó Fe­nékpusztánál torkollik a tóba, - indokolttá teszik annak részletesebb vizsgálatát. A teljes vízgyűjtőterület nagysá­ga 5775,5 km 2, ahol a Zalán kívül még 30 állandó és 20 időszakos vízfolyás szállít vizet a tóba. A tavat közel 60 km 2-nyi nádas szegélyezi, melynek pontos nagysága a vízállás függvényében jelentősen is változhat. Erre utal a tó elnevezése is (blatoft), mely magyarul mocsarat, fer­tőt, tőzeg övezte nagyrészt náddal borított sekély tavat jelent (Bulla 1962). A Balaton vize a Sió csatornán keresztül levezethető. Fartját népszerű fürdőhellyé sekélyvizűségével és sajátos mikroklímájával kapcsolatos adottságai tették. A Balaton vízmennyiségét fogyasztó párolgás számos hidrológiai és meteorológiai folyamat meghatározó ele­me, a tó környezetében az utóbbi években bekövetkezett vízszint problémák egyik lehetséges előidézője. A tete­mes mennyiségű hő lekötéssel és jelentékeny vízgőz-ki­bocsátással járó párolgás közvetlenül befolyásolja a párti sávban a meteorológiai elemek alakulását, ezáltal a parti üdülőövezet mikroklímáját. A kiterjedt vízfelszín párol­gása elsősorban a tó közvetlen környezetében lévő lég­hőmérsékletre, légnedvesség tartalomra és csapadékra hat, ám a levegő megnövekedett páratartalma és a párol­gás okozta felszíni hőmérsékletcsökkenés különleges helyzetet teremt a Balaton és térsége sugárzás-forgalmá­ban is. A tó fölötti légrétegek nedvességtartalmának nö­vekedése főként az ultraibolya sugárzást és a légkör hosszúhullámhosszú kisugárzását módosítja (Antal, in Béli és Takács 1974). A párolgás megismerése segítséget nyújthat gyakorlati kérdések megválaszolásához is, pl. hogyan hat a párolgás a tó vízszintjének ingadozására, mennyi idő alatt cserélődik ki a tó teljes vízkészlete, stb. (Antal 1963a és b; Béli és Takács 1974). Szabad vízfelszín esetén a párolgás potenciális (PET), melynek mértéke függ a vízfelszín hőmérsékletétől, a le­vegőben lévő vízgőztartalomtól (telítettségtől) és a leve­gő mozgásától. Általános alakban: PET = P s + P v, ahol P s: a párolgás sugárzási összetevője, P v: a szél által kiváltott párolgási összetevő. A múlt század elején, a Balaton párolgására vonatko­zó megfigyelések kezdetén a Balaton évi párolgására Ló­czy in Havaida (1930) 1500 mm értéket közölt előadása­iban, míg azok, akik Wild-evaporiméterrel mért adatok­kal is kiegészítették számításaikat, a párolgás évi össze­gét 500-700 mm-re becsülték. Kemenessy in Havaida (1930) ennél is magasabbaknak, közel 2500 mm-re tette a tó vízvesztését. Hasonlóan nagy vízvesztést becsült Havaida 1929-ben. Parti párolgásmérő állomások és ú­szó párolgásmérők adatait is tekintetbe véve megállapí­totta, hogy a tó átlagos párolgása 2000 mm körüli. Né­hány évtized múlva Szesztay (1959) az 1921-1958 közöt­ti időszakra átlagosan 870 mm-es párolgást határozott meg, melyet vízháztartási módszerrel közelített. Ugyanő 1962-ben a Dalton képlet Meyer-féle változatával a ko­rábbihoz nagyon közeli, 893 mm-es párolgást kapott. Antal (1963a) a Penman-féle energiaháztartási mód­szer hazai viszonyokra módosított változatával - 1901­1950 közötti időszakra - 904 mm-es átlagos párolgást számított. Béli és Takács (1974) utólagos megállapítása szerint az ily módon nyert havi összegek évi menete megegyezett a Meyer-képlettel meghatározott párolgás é­vi változásával. 1971-ben az Országos Vízügyi Hivatal megbízására el­kezdődött a Balaton sugárzás-, hő-, és vízháztartási rendsze­rének részletesebb feltárása. A méréseket ekkor már külön­böző típusú párolgásmérő kádakkal és úszó párolgásmérők­kel végezték. Ezen mérések alapján került kidolgozásra a későbbiekben sokat citált Balaton párolgás empirikus for­mulája. Az idézett Meyer összefüggésen nyugvó formulával kapott párolgás sokévi átlagos összege 860 mm (Antal 1977). A formula a továbbiakban a vízügyi igazgatóságok a tó vízszint szabályozásának alapjául szolgált. A vizsgálat célkitűzése a közismerten fokozott érzékeny­ségű Keszthelyi-öböl vízháztartási mérlegében szereplő két alapvető tag, a vízkiadási párolgás és a vízbevételt adó csa­padék alakulásának közelmúltbeli áttekintése volt. A vá­lasztott idő-intervallum 1992-2002 között volt, amely a me­teorológiai megfigyelésekben a modern műszerek bevezeté­sével és a vízszint problémák megjelenésével is egybe esett. Nem volt célunk a teljes vízháztartási mérleg követése, csu­pán a két fent említett tag alakulásáról gyűjtöttünk néhány újabb információt.

Next

/
Thumbnails
Contents