Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)
2. szám - Anda Angéla–Varga Balázs: A Keszthelyi-öböl néhány párolgási sajátossága az elmúlt évtized mérései alapján
65 A Keszthelyi-öböl néhány párolgási sajátossága az elmúlt évtized mérései alapján Anda Angéla és Varga Balázs Veszprémi Egyetem Georgikon Kar Meteorológia és Vízgazdálkodás Tanszék 8361. Keszthely, Pf. 71. E-mail: anda-a@georgikon.hu Kivonat: Hosszú idősor adataiban az egész tóra számolt és a Keszthelyi-öbölre hullott csapadék közti különbség évi átlagban megközelítette az 50 mm-t. A csapadékban gazdagabb terület a Keszthelyi-öböl volt. A csapadékból adódó magasabb vízbevétel az alacsonyabb évi párolgással együtt a Keszthelyi-öböl vízháztartási mérlege és a víz minősége szempontjából mindenképpen pozitív hatásúnak értékelendő. A zártabb jellegű, különösen veszélyeztetett Keszthelyi-öböl vlzbevétele az egész tófelszlnre meghatározott mértékét egy kissé meghaladja, s a párolgása pedig alacsonyabb a teljes felületre kiszámoltnál Valószínűleg az öböl helyzetéből fakadó fokozott érzékenysége az, ami annak állapotát mégis a kritikusan számon tartott területek közé sorolja, amely miatt a szokásosnál nagyobb odafigyelést igényel. Az öböl nagyobb érzékenységét a vizsgált periódus évi párolgásainak 14,1 %-os variációs koefficiense is alátámasztani látszik, mely ugyanezen periódusban az egész tófelszlnre mindössze 4 %-nak adódott. E problémának kívántak a szerzők megfelelni akkor, amikor az öböl két alapvetően fontos mérleg-tagját a tó teljes felületére számolt értékek tükrében elemezték. Kulcsszavak: Balaton, vízháztartás, párolgás, csapadék. Bevezetés az irodalmi áttekintéssel Közép-Európa legnagyobb tava az 589 km 2 területű, főképpen a Zala folyó táplálta Balaton. Bár a Keszthelyiöböl területe a teljes tófelületnek mindössze 7,5%-a, annak földrajzi és egyéb sajátosságai - pl. a Zala folyó Fenékpusztánál torkollik a tóba, - indokolttá teszik annak részletesebb vizsgálatát. A teljes vízgyűjtőterület nagysága 5775,5 km 2, ahol a Zalán kívül még 30 állandó és 20 időszakos vízfolyás szállít vizet a tóba. A tavat közel 60 km 2-nyi nádas szegélyezi, melynek pontos nagysága a vízállás függvényében jelentősen is változhat. Erre utal a tó elnevezése is (blatoft), mely magyarul mocsarat, fertőt, tőzeg övezte nagyrészt náddal borított sekély tavat jelent (Bulla 1962). A Balaton vize a Sió csatornán keresztül levezethető. Fartját népszerű fürdőhellyé sekélyvizűségével és sajátos mikroklímájával kapcsolatos adottságai tették. A Balaton vízmennyiségét fogyasztó párolgás számos hidrológiai és meteorológiai folyamat meghatározó eleme, a tó környezetében az utóbbi években bekövetkezett vízszint problémák egyik lehetséges előidézője. A tetemes mennyiségű hő lekötéssel és jelentékeny vízgőz-kibocsátással járó párolgás közvetlenül befolyásolja a párti sávban a meteorológiai elemek alakulását, ezáltal a parti üdülőövezet mikroklímáját. A kiterjedt vízfelszín párolgása elsősorban a tó közvetlen környezetében lévő léghőmérsékletre, légnedvesség tartalomra és csapadékra hat, ám a levegő megnövekedett páratartalma és a párolgás okozta felszíni hőmérsékletcsökkenés különleges helyzetet teremt a Balaton és térsége sugárzás-forgalmában is. A tó fölötti légrétegek nedvességtartalmának növekedése főként az ultraibolya sugárzást és a légkör hosszúhullámhosszú kisugárzását módosítja (Antal, in Béli és Takács 1974). A párolgás megismerése segítséget nyújthat gyakorlati kérdések megválaszolásához is, pl. hogyan hat a párolgás a tó vízszintjének ingadozására, mennyi idő alatt cserélődik ki a tó teljes vízkészlete, stb. (Antal 1963a és b; Béli és Takács 1974). Szabad vízfelszín esetén a párolgás potenciális (PET), melynek mértéke függ a vízfelszín hőmérsékletétől, a levegőben lévő vízgőztartalomtól (telítettségtől) és a levegő mozgásától. Általános alakban: PET = P s + P v, ahol P s: a párolgás sugárzási összetevője, P v: a szél által kiváltott párolgási összetevő. A múlt század elején, a Balaton párolgására vonatkozó megfigyelések kezdetén a Balaton évi párolgására Lóczy in Havaida (1930) 1500 mm értéket közölt előadásaiban, míg azok, akik Wild-evaporiméterrel mért adatokkal is kiegészítették számításaikat, a párolgás évi összegét 500-700 mm-re becsülték. Kemenessy in Havaida (1930) ennél is magasabbaknak, közel 2500 mm-re tette a tó vízvesztését. Hasonlóan nagy vízvesztést becsült Havaida 1929-ben. Parti párolgásmérő állomások és úszó párolgásmérők adatait is tekintetbe véve megállapította, hogy a tó átlagos párolgása 2000 mm körüli. Néhány évtized múlva Szesztay (1959) az 1921-1958 közötti időszakra átlagosan 870 mm-es párolgást határozott meg, melyet vízháztartási módszerrel közelített. Ugyanő 1962-ben a Dalton képlet Meyer-féle változatával a korábbihoz nagyon közeli, 893 mm-es párolgást kapott. Antal (1963a) a Penman-féle energiaháztartási módszer hazai viszonyokra módosított változatával - 19011950 közötti időszakra - 904 mm-es átlagos párolgást számított. Béli és Takács (1974) utólagos megállapítása szerint az ily módon nyert havi összegek évi menete megegyezett a Meyer-képlettel meghatározott párolgás évi változásával. 1971-ben az Országos Vízügyi Hivatal megbízására elkezdődött a Balaton sugárzás-, hő-, és vízháztartási rendszerének részletesebb feltárása. A méréseket ekkor már különböző típusú párolgásmérő kádakkal és úszó párolgásmérőkkel végezték. Ezen mérések alapján került kidolgozásra a későbbiekben sokat citált Balaton párolgás empirikus formulája. Az idézett Meyer összefüggésen nyugvó formulával kapott párolgás sokévi átlagos összege 860 mm (Antal 1977). A formula a továbbiakban a vízügyi igazgatóságok a tó vízszint szabályozásának alapjául szolgált. A vizsgálat célkitűzése a közismerten fokozott érzékenységű Keszthelyi-öböl vízháztartási mérlegében szereplő két alapvető tag, a vízkiadási párolgás és a vízbevételt adó csapadék alakulásának közelmúltbeli áttekintése volt. A választott idő-intervallum 1992-2002 között volt, amely a meteorológiai megfigyelésekben a modern műszerek bevezetésével és a vízszint problémák megjelenésével is egybe esett. Nem volt célunk a teljes vízháztartási mérleg követése, csupán a két fent említett tag alakulásáról gyűjtöttünk néhány újabb információt.
