Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)
2. szám - Szepesi Zoltán: Selmecbánya „aranykora” és a Hell család
92 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2003 . 83. ÉVF. 2. SZ. lítottak munkába. Az utolsóként Kőnigszegg aknán felállított gépet már Hell József Károly selmeci főgépmester tervezte és tökéletesítette olyan fokig, hogy a már üzemelő gépek módosítása után azok is a selmeci vízemelés legmegbízhatóbb és legnélkülözhetetlenebb gépei voltak. Hell által szerkesztett tűzgépnél nagy jelentőségű volt, hogy ez már vezérlőszerkezettel működött, és így az első, mai értelembe vett automatikus, önmagát szabályozó gép volt. Sajnos, a tűzgépek - minden előnyük mellett - rendkívül költséges üzemű berendezések voltak. Nagy mennyiségű fát emésztettek, drágák és gazdaságtalanok voltak, így azokat Selmecen „szükséges rossznak" mondták, de használták. Nem lenne teljes Hell gépészeti alkotásainak sora, ha nem szólnánk ércfeldolgozó zúzóiról, vagy az 1756-ban, az Amália-aknába beépített szellőztetőgépéről. Ez utóbbi gépe a leírások szerint a friss levegőt 1000 ölnél nagyobb távolságra tudta befújni, s ugyanakkor a fáradt levegőt kiszívni. Sajnos, a szellőztetőgép szerkezeti és műszaki leírása nem maradt ránk, így annak technikai megoldását nem ismerjük. Ugyanígy nem ismert számunkra az 1744-ben készített lövőgépének műszaki leírása sem, amelynek segítségével két ember egy óra alatt 1600 lövést tudott leadni, s a légnyomással működő messzehordó ágyúja is a számunkra ismeretlen műszaki megoldások közé tartozik. Tudjuk azonban, hogy a lángeszű feltaláló ezeken kívül számos új bányagép tervét készítette el és terjesztette a Selmecbányái kamaragrófi hivatal elé. Atyja 1743-ban bekövetkezett halála után a selmeci fögépmesteri állást 1744-től a fiatal Hell töltötte be, úgyszólván haláláig. Nem csoda, hogy ilyen lekötöttség mellett csak 40 éves korában gondolt családalapításra, mely házasságból négy leánygyermeke született. Ekkor már selmeci bányakamara legjobban fizetett műszaki embere volt, és élénk társadalmi életre is futotta idejéből. Gyakori vendégek voltak házában Selmec vezető emberei, az 1763-ban alapított Bányászati Akadémia tudós professzorai, így a hírneves vegyész Jacquin Miklós József, és Podola Miklós gépész professzorok. Egy ilyen összejövetel alkalmával barátainak megjegyezte: „Eddig több mint 20 tervemet nyújtottam be, amelyek egy része teljesen új találmány, más része pedig a meglévő berendezések értékes tökéletesítése volt, közülük azonban egyet sem fogadtak el. Később tíz, vagy még annál is több tervemet megvalósították idegen nevek alatt". Őt azonban a szakmaszeretet hajtotta: „Olyan ember volt, akiben nem volt semmi önhittség, aki találmányaival sohasem dicsekedett." A magyar tudósok és feltalálók iránt mindig oly szűkkeblű udvari kamara, később szokatlanul magas, évi 1000 forint életjáradékkal jutalmazta Hell vízoszlopos gépét, mely évi fizetésének csaknem kétszerese volt. Hell Máté Kornél s mindenekelőtt fia, Hell József Károly voltak azok, akik a technikai nehézségek legyőzésével, találmányaikkal a selmeci bányászatot oly mértékben felvirágoztatták, amire még nem volt példa annak történetében. A XVIII. század elején a még nyomorúságos állapotban lévő bányák alkotásaiknak, elsősorban Hell József Károlynak köszönhetően az 1730-as, 40-es években már nagy haszonnal dolgoztak. így Az ő alkotásai nemcsak hazai, de világviszonylatban is hírt és nevet szereztek a magyar bányászati kultúrának. Angol, francia és német tudósok és technikusok hosszú sora kereste föl Hellt, hogy megismeijék gépeit, hogy tanuljanak tőle. Az egész életében oly aktív, tevékeny embert öregségében háromszor érte szélütés. Betegsége ideje alatt - mivel leányai és felesége korán elhaltak - leánytestvére ápolta 1789. március 19-én bekövetkezett haláláig. Barátai, ismerősei s az egyszerű bányamunkások végtelen sora kísérte koporsóját a szélaknai „Öregiskola" melletti temetőbe. Sírját, mint zseniális atyjáét, a több mint másfélszáz éve megszűnt temetőben régen eltüntette az idő, neve azonban a mérnöki tudomány és a bányászat történetében fényesen ragyog, mert munkájával az egyetemes emberi haladást szolgálta. Irodalom Faller Jenő: Hell József Károly, a bányagépészet úttörője. Műszaki nagyjaink II. kötet. Bp. 1967 GTE kiadás Faller Jenő: Jó szerencsét! Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1975 A kézirat beérkezeti: 2002. december 4. SZEPESI ZOLTÁN oki. bányagépészeti és bányavillamossági üzemmérnök, oki. középiskolai tanár. Az esztergomi Duna Múzeum gyűjteménykezelője Szakterülete: áramlás- és vezérléstechnika. The "golden age" of Selmecbánya (Schemnitz, Banská Stiavnica) and the Hell family Szepesi, Z. Abstract: Matheus-Comelms Hell (1650-1743) «ndinhis footsteps his son Joseph-Charles Hell (1713-1789) by overcoming technical difficulties and by their inventions have m made the raining industry at Selmec to flourish and have brought thereby unprecedented wealth and prosperity to the town. J.C Hell's son Maximilian (1720-1792) has joined the Order of Jesuits and became an astronomer of European feme Keywords: the Hell family, Selmecbánya, mine drainage, technical history.
