Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

2. szám - Könyvismertetés (Korompai Gábor válogatott közlekedés-földrajzi tanulmányai)

SZEPESI Z.: Hell József Károly vlzoszlopos szivattyúji 89 tékben lazította a 7-es emelőláncot, ill..a 4-es emelőlánchoz kapcsolódó kalapácsot a kilincsmüre helyezte. Azzal, hogy egy igen rövid ideig mindkét kalapács a kilincsmüre akasztott helyzetben van, a vonószerkezet átkapcsolásának a lehetősége volt biztosított. Elérve a holtponti helyzetet, a vezérlőrúdon elhelyezett alsó ütköző a jobb oldali kilincs működtetésével megszüntette a 6-os kalapács alátámasztását. A kalapács lezuhanva a váltócsapot ismét a kiindulási helyzetébe állította, amely a gép újbóli indulását, ill. folyamatos üzemét biztosította. Tehát, a gép vezérlését úgy kellett beál-lítani, hogy a dugattyú mindenkori holtponti helyzete e-lőtt néhány löketszázalékkal mindkét kalapács a kilincsekkel alátámasztott helyzetben legyen. A gép dugattyúja 1 perc alatt 7 és Vi löketet végzett. Egy löket alatt a géphez kapcsolt szivattyú 53 1 vizet emelt, így 24 órai teljesítménye folyamatos üzemben 570 m

3 bányavíz volt. Ugyanakkor a gép hajtóvíz szükséglete egy lökethez 230 1 volt, amely ugyancsak folyamatos üzemben 2160 m

3 erő víz fogyasztást jelentett. Hell vízoszlopos szivattyúja a XVIII. század derekán óriási teljesítmény volt, hiszen az addig ismert „tűzgépek" hatásfokával szemben csaknem kétszeres hatásfoka tiszteletet parancsoló fejlődést mutatott. Jelentőségét mi sem igazolja jobban, minthogy az első gép megjelenését követő húsz év alatt további nyolcat helyeztek üzembe a selmeci bányakerületben. A vízoszlopos gépet, mely időközben különböző módosításokon és korszerűsítéseken ment át, a XIX. század első felében már Európa-szerte alkalmazták, mint a leggazdaságosabb bányaszivattyút. Jelentőségét gyakorlati alkalmazásán kívül igazolja az a tény is, hogy az 1763ban alapított európai hírű Selmeci Bányászati Akadémián a vízoszlopos szivattyúk elméletét még az 1830-as és 40-es években is féléves előadások keretében tanították. Irodalom Műszaki nagyjaink II. kötet, a GTE kiadása, Budapest 1967. Faller Jenő: Jó szerencsét! Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975. A kézirat beérkezeti: 2002. október 15. SZEPESI ZOLTÁN oki. bányagépészeti és bányavillamossági Qzemmérnök, oki. középiskolai tanár. Az esztergomi Duna Múzeum gyűjteménykezelője. Szakterülete: áramlás- és vezérléstechnika. Abstract: Keywords: Joseph-Charles Hell (1743-1789), the major of Selmec and his "water column" pump Szepesi, Z. The growing depth of mines in the late 17® and early 18

6 centuries has drainage increasingly difficult Hell's water column pump was therefore a formidable achievement around the middle of the 18

8

1 century as shown clearly by the eight similar machines commissioned within 20 years of its introduction in the Selmec mining district Modified and perfected versions of the machine, as the most economical mine drainage pump have operated all over Europe in the first half of the 19® ccntury. pump, mine drainage, technical history. Könyvismertetés A tanítás, kutatás összhangja egy egyetemi oktató életében Dr. Korompai Gábor válogatott közlekedés-földrajzi tanulmányai A Debreceni Egyetem Kossuth Kiadója kiadása Studia Geographica sorozat, 2002. (17 x 24 cm formátum, 200 o.) Dr. Korompai Gábor a Debreceni Egyetem Földrajzi Tanszékének adjunktusa kutatásai tárgyköréül elsősorban a folyóvizek kínálta áruszállitási lehetőségeket választotta A hazai és nemzetközi regionális földrajzi szakirodalom megismerése mellett maga is jelentős feltárási munkát végzett. Szükséges szakmai utazásait többnyire magánerőből finanszírozta Egy művészeti csoport tagjaként sok európai országba és városba jutott el, s útjait adatgyűjtésre is felhasználta Családi kapcsolatai révén több alkalommal Kanadába is eljutott Jelen kiadványa folyóiratokban - köztük a Hidrológiai Közlönyben - megjelent tanulmányinak gyűjteménye: - A Nyugat-Afrikai vasérc (1968), - Könyvismertetés: Helmut Hanke. Az Óceánok meghódítása, a hetedik földrész (1970), - Líbia (dr. Kádár Zoltánnal) (1970) - A Vaskapu erőmű-duzzasztórendszer jelentősége (1970), - Changes in the structure and direction of expanding commodity transport on the Danube (1971), - A Rhone szerepe Délkelet-Franciaország gazdasági életének fellendítésében (1972), - Könyvismertetés: Magyar hajózási statisztikai kézikönyv, 1945-1968. - Főszerk: Dr. Fekete György (1973), - Az alaszkai olaj (1974) - The effects of the Europa Canal Rhine-Main-Danube on Hungarian inland navigation (1977), - A víziúthálózat- és területfejlesztés összefüggései az Ohto és az Arkansas völgyében (1978), - A Felső-Tisza-i áruszállítás régen és ma (dr.Boros Lászlód) (1979), - A dunai folyami áruszállítás földrajzi kapcsolatai és annak magyar vonatkozásai (1979), - Debrecen átmenő forgalmának földrajzi vizsgálata (1984) - A hajózás fejlődése az Alföld víziútjain a XX. században (1984), - Hajóemeló művek a Rajna és az Odera között (1987) - Az Alföld víziútjai (XVIII-XIX. század) (1987) - A Szent Lőrinc folyam-tengeri víziút közlekedésföldrajzi szerepe (1990), - Az Észak-Amerikai La Grande rendszer vízerőművei és közlekedésgazdasági vonatkozásai (1992), - A vízi szállítás fejlesztése (1999), - Könyvismertetés: Dr. Erdősi Ferenc: A belvízi közlekedés földrajza, A tengeri közlekedés földrajza (1999), - Néhány példa a határvízi együttműködésre Kanada BritColumbia tartománya és az USA között (2002). A felsorolt cikkek nemzetközi kitekintésük alapján adnak gazdag információt a világ és hazánk gazdasági földrajzáról. Dr. Vágás István