Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.

166 I lll)R( )l.(XilAI KO/.I.ONY 2003 83. i'CVI' tioszulfát-oxidáló baktériumok mennyisége nem mutatja. A tioszulfát-oxidálók - valószínűleg oxigénfüggőségük miatt nem kötődnek egyértelműen a lápi területekhez, a Velenceitóban mindenütt jelen vannak. Tömegesen megtalálhatók a vízben és az üledékben, csíraszámukat jelentősen sem a vízpótlások, sem az időjárási tényezők nem befolyásolták. Aktivitásuk és szezonális eloszlásuk a tó nyílt vizes térségein nagyobb és változékonyabb volt, mint a nyugati felén. A Német-tisztás anoxikus üledékben valószínűleg az algabőr által termelt oxigént használták fel anyagcseréjükhöz. A Velencei-tóban általánosan előforduló anaerob fototróf baktériumok térbeli és szezonális eloszlását a víz és az üledékhatár megfelelő megvilágítottsága, reduktív állapota és az elégséges mennyiségű, illetve összetételű redukált kénvegyületek jelenléte szabályozza. Csíraszámuk a tó nyugati felén nagyobb, többnyire a tioszulfát-oxidálókéhoz volt hasonló (megj.: a középső területen 1997 végétől, a keleti medencében pedig kezdettől fogva a tioszulfát-oxidálók csíraszáma volt a több) A tó vízszintjének növekedésével, csíraszámuk 1996-tól a kotort térségekben csökkent. Velencei-tó üledékében található szulfátredukálók mindig anaerob környezetet indikálnak. Működésükkel nagy mennyiségű szulfid halmozódik fel, amely mint redukáló ágens konzerválja az anoxikus környezetet. Csíraszámuk első években a Német-tisztástól keleti irányban haladva csökkent, mára az egyes víztájak között alig van különbség. A mederüledék mélységi rétegeit vizsgálva (1999), megállapítottuk, hogy az alsó és a felső rétegek baktériumközösségeinek összetétele hasonló, azaz a reliktumnak tekinthető szulfurétum jelleg a tó nyugati felén máig fellelhető. A Német-tisztás üledékében a szulfátredukálók csíraszáma az idő haladtával alig változott. Ettől lényegesen eltér a kotort térség üledéke, ahol a szulfátredukálók csiraszáma csak a felszínközeli rétegekben, az eutrofizálódás során keletkező holt szervesanyagra épülve, jelzett nagyobb aktivitást. A szulfátredukálók vizsgálatából következik, hogy szignifikáns különbség tehető a természetes, háborítatlan tavi üledék és a kotort térségek üledékminösége között. A biológiai szukcesszióra kiváló példa az üledék felszínén jelentkező, biológiai változások (bentikus eutrofizálódás) sora. Amint az a 3. ábrán is látható, 1998-ban, magas vízállásnál nőtt a szulfátredukálók és az anaerob fototrófok csíraszáma. 1999-ben a legfeltűnőbb jelenség a víz eddig soha nem tapasztalt átlátszósága volt (130-140 cm), amely a fitobenton tömeges elszaporodását, egyben az oxigénellátottságjavulását eredményezte. Ezt követően, két éven át csökkent a szulfátredukálók csiraszáma, amely 200l-re újból a három évvel korábbi szintre állt vissza. A szulfátredukálók aktivitása ezzel a tó üledékének reduktív irányba való változására hívta fel a figyelmet. A jelenség a biológiai produkció és a biodegradáció bakteriális módszerekkel követhető, természetes biológiai ritmusára mutat rá, amely a vizek ökológiai változásainak hátterében gyakran meefievelhp.tő -tisztás + 1200 93- 93- 93- 93- 94- 94- 94- 94- 95- 95- 95- 95- 96- 96- 96- 96- 97- 97SP ES LS AU SP ES LS AU SP ES LS AU SP ES LS AU SP ES 97. 97. 9g. 98- 98- 98- 99- 99- 99- 99. 00- 00- 00- 00- 01- 01- 01- OILS AU SP ES LS AU SP ES LS AU SP ES LS AU SP ES LS AU A^átd-Gárd^iy ÉálMilíiiikiiiMiiiiifiilífiLiűifiii 93- 93- 93- 93- 94- 94- 94- 94- 95- 95- 95- 95- 96- 96- 96- 96- 97- 97- 97- 97- 98- 98- 98- 98- 99- 99- 99- 99 00- 00- 00- 00- 01- 01- 01- 01SP ES LS AU SP ES LS AU SP ES LS AU SP ES LS AU SP ES LS AU SP ES LS AU SP ES LS AU SP ES LS AU SP ES LS AU 93- 93- 93. 93- 94- 94. 94. 94. »J. 95- 95- 95- 96- 96- 96- 96- 97- 97- 97- 97- 98- 98- 98- 98- 99- 99- 99- 99- 00- 00- 00- 00- Ol- Ol- 01- 01SP ES LS AU SP ES LS AU SP ES LS AU SP ES LS AU SP ES LS AU SP ES LS AU SP ES LS AU SP ES LS AU SP ES LS AU ezrzrrrDChlorophyll-i •••^^•Sulphate-reducing bacteria mmmmmmm Anaerobic phototrophic bacteria 1 UAerobtc thiosulphate-oxtdising bacteria A Sulphate ion concentration — O- —Dissolved oxygen 3. ábra. A kén ciklushoz kapcsolódó baktériumok becsült csíraszám értékei(lgCFU) a Velencei-tó üledékében az oldott oxigén (mgr

1), a klorofill-a (0,1 pgr') és a szulfát koncentráció (mgr

1) feltüntetésével Irodalom tlallershy, .V. .$'.. 1988 Sulphalc-Reducing Bacteria. In 13 Austin (cd ) ttines. M E„ /'. T. Vtsscher. R Devereu

r. 1997. Sulfur Cycling. In: Methods in Aquatic Bacteriology, .lohn Wiley & Sons Ltd Ilurst, C J (cd.) Monttal of Environmental Microbiology. ASM Eouque. G. IX. 1995. Ecology of xull'alc-rcducing bacteria In: SullatePress. Washington IX' reducing buetena (Darton. 1.1., ed) Plenum IV, New Y. 217-241 pp