Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.

167 Gorzó, Gy. 1990. A Velencei-tó vízminőségi kérdései. Hidrol. Tájékozt. 10: 22-26. Karászi, K„ 1984 A Velencei-tó rekreációja. Vízügyi Műszaki Gazd. Táj. 149.9-112. Overmann, J„ H. van Gemerden, 2000. Microbial interactions invol­ving sulfur bacteria implications for the ecology and evolution of bacterial communities. FEMS Microbiol. Rev. 24: 591­599 .Postgate, J. R., 1984. The Sulphate-Reducing Bacteria, 2 n d edn. Cambridge University Press, London. Bacterial communities participating in the sulphur cycle in water and sediment of Lake Velencei ReskónéN. M, Borsodi A., Vladár P. Abstract: Lake Velencei is an eutrophic shallow lake with a fairly variable water quality due to the effect of the earlier basin reconstruction and external factors as the weather and the organic matter loading from the western and eastern parts of the lake. The monitoring programme included MPN technique based bacteriological investigations and measurements of water chemical parameters. Micro­bial communities of aerobic thiosulphafe oxidising, anaerobic phototrophic and sulphate reducing bacteria taking part in the sulphur cycle have been monitored since 1993 in order to understand the long term changes of the water quality of Lake Velencei. The com­parison of the bacteriological results obtained from different sediment regions and the chemical characteristics verified that the western part of the lake is sulphuretum type. In the first part of the studied low-water period the borderline of the sulphuretum type water regions was slurred, the quantity of the anaerobic bacteria contribute to the sulphur cycle slightly changed. After the raise of the water level the distribution of these microbes became homogeneous. However, the different sediment regions can be character­ised with diverse distribution of the studied bacterial communities, therefore the investigation of the quantitative changes of the typical sulphur based microbial communities proved to be a suitable method for the monitoring of the lake. Keywords: Lake Velencei, sulphuretum, sulphur cycle, biomonitoring, water quality Reskóné, N. M„ 1999 A Velencei-tó mai arculata és vízminősége. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 9 175-182. Rodina, G. A., 1972. Methods in aquatic microbiology. Univctsity Park Porem. Baltimore, 329-339 pp. Van den Ende, F. P., J. Meier, H. van Gemerden, 1997. Syntrophic growth of slfate-reducing liacteria and colorless sulfur bacteria du­ring oxygen limation FEMS Microbiol. Rev. 23: 65-80. „Váltóréteg" kialakulásának vizsgálata az Óhalászi-Holt-Tiszán 'Teszárné Nagy Mariann, 2Márialigeti Károly, Végvári Péter, 'Csépes Eduárd, 'Bancsi István 1 Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság 5002. Szolnok, Pf. 63. 2 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Mikrobiológiai Tanszék, 1117, Budapest, Pázmány P. stny.l/C Kivonat: A Kiskörei-tározó egyik hullámtéri holtmedre az Óhalászi-Holt-Tisza, melynek rétegminta-vételére 2000-2002. között 7 al­kalommal került sor, a holtmeder legmélyebb pontja feletti nylltvíz függélyének különböző mélységeiből. Munkánk során azt vizsgáltuk, kialakulhat-e rétegzettség, illetve található-e „váltóréteg" (discontinuity layer) a holtmederben. A fizikai, ké­miai paraméterek mérése mellett törekedtünk a szervetlen és szerves anyagok transzformációjában résztvevő mikroszerve­zetek mennyiségi becslésére is. Bár a holtmeder legnagyobb mélysége mindössze 5 méter, a nyári rétegzettség jellemzően kialakult, amit a helyszíni mérések és a laboratóriumi vizsgálatok egyaránt igazoltak. Ekkor 2-2,5 m alatt már anaerob víz­tömeg volt. A váltóréteget egyértelműen igazolta a klorofill-a szintek erőteljes növekedése, a szulfát-szulfid kemoklin, a vízhőmérséklet hirtelen esése stb. A fenék közeli anaerob víztérben fototróf dominanciát detektáltunk. Kulcsszavak: sekély tó, váltóréteg, kemoklin, cianobaktérium, zöld kénbaktérium Bevezetés Sekély tavak esetében mindig figyelemre érdemes az e­setleges rétegzettség kialakulása és annak tartóssága (Ohle, 1983; Dévai, 1997), valamint az aerob és anaerob víztömeg részaránya Magyarországi sekély tavaink esetében e jelen­ség csak igen ritkán, különleges meteorológiai viszonyok ér­vényesülése esetén és akkor is csak nagyon rövid ideig for­dulhat elő. A Kiskörei-tározó területén található Óhalászi­Holt-Tisza esetében annak jellegzetes geográfiai viszonyai miatt termoklin, kemoklin és anaerob „hipolimnion" kialaku­lása elképzelhető, vagy akár jellemző is lehet. Feltételezé­sünk igazolására fizikai, kémiai és mikrobiológiai vizsgála­tok sorozatával kerestük a választ. Anyag és módszer A mintavételi hely leírása Az Óhalászi-Holt-Tisza a Kiskörei-tározó Poroszlói me­dencéjében található, természetvédelmi területen. Az erősen görbült, ív alakú egykori folyómederszakasz átlagmélysége 2,8 m, legmélyebb pontja 5 m. A Holt-Tiszát a tározó víztes­tével csupán egy sekély (0,8 m mély) csatorna köti össze, vízutánpótlását ezen keresztül nyeri. A tározó teljes leürítése esetén is a holtág legmélyebb pontján kb. 4 m-es vízállás jellemző. A holtág antropogén hatásoktól csaknem teljesen mentes. A víztémek kb. 75 %-ában található makrovegetáció, a­melyet főleg felszínen kiterülő, úszó és/vagy gyökerező hí­námövényzet alkot (alámerült hínárnövényzet, mocsári nö­vényzet is) mozaikos foltokban (Dévai, 1997). Mintavételi és vizsgálati módszerek Az Óhalászi-Holt-Tisza rétegmintavételére 7 alkalommal (2000. 06.14., 2001. 05.07., 07.30., 10.23., 2002. 01.10., 04.02., 07.23.) került sor, a holtmeder legmélyebb pontja fe­lett. A mintavételi hely földrajzi koordinátái: Északi széles­ség: 47°35' 12"; Keleti hosszúság: 20°40'48" A helyszíni méréseket a megfelelő mélységekbe lemerí­tett elektródokkal (pH, hőmérséklet, oldott 0 2, redox poten­ciál, elektromos vezetőképesség - WTW, NSzK) 10 cm-en­ként végeztük. A kémiai és mikrobiológiai vizsgálatok (sza­bad C0 2, nitrogén-, foszfor- és kénformák, összcsíraszám 22°C-on, Clostridium-szkm, peptonból kénhidrogént képző baktériumok száma, planktonikus baktériumszám- és bio­massza, klorofill-a) 2000-ben 50 cm-enként, ill. 2001-től a „váltóréteg" közelében már 25 cm-enként a felszínre szivaty­tyúzott vízmintákból laboratóriumban történtek. A kémiai- és a higiénés bakteriológiai komponensek meg­határozását az érvényben lévő magyar szabványok szerint végeztük. A planktonikus baktériumszám meghatározása Hobbié & Daley (1977) AODC módszere, míg a peptonból kénhidrogént képző baktériumok kimutatása Gorzó és mtsai (1998) szerint történt. Az eredmények bemutatására a „stan­dardizálás a terjedelemmel" módszer alkalmazását láttuk célszerűnek (Sokai és mtsai, 1981). Eredmények A 7 méréssorozat megmutatta, hogy az Óhalászi-Holt-Ti­szában nyáron (június, július) a váltóréteg feltétlen kialakul, sőt meleg, napfényes időjárás esetében már májusban is jel-

Next

/
Thumbnails
Contents