Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.

158 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 200.1. 83. I'-VIis részletesen bemutatja. Ezek a módszertani kézikönyvek azonban főleg a kutatásokhoz nyújtanak segítséget. A gyakorlatban egységes módszerekre lenne szükség, hogy az azonos bakteriológiai mutatókat mindenki azonos módon (pl azonos táptalaj, azonos tenyésztési körülmények, azonos értékelési eljárás szerint) határozza meg. A módszerek kiválasztásában, kidolgozásában és a gyakorlatba történő bevezetésében az egyetemek mikrobiológiai műhelyeire hárul a feladat döntő része. Végső összegzésként elmondhatjuk, hogy napjaink globális környezeti krizishelyzetében, amikor már szinte alig találhatunk civilizációs ártalmaktól mentes természetes élőhelyeket, s a vizes élőhelyek különösen veszélyben vannak, kiemelkedően fontos szerepe van azoknak az ökológiai vizsgálatoknak, amelyeknek fö célja a természetes élővilág felmérése, megmentése és a károsodott élőhelyek kezelése. Ebben a munkában nélkülözhetetlenek a bakteriológiai vizsgálatok, hiszen ha a vizsgált élőlények köréből hiányoznak a baktériumok, akkor egy olyan alapvető láncszem marad ki, ami nélkül a folyamatok feltárása és megértése sem lehet teljes és eredményes. Irodalom Borsodi A. & Sallai K. 1998: Alkalofil Bacillus-ok szerepe a Fertő szervesanyag lebontási folyamataiban. - Hídról. Közi. 78/5-6: 306-308. Daubner, l. 1972: Mikrobiologie des Wassers. - Akademie-Verlag, Berlin, 440 pp K. Borsodi, A., Vladár, P., Cech, G„ Gedeon, G., Beszteri, B., Reskóné Nagy, M. dt Márialigeti, K. 2002: Investigation on the bacterial activities of the sediment of Lake Velencei, Hungary. In. Internationa! Conference on Limnology of Shallow Lakes. Balatonfüred, Hungary, 25-30 May 2002., Abstracts. - Veszprém University Press, Veszprém, p. 23. Koncz E„ V.-Balogh K. & Vörös L. 1998. Az aktív és a teljes bakterioplankton mennyiségi viszonyát meghatározó tényezők. - Hidrol. Közi. 78/5-6: 390-391. Oláh, J. 1969. The quality, vertical and horizontal distribution of the total bacterioplankton of Lake Balaton in 1966/67. - Annls. Inst. biol. Tihany 36: 185-195. OláhJ. 1973: A bakterioplankton biomasszája és produkciója a Balatonban. -Hidrol. Közi. 53: 348-158. Oláh, J. 1973: Bacterial gradients at the sediment-wateT interface of shallow lakes. -Annls. Inst. biol. Tihany 40: 219-225. Oláh,

./. 1974: Number, biomass and production of planktonic bacteria in the shallow Lake Balaton. - Arch. Hydrobiol. 73: 193-217. Oldal B„ Jevcsák I., Ködöböcz /.., Román F., Vargha M„ Bayoumi Hamuda H.E.A.F., Bíró B„ Naár Z. & Kecskés M. 2000: Szennyezett Tiszából származó baktérium- és mikrogomba-törzsek cián-, cink-, réz- és ólom-érzékenysége A Magyar Tudományos Akadémia Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testülete 9. - közgyűléssel egybekötött - tudományos üléseinek előadás-összefoglalói. - [VITA SZSZBM TT, Nyíregyháza, p. 13-14. Rodina, A.G. 1972: Methods in aquatic microbiology. - University Park Press, Baltimore & Buttorworth and Co. Ltd., London, 461 pp. Szabó IM. 1998: A bioszféra mikrobiológiája. IV. A kömyezet-mikrobiológia vizsgáló módszerei 1. Akadémiai Kiadó, Budapest, 932 pp Szabó I.M. 2000: Hozzászólás „Némedi L.: Ipari eredetű szennyezések hatása a befogadók baktériumközösségeire'' előadásához. - Budapesti Közegészségügy XXXII/3: 258. T. Nagy M 1998: A Kiskörei-tározó növényzet közötti víztereinek bakterioplankton vizsgálata. - Hidrol. Közi. 78/5-6: 325-326. T. NagyM., Csépes E„ Végvári P. <£ K. Szilágyi E. 2001: A cianid és nehézfém szennyezés hatása a Tisza vizének és a Kiskörei-tározó medencéi vizének, üledékének baktérium-közösségeire. - Hidrol Közi. 81/5-6. 481-483. Teszárné Nagy M. 2000: A cianidszennyezés hatása a Tisza vizének baktériumközösségeire. Bejutott-e a nehézfémszennyezés a Kisköreitározó medencéibe? Vizsgálódás bakteriológiai szempontból vízben és üledékben. - Budapesti Közegészségügy XXXII/3: 259-268. Teszárné Nagy M., Csépes E., Aranyné Rózsavári A., Bancsi I, Végvári P. & Kovács P. 2000: Vizsgálatok a Közép-Tiszán a cianid- és nehézfémszennyezés idején. - Acta biol. Debrecina, Suppl. Oecol. Hung. 11/1: 318. V.-Balogh K., Koncz E. & Vörös L 1997: Huminanyagok hatása a bakterioplanktonra a Kis-Balatonban és a Balatonban. — Hidrol. Közi. 77/1-2: 46-47. Wittner I. 1984: A hazai vizbakleriológiai kutatások áttekintése (19581982). In: EntzB. (szerk.): Magyar hidrobiológia 1958-1982. - MTA Biológiai Tudományok Osztálya, Budapest, p. 61-81. Wittner I, Dévai I. & Dévai Gy. 1999: A bakteriális kénforgalom vizsgálata a Balatonhan és a Kis-Balatonban. Hidr. Közi. 79/6: 345-347. Considerations for the future of hydrobacteriological examinations I. Wittner

1 and Gy. Dévai

2 'Department of Zoology, Faculty of Natural Sciences, College of Nyíregyháza, H--4401, P.O. Box 166 2 Depart ment of Ecology and Hydrobiology, Faculty of Natural Sciences, University of Debrecen, H-4010. Debrecen, P.O. Box 71 Abstract: The comprehensive survey of Hungarian hydrobacteriological researches was made 20 years ago It established that besides sanitarian examinations it would need serious advance on the field of aquatic bacteriological examinations with ecological point of view and character of matter circulation and energy budget principally. I>jring the passed time it did not happen considerable change which could be mainly traced back to the following reasons: to the lack of claim to the theoreticalscientific background, to the lack of uniform methodology, to the lack of institutional and material conditions item to the lack of specialist training. On the field of hydrobacteriological examinations it is necessary to advance essentially in three directions. It has to realise (1) the more complete estimation of quantitative relations of bacteria, (2) the presentation and identification of taxa which occur at different biotopes and are characteristic of a given biotopes; (3) the more wide-ranging exploration of the role of bacteria which are participant in the processes of matter circulation and energy budget. On the field of insuring specialist-basis the hydrobiologist education reveals itself as the most urgent task. Keywords: hydrobacteriologv, sanitarian and ecological point of view, hydrobiologist education.