Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.

151 Eredmények Májusban a fajok száma 1-7 között ingadozott. Az Edericsi- patak forrásvidékén vizet is alig találtunk a meder­ben, sűrű sás töltötte ki a víz nélkül maradt területet. A Kétöles- patak forrásvidékén 7 faj volt, a középső ré­szen 8, a torkolatvidéken 5 került elő. Minden faj egyedsű­rüsége alacsony volt, 6-108 egyed/m 2 között ingadozott. A Gammarus roeseli a forrásvidéken érte el ez utóbbi magas egyedsürüséget. A forrásvidéktől a torkolatig 15 faj fordult elő. Csupán három esetben tapasztaltuk, hogy ugyanaz a faj két térségben is jelen volt. A Világos- patakban a forrásvidéken és a középső részen 7-7, a torkolatvidéken 8 fajt találtunk, a patak üledékfaunáját a forrásvidéktől a torkolatig 11 faj alkotta, kevesebb, mint a Kétöles- patakét Az egyedsűrüségek szintén alacsonyak voltak, csak a Chironomus annularis ért el a középső részen 204 egyed/m 2 sűrűséget. Egyénisége volt, hogy a Limnodri­lus hoffmeisteri, a Tanypus punctipennis és a Paratendipes albimanus a forrásvidéktől- a torkolatvidékig mindenütt je­len volt, az Eiseniella letraedra is előkerült a torkolatvidé­ken, a Gammarus roeseli viszont hiányzott. A Lesence-patak forrásvidékén nem volt víz a mederben, a közép részen 6, a torkolatvidéken 8 fajt mutattunk ki. A közép részen a Poiamothrix vejdovskyi és az Eiseniella let­raedra alacsony egyedsűrűséggel előfordult, közepes: 276 egyed/m 2 volt viszont a Chironomus annularis fajnál. A tor­kolatvidéken igen magas volt a Bithynia lentaculata (456/m 2) egyedsürüsége. A Pisidium amnicum 222 egyed/ m 2 a többihez viszonyítva szintén népes volt. A Valvata pis­cinalis var. fluviatilis és a Valvata eristata egyaránt 12-12 egyedét találtuk négyzetméterenként. Az Asellus aquaticus 144 egyed/m 2 értéketértei. Az Edencsi- patak forrásvidékén egyetlen faj, a Gam­marus roeseli volt a mintavétel idején, 276 egyed/m 2, köze­pes sűrűségben. A patak további részein nem is fordult elő. A közép részen 10, a torkolatvidéken 7 faj volt. A Chirono­mus annularis közepes, 276 egyed/m2 sűrűsége volt a leg­nagyobb. Három Oligochaeta és 7 árvaszúnyog faj alkotta az üledékfaunát. A Tubifex tubifex csak ebben a patakban került elő májusban. A torkolatvidéken talált fajok csak két esetben voltak azonosak a közép részen előfordult fajokkal., melyek közül egyik a Tanypus punctipennis, a másik a Chironomus annularis volt, ez utóbbi szembetűnően magas, 8250 egyed/m 2 sűrűségben. Az augusztus 2-i mintavételek során a Kétöles- patak forrásvidékén 6, a közép részen 8 és a torkolatvidéken 9 faj került elő. A Gammarus roeseli 30 egyede volt négyzetmé­terenként, nőtt viszont - és így enyhén közepes volt a Macropelopia nebulosa egyedsürüsége. A Procladius Cho­reus az előző fajjal együtt a Balatonra is jellemző árvaszú­nyog faj 60 egyede volt található négyzetméterenként. A Tanytarsus gregarius viszont 960 egyed/m 2 kiugróan ma­gas egyedszámban találtuk. A forrásvidéken tehát egy fele­máslábú rák, négy árvaszúnyog és egy egyéb faj volt ebben az időszakban. A patak középső részén A Bithynia lentaculata először került elő. A Gammarus roeseli mellett az Asellus aquati­cus is jelen volt. A további 5 árvaszúnyog faj volt, alacsony egyedszámban A Paratendipes nudisquama (= intermedi­ns) jelenléte külön érdekesség, mert eddig a sebes folyású és lényegesen nagyobb patakokból ismertük, ezért a Tisza és mellékfolyóira jellemző fajként kezeltük. A Balatont északról tápláló patakokban a faj előfordulásáról ez volt az első adat. A torkolatvidéken a mar a közép részen is előfordult Gammarus roeseli és az Asellus aquaticus néhány példá­nyát találtuk, ugyanígy a Cloeon dipterum lárváit is. Az ár­vaszúnyogok négy faja szintén alacsony egyedszámban volt, a Chironomus annularis 30 egyed/m 2 volt a legnagyobb A Világos- patak forrásvidékén és közép részén 5-5, a torkolatvidékén 7 faj volt. A forrásvidéken a Gammarus roeseli és négy árvaszúnyog faj fordult elő. Csak a bolharák egyedsűrűsége volt közepes, az árvaszúnyog fajoké viszont igen alacsony. A közép részen a Limnodrilus hoffmeisteri és a Cloeon dipterum néhány egyedét találtuk. A további há­rom árvaszúnyog faj volt, legnagyobb sűrűségben a Chironomus annularis (204 egyed/m ). A torkolatvidéken az Asellus aquaticus, négy árvaszú­nyog faj volt alacsony népességgel, kivételt csak a Chironomus annularis jelentett, amelynél 102 egyed/m 2 érték volt. A Naucoris cimicoides más fajokhoz hasonlóan színező elem volt. Élőhely Gast ro­poda Bi val­via Am­phi­poda Iso­po­da Dligc chfte ta Ephe mer­oplc­ra Odo­nu­la Chi­rono­mida Tricl: op­tera Ccra­topo­goní­dac Hom op­tera Ösz­sze­sen Élőhely Fajok száma Kétöles pat. 1 1 1 1 1 2 1 12 2 1 1 24 Világos pl. 0 0 1 1 3 2 1 9 2 0 1 20 I^esence pt. 4 1 1 1 5 0 0 17 1 2 2 34 Edericsi pl. 0 1 1 1 4 0 0 14 0 1 1 23 A Lesence- patak forrásvidékén csak a Gammarus roe­seli fordult elő 714 egyed/m 2 magas sűrűségben. A közép részen 7, a torkolatvidéken 6 faj volt. A középső térségben és a torkolatvidéken egyaránt árvaszúnyog fajok alkották az üledékfaunát. A közép rész volt az élőhely legnépesebb tér­sége. A Balatonnal is közös fajok népessége a közepes érté­ket érte el, 60-120 egyed között ingadozott. Csak a Chiro­nomus annularis egyedsűrűsége volt kiemelkedően magas (3744 egyed/m 2). Az Edericsi-patak forrásvidékén továbbra sem volt víz a mederben. A közép részen a Chironomus annularis 5016 e­gyed/m 2 és a Sigara falleni (48 egyed/m 2) alkotta az üledék­faunát. A torkolatvidéken az Eiseniella tetraedra alacsony egyedsürüsége és 6, a Balatonnal közös árvaszúnyog faj je­lenléte volt jellemző. Különösen magas volt a Chironomus annularis (2958 ind./m 2) egyedsűrűsége. Október 25-én az őszi fauna kép is igen változatos volt. A Kétöles- patak forrásvidékén három, a közép részen 7, a torkolatvidéken egy faj volt. A Gammarus roeseli kivételé­vel az egyedsűrűség alacsony volt. A közép részen a Gammarus roeseli egyedsűrűsége volt a legnagyobb, az Asellus aquaticus és a Caenis laclea e­gyedszáma a két árvaszúnyog fajéhoz hasonlóan nagyon ala­csony volt. A torkolatvidéken a fauna csak a Pisidium amni­cum néhány egyedéből állt A Világos- patak forrásvidékén és középső részén 3-3, a torkolatvidékén 4 faj volt. A forrás­vidéken a faunát a Gammarus roeseli, tegzes és vízibogár lárvák alkották. Az árvaszúnyog fajok hiányoztak. A közép részen is alacsony egyedsűrűségű volt mindhárom faj (Poia­mothrix vejdovskyi. Gammarus roeseli és Chironomus an­nularis). A torkolatvidéken a Gammarus roeseli-n kívül három ár­vaszúnyog fajt találtunk. A Chironomus annularis (108 e­gyed/m 2) volt a legnépesebb, a Camptochironomus tentans egyedei először bukkantak fel a Tanytarsus gregarius-sal a-

Next

/
Thumbnails
Contents