Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)
XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.
151 Eredmények Májusban a fajok száma 1-7 között ingadozott. Az Edericsi- patak forrásvidékén vizet is alig találtunk a mederben, sűrű sás töltötte ki a víz nélkül maradt területet. A Kétöles- patak forrásvidékén 7 faj volt, a középső részen 8, a torkolatvidéken 5 került elő. Minden faj egyedsűrüsége alacsony volt, 6-108 egyed/m 2 között ingadozott. A Gammarus roeseli a forrásvidéken érte el ez utóbbi magas egyedsürüséget. A forrásvidéktől a torkolatig 15 faj fordult elő. Csupán három esetben tapasztaltuk, hogy ugyanaz a faj két térségben is jelen volt. A Világos- patakban a forrásvidéken és a középső részen 7-7, a torkolatvidéken 8 fajt találtunk, a patak üledékfaunáját a forrásvidéktől a torkolatig 11 faj alkotta, kevesebb, mint a Kétöles- patakét Az egyedsűrüségek szintén alacsonyak voltak, csak a Chironomus annularis ért el a középső részen 204 egyed/m 2 sűrűséget. Egyénisége volt, hogy a Limnodrilus hoffmeisteri, a Tanypus punctipennis és a Paratendipes albimanus a forrásvidéktől- a torkolatvidékig mindenütt jelen volt, az Eiseniella letraedra is előkerült a torkolatvidéken, a Gammarus roeseli viszont hiányzott. A Lesence-patak forrásvidékén nem volt víz a mederben, a közép részen 6, a torkolatvidéken 8 fajt mutattunk ki. A közép részen a Poiamothrix vejdovskyi és az Eiseniella letraedra alacsony egyedsűrűséggel előfordult, közepes: 276 egyed/m 2 volt viszont a Chironomus annularis fajnál. A torkolatvidéken igen magas volt a Bithynia lentaculata (456/m 2) egyedsürüsége. A Pisidium amnicum 222 egyed/ m 2 a többihez viszonyítva szintén népes volt. A Valvata piscinalis var. fluviatilis és a Valvata eristata egyaránt 12-12 egyedét találtuk négyzetméterenként. Az Asellus aquaticus 144 egyed/m 2 értéketértei. Az Edencsi- patak forrásvidékén egyetlen faj, a Gammarus roeseli volt a mintavétel idején, 276 egyed/m 2, közepes sűrűségben. A patak további részein nem is fordult elő. A közép részen 10, a torkolatvidéken 7 faj volt. A Chironomus annularis közepes, 276 egyed/m2 sűrűsége volt a legnagyobb. Három Oligochaeta és 7 árvaszúnyog faj alkotta az üledékfaunát. A Tubifex tubifex csak ebben a patakban került elő májusban. A torkolatvidéken talált fajok csak két esetben voltak azonosak a közép részen előfordult fajokkal., melyek közül egyik a Tanypus punctipennis, a másik a Chironomus annularis volt, ez utóbbi szembetűnően magas, 8250 egyed/m 2 sűrűségben. Az augusztus 2-i mintavételek során a Kétöles- patak forrásvidékén 6, a közép részen 8 és a torkolatvidéken 9 faj került elő. A Gammarus roeseli 30 egyede volt négyzetméterenként, nőtt viszont - és így enyhén közepes volt a Macropelopia nebulosa egyedsürüsége. A Procladius Choreus az előző fajjal együtt a Balatonra is jellemző árvaszúnyog faj 60 egyede volt található négyzetméterenként. A Tanytarsus gregarius viszont 960 egyed/m 2 kiugróan magas egyedszámban találtuk. A forrásvidéken tehát egy felemáslábú rák, négy árvaszúnyog és egy egyéb faj volt ebben az időszakban. A patak középső részén A Bithynia lentaculata először került elő. A Gammarus roeseli mellett az Asellus aquaticus is jelen volt. A további 5 árvaszúnyog faj volt, alacsony egyedszámban A Paratendipes nudisquama (= intermedins) jelenléte külön érdekesség, mert eddig a sebes folyású és lényegesen nagyobb patakokból ismertük, ezért a Tisza és mellékfolyóira jellemző fajként kezeltük. A Balatont északról tápláló patakokban a faj előfordulásáról ez volt az első adat. A torkolatvidéken a mar a közép részen is előfordult Gammarus roeseli és az Asellus aquaticus néhány példányát találtuk, ugyanígy a Cloeon dipterum lárváit is. Az árvaszúnyogok négy faja szintén alacsony egyedszámban volt, a Chironomus annularis 30 egyed/m 2 volt a legnagyobb A Világos- patak forrásvidékén és közép részén 5-5, a torkolatvidékén 7 faj volt. A forrásvidéken a Gammarus roeseli és négy árvaszúnyog faj fordult elő. Csak a bolharák egyedsűrűsége volt közepes, az árvaszúnyog fajoké viszont igen alacsony. A közép részen a Limnodrilus hoffmeisteri és a Cloeon dipterum néhány egyedét találtuk. A további három árvaszúnyog faj volt, legnagyobb sűrűségben a Chironomus annularis (204 egyed/m ). A torkolatvidéken az Asellus aquaticus, négy árvaszúnyog faj volt alacsony népességgel, kivételt csak a Chironomus annularis jelentett, amelynél 102 egyed/m 2 érték volt. A Naucoris cimicoides más fajokhoz hasonlóan színező elem volt. Élőhely Gast ropoda Bi valvia Amphipoda Isopoda Dligc chfte ta Ephe meroplcra Odonula Chironomida Tricl: optera Ccratopogonídac Hom optera Öszszesen Élőhely Fajok száma Kétöles pat. 1 1 1 1 1 2 1 12 2 1 1 24 Világos pl. 0 0 1 1 3 2 1 9 2 0 1 20 I^esence pt. 4 1 1 1 5 0 0 17 1 2 2 34 Edericsi pl. 0 1 1 1 4 0 0 14 0 1 1 23 A Lesence- patak forrásvidékén csak a Gammarus roeseli fordult elő 714 egyed/m 2 magas sűrűségben. A közép részen 7, a torkolatvidéken 6 faj volt. A középső térségben és a torkolatvidéken egyaránt árvaszúnyog fajok alkották az üledékfaunát. A közép rész volt az élőhely legnépesebb térsége. A Balatonnal is közös fajok népessége a közepes értéket érte el, 60-120 egyed között ingadozott. Csak a Chironomus annularis egyedsűrűsége volt kiemelkedően magas (3744 egyed/m 2). Az Edericsi-patak forrásvidékén továbbra sem volt víz a mederben. A közép részen a Chironomus annularis 5016 egyed/m 2 és a Sigara falleni (48 egyed/m 2) alkotta az üledékfaunát. A torkolatvidéken az Eiseniella tetraedra alacsony egyedsürüsége és 6, a Balatonnal közös árvaszúnyog faj jelenléte volt jellemző. Különösen magas volt a Chironomus annularis (2958 ind./m 2) egyedsűrűsége. Október 25-én az őszi fauna kép is igen változatos volt. A Kétöles- patak forrásvidékén három, a közép részen 7, a torkolatvidéken egy faj volt. A Gammarus roeseli kivételével az egyedsűrűség alacsony volt. A közép részen a Gammarus roeseli egyedsűrűsége volt a legnagyobb, az Asellus aquaticus és a Caenis laclea egyedszáma a két árvaszúnyog fajéhoz hasonlóan nagyon alacsony volt. A torkolatvidéken a fauna csak a Pisidium amnicum néhány egyedéből állt A Világos- patak forrásvidékén és középső részén 3-3, a torkolatvidékén 4 faj volt. A forrásvidéken a faunát a Gammarus roeseli, tegzes és vízibogár lárvák alkották. Az árvaszúnyog fajok hiányoztak. A közép részen is alacsony egyedsűrűségű volt mindhárom faj (Poiamothrix vejdovskyi. Gammarus roeseli és Chironomus annularis). A torkolatvidéken a Gammarus roeseli-n kívül három árvaszúnyog fajt találtunk. A Chironomus annularis (108 egyed/m 2) volt a legnépesebb, a Camptochironomus tentans egyedei először bukkantak fel a Tanytarsus gregarius-sal a-