Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.

150 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 200.1. 83. I'-VIHirvenoja M. (1973): Revision der Gattung Cn cot opus van der Wulp und ihrer Verwandten (Diptera: Chironomidac). - AnnaI Zool. Fenn., 10: 1-163. Myers C. R. Collins M. I.. /'. Agresti M and Berg!

rom G. (1986): ttrrnoglobin-producing tissues of larvae and pupae of ChironomusAvmmi (Diptcra) - J. Insect. Physiol. 32, 10: 845-851. Pálfai. I. (1995) Tisza-völgyi holtágak. - Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, Budapest. 1-168. Pinder L. C and Reiss F. (1983): The larvae of Chironomirvae (Diptcra: Chironomidac) of theHoloarctic region. - Keys and diagnoses. - Eni. Scand. Suppl. 19: 293-435. Szító, A. (1997): Macrozoobcnthos biomass in the lack-waters with'different water supply - In: Sárkány-Kiss, A. and Hamar, J. (eds ): Hie Cris/Körös Rivers' Valleys. A study of the geography, hydrobiology gnd ecology of the river system and its environment TISCIA monograph series, 221-229. Itttó, A- (1998): A Tiszalúci-holtúg lialtermőképessége és állapota az ülodékfauna alapján. -Ilnlászatfejleszlés 21: 108-122. Szító, A. (1999): A Cibakháa Holt-Tisza környezeti állapota az. üledékfauna alapján. - Hidrológiai Közlöny 78, 5-6:323-324 The ecologigal state of the backwater Ős-Zagyva by Jásztelek-Pusztamizse by macrozoobcnthos Szító, A. Abstract Tic hervymrtal content of the sediment indicated that the backwater has been a collector of the human produced wastes for jji long time (Fig.1). The situation is the same today. I"he water change and supply are not possible. There were often fcygen depletions on the water/sediment interface bccausc of the high organic material content in the sediment. umnodrilus hoffineisteri was present mosaic-like only with low individual density. The tolerant chironomid species like Chironomus riparius and Glyptotendipes barbipes with other chironomid species formed the benthos. Physa fonlinalis, Limnaea peregra var. ovata and Asellus aquaticus were present temporarily and in low individual density (Fig. 2). The backwater will die in 10-15 years without recurvation. Keywords: backwater, macrozoobenthos, Oligochacta, Chironomid A Kétöles-, Világos-, Lesence- és Edericsi-patak üledéklakó életközössége Szító András Halászati és Öntözési Kutató Intézet, 5540. Szarvas, Anna-liget 8. Kivonat A szerző a Lamprodrilus mrazeki, és a Paratendipes nudisquama előfordulását a térségben először jelezte A Gammarus roeseli ugyanígy a térségre jellemző volt. A Balatonnal közös volt 2 csiga-, 3 csővájó gyürüsfércg-, egy ászka- (rák), 1 kérész- és 13 árvaszúnyog-, összesen 20 faj, melyek a Balatonban és a tavat tápláló vízfolyásokban az ülcdéklakó életközösség meghatározói, cselenként dominánsak voltak. - A 4 patakban előfordult 58 üledéklakó faj 35 %-a közös volt a Balatonnal, amely adat a vizsgált vízi élőhelyek nagy fokú hasonlóságára, dc a különbözőségére is meggyőzően mutatott. - A patakok ökológiai folyosó jellege érvényesült A vizsgált patakok 6 közös faját mutattam ki, közülük 4 folyóvízre jellemző. A közös fajok egyik ío oka a patakok kis térbeli távolsága. A fajok nagyobb hányadának a gyakorisága igen alacsony. A fajösszetélel és egyedsürúség nagy mértékű évszakos ingadozásának oka a fajok eltérő ritmusú szaporodása és egyedfejlődése. Kulcsszavak: patak, makrozoobentosz, Oligochacta, Chironomida, biomassza. Bevezetés A Balaton-kutatási Alapítvány támogatásának köszönhetően négy év alatt a Balatont északról tápláló patakok üledéklakó életközösségéről, elsősorban az árvaszúnyog- (Chironomida) és Csóvájó gyúrús férgek (Oligochaeta) fajok mennyiségi- és minőségi viszonyairól és a fajok szezondinamikájáról adhattunk képet (Szító. 1999, 2000a,.b). A vizsgálatoknak egyik fö célkitűzése a jelenlegi állapot felmérése volt, tekintettel arra, hogy ez a közösség faji szinten nem vizsgált A Balatoni tápláló kisvízfolyások jelentősége felértékelődött, mióta ludjuk, hogy nem csupán a tóba jutó víz minősége fontos a Balaton élővilága és üdülési megfontolások miatt, de a közös fajok is kimutathatók a patakok és a tó faunája között. Ennek oka, hogy az álló- és áramló viz. által teremtett környezeti feltételek között számos tűróképes faj képes időlegesen, vagy hosszabb időn át zavartalanul fejlődni. Ilyen például több árvaszúnyog és Oligochacta faj, de éppen a most vizsgált palakokban élő Gammarvs roeseli is. Anyag és módszer A Kétöles-, a Világos-, a Lescncc és az Edericsi- patakból a forrásvidéken, a középső részen és a lorkolalvidékcn gyűjtöttünk mennyiségi- és minőségi mintákat: Ekman-Birgc markolóval az. előbbi- és ülcdékhálóval az utóbbi vizsgálatokhoz. Az anyaggyűjtés május 18-án, augusztus 2-án cs október 25-én volt Az üledék mintavevő egy merítéssel 1

5x 15 cm felületet mintázott. A három üledékminta ennek alapján minden alkalommal 675 cm

1 felületiről származóit Három merítés átlagából azállalok mennyiségét négy/etmélcrre számítottuk át A mennyiségi mintákat minőségi mintavételekkel egészítettük ki E

1 n az esetben a már ismertetett mintavételi helyeken az üledéket 250 u. .,/emnagyságú nyeles hálóval kutattuk át a meder oldalától a középvonal leié haladva. Mimikél módszerrel történt gyűjtés során a mintákat a helyszínen átmostuk, s a 250 pm-iiél nagyobb szerves és szervetlen anyagot hűlőláskában élő állapotban szállítottuk és a laboratóriumban mikroszkóp 3.03.5-s/ercs nagyításával Oligochacta, Chironomida és "egyéb" cso|X>rtra válogattuk, a lovábbi feldolgozásig 80 %-os alkoholban konzerváltuk Az állatok faji szintre történő határozásához a hazai és külföldi szerzők rendszertani munkáit használtuk (Ashe et al. 1990: Benedek, 1969; Bíró 1981: Cranston el al., 1983; Endrödy-Younga, 1967; Ferencz, 1979; Filtkau 1962, Fittkau et al., 1983; Hirvenoja 1973; Pinder et al.,1983; Steinmann. 1964; Újhelyi, 1959). Fajra történő határozás után a mennyiségi mintákat biomassza becslésre használtuk fel. Lesence-p. / ábra: A vizsgált [Kitakok és térségek A biomassza becsléshez, az. állatokat szárítószekrényben 105 OC-on 12 órán ál lömcgállandóra szárítottuk, e/t követően a tömegüket Sarlón us Micro XM 100P típusú analitikai mérlegen I |jg pontossággal mértük Az. így kapóit értékekel négyzetméterre vetítve adluk meg. A palakok kivétel nélkül tőzeges területen futnak, az. üledéket a magas szerves anyag tartalom határozta meg. A lassan áramló víz már májusiján tápanyagban dús képet mulatott A mintavételi helyeken a forrásvidéktől a torkolatig Ixikalencsc, hínár és fonalas alga volt a mocsári növényzetiéi bcnöll mcdert)en Csak a középső résztől a torkolatvidékig helyenként volt szabad vízfelszín a |iatak»kban, a forrásvidékek sással benőttek, az cselek többségében csupán nedvesek voltak Az Hdericsi ixitak forrásvidéke kifejezetten ilyen jellegű voll Munkánkat a Balaton-kutatási Alapítvány anyagi támogatásával végeztük