Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.

hely, amelynek térségében a króm, a réz és az ólom mennyisége lényegesen alacsonyabb a következő mintavételi helyen mért értékeknél I. láblázat: Az üledék nehézfém tartalma A nehézfémek mennyisége mutatta, hogy a holt meder a településen és a vele határos mezőgazdasági területeken termelődött hulladék és melléktermékek gyűjtő helye volt. A higany (Hg) mennyisége az előbbi megállapításokkal szemben a legalacsonyabb értékű a holt meder felső végén volt (1. mintavételi hely), a 2. mintavételi helyen a korábbi érték 4-szeresét találtuk, ezt követően 162 mg/kg-ra nőtt. A holt meder alsó harmadán 68-69 mg/kg-ra csökkent, de ezek még mindig nagyon magas értékek (/. táblázat). Üledéklakó gerinctelen állatok (mennyiségi- és minőségi vizsgálatok) A Limnodrilus hoffmeisteri. A tartós oxigénhiánnyal szemben is tűrőképes, de több hónapon át tartó ilyen állapotot már nem képes elviselni. Előfordulása most ritkának számított, hiánya arra vall, hogy a többi mintavételi helyeken a tenyészidőben - elsősorban éjjel és borult időben - tartós (folyamatos) oldott oxigénhiány van a víz/üledék határon (2. táblázat). A csigák, kérész faj, továbbá a szitakötő fajok szintén a türőképesek közé tartoznak. Fajokban leggazdagabb csoport az árvaszúnyogoké (Chironomidae) volt. Ezeknek a fajoknak a vére a vízben nyomokban előforduló oxigént is képes hasznosítani, ezáltal több napon át tartó oxigénhiányt is túlélni (Myers és munkatársai. 1986). A (Notonecta glanca) jelenléte is szélsőségesen változó környezeti feltételekről tanúskodott (2. táblázat). Az őszi mintavételt követően tavasszal megismételt mintázással kimutattuk, hogy a fajok gyakorlatilag képesek telelni. Kisebb-nagyobb egyedszám veszteség érte ugyan a fajokat, de ez elhanyagolható mértékű volt. Egyedsűrüség A tápanyagban gazdag, de jó oxigén ellátottságú holt medrekben nem csak a már korábban említett „vízi férgek" találhatók tömegesen, de ugyanez jellemző az árvaszúnyog lárvák egyes fajaira is Ezek a lárvák a halak fontos táplálék forrásai. Mennyiségük meghatározza az adott víz hal eltartó képességét. A Jásztelek-Pusztamizsei Ös-Zagyva holt mederben októberben közepesnek sem volt mondható az üledéklakó állatok egyedsűrüsége. A szerves anyagban túltengő holt meder hal eltartó képessége a gyakori és tartós oxigénhiány miatt rossz. Az üledéklakó állatok fajszáma A fajszámban lényeges csökkenés csak a Gátőrház térségében volt, ahol ősszel 14 fajt találtunk, de tavasszal csak három került elő. Mivel a mintavétel az árvaszúnyogok kirepülése előtt, alacsony vizhőmérsékletnél volt, az élővilág a tél folyamán pusztult ki Más mintavételi helyeken vagy nem, vagy csupán egy-két fajjal csökkent tavaszra a fajok száma Az Ös-tölgyesek térsége stabil környezetnek mutatkozott Fajokban leggazdagabb a Gátőrház és az Ős-tölgyes térsége volt (2 ábra) 149 2. táblázat: Ülcdéklaki'i gerinctelen állatfajuk mennyisége 2001. oki. 16-án ou p •a -C i> & f. «Ö CO >. C Fa, •o 'n 'J U. fc a> N O '2 « O 2 </i •o "J JZ V Kevéssertájű gyümslergek (Olignchaeta) Hgycd/m" Limnodrilus hoffmeisteri Clapa/vde II 1 28| Csigák (Gastrop(xla) Physa heterostropha Say 14 14 14 ümnaea [xregrn var. ovata Dmpantaud 14 14 Aszkarákok (Isopoda) Asellus aquaticus L 14 28 Kérészek (Ephemeroptera) Cloeon dipterum L 14 42 Szitakötők (Odonala) Somatochlora (alpestris ?) 14 Coenagrion merculiale Charp. 14 14 14 Árvaszúnyogok (Chironomidae) Psectmtanypus varius Fabr. 98 Tanypui punctiperutis Meig. 14 Camptochimnomus tentans Fabr. 28 Chironomus aprilinus Kjéig. 56 Chimnomus plumosus L 42 Chironomus salinarius Kieff. 14 Chimnomus riparius Meig. 504 1274 182 266 Dicrotendipes nervosus Staeg. 42 56 Glyptolendipes barbipes Staeg. 28 364 70 154 Glyptotendipes gripekoveni Kieff. 42 Glvptotendipes pallens Meig. 28 140 14 98 Glyptotendipes paripes Echt'. 42 Pamchironomus arcuatus Goetgh. 14 Parachimnomus monochromus v. d. Wulp 14 Polvpedilum convictum Walker 42 1% Polypeililum nubeculasum Meig. 98 42 Kiefferulus tendipediformis Goetgh. 14 14 126 Einfeldia carbonaria Meig. 14 42 14 Ceratopogonida 14 Vizipoloskák (Tfeteroptera) Notonecta glauca L 14 28 14 Fajok száma 5 9 14 15 9 Üedä&raaHKzfanisei Ck-2ájy\ahdt rrabtan R±ő\eg lim CMhfe CMlgdc Rtá-rr^ras 2. ábra: Üledéklakó állatfajok száma ősszel és tavasszal Irodalom lliró K. (1981): Az. árvaszúnyoglárvák (Chironomidae) kishaláro/ójo In: Feltoldv, 1. (cd ): l'izügvi Hidrobiológia. 17ZÍX)K, fíuda/iest, 11. 1-230. Cranston. !'. S„ Olivier D.S. and Saether O.A. (1983): The larvae of Orthocladiinae (Diplera Chironomidae) of the Holoarclic region Keys and diagnoses - lint. Scand Sappl 19: 149-291 Fittkau E. J. and Roback. S. S. (1983): The larvae of Tanypodinae (l)iptera: Chironomidae) of the Holoarclic region - Keys and diagnoses • Unt Scand. Suppl. 19: 33-110 Fittkau E. ./. (1962): Die I anypodinac (Diplera, Chironomidae). Abh. hirvalsvsl Insekten, (r. 1-453 L <«" C.'u I'll UK mg/kg Felső vég (1) 61,41) 0,97 79,60 22,21 11,1)0 Üzem (2) 29,7(1 (1,43 10,40 6,78 48,00 Fehér nyáras (3) 35,50 »38 20,30 11,02 162,00 Ostölgyck 84) 33,20 IMI 23,40 10,63 68,30 Alsó vég (5) 32,10 0,36 29,10 9,10 69,00