Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.

MS IIIDÜOl/XilAI KÖ/.I.ÖNY 2(KJ.1 XI i;VI' ft A Jásztelek-Pusztamizsei Os-Zagyva holt meder ökológiai állapota az üledékfauna alapján Szító András Halászati és Öntözési Kutató Intézet, 5540. Szarvas, Anna-liget 8. Kivonat: A holt modor magas nehézfém tartalma mutatja, hogy ez a vízi élőhely a település és a térség állal termeli hulladék lemeUV jeként szolgált. A helyzet ma sem változott. A holt meder gravitációs úton nem öblíthető át. Az üledék magas szerves anyag tartalma miatt a tenyészidőben a víz/üledék halár térségében gyakori az. oxigénhiány Csak az. oxigén mennyisége iráni lüröképes fajok élhetnek meg a jelenlegi körülmények között. Az üledékfauna számottevő egyedszám csökkenés nclkül képes telelni, október és április közöli tehát az üledék alkalmas volt a vízi élőlények megmaradására A legmagasabb népességeket októberbon és áprilisban-májusban tapasztalhatjuk A hétvégi házak építésének folytatásával a holt meder állapota tovább romlik, mert az. út keletkezett szennyvíz és fekália ülepítve, vagy anélkül befolyik a már egyébként is túlterhelt gyűjtőhelyre. A holl meder a jelenlegi állapotában 10-15 évig lesz alkalmas horgászatra IÍS hétvégi pihenő helyként A fürdésre is alkalmas szakasz már most is a teljes holt medernek csupán mintegy 10 %-a. Megmentése csak ifibb éviizedre szóló lávlati terv megvalósításával lehetséges. Rehabilitáció nélkül semmi nem valósítható meg, ennek során a hatalmas mennyiségű iszapot kell el kell távolítani és elhelyezni, de a gravitációs vízpótlási és az átöblítés lehetőségéi is meg kell teremleni holt meder, makrozoobentosz, Oligochaeta, C'hironomida Kulcsszavak: Bevezetés A holt medrek többsége az elmúlt 100 év során erős antropogén hatás alá került. Szerepük a kenderáztatótól a település kommunális-, mezőgazdasági- és ipari szennyvízgyűjtőig széles skálán változott, s minden ilyen hasznosítás erősen rányomta a bélyegét az adott vízi élőhelyre. A szennyezés mértékétől függően kisebb, vagy nagyobb területen a tömény szennyezés az élővilágot menekülésre késztette, az erre képtelen fajok pedig elpusztultak. A szerves anyagban történő dúsulás a kezdetben a termőképességet növelte. A károsító hatás gyakran csak több évvel, vagy évtizeddel később jelentkezett. A legtöbb település szennyvíz gyűjtőként használta, ugyanakkor fürdés, strand céljait is szolgálta. Szerencsés véletlen, hogy a rendszerváltást megelőzően a 80-as években már jelentős volt a környezetvédelmi szakmérnök-képzés, így a környezetvédelem felértékelődésével kellő szakember háttérrel szakszerűen lehetett elkezdeni a régi adósságunk törlesztését önmagunkkal és Európa népeivel szemben /. ábra: .4 Puszta-Mizsei Holt-Zagyva (Pálfai, 1995 után). Mintavételi helyek A hazai környezetvédelmi szemlélet változásával a holt medrek műszaki állapot felmérése kezdődött el, amely megfelelő alapul szolgálhat az élőviláguk leltárának elkészítéséhez (Pálfai, 1995) Az élővilág feltárása ugyan lassan egy évtizede tart, a munka érdemi végzéséhez elsősorban az anyagi fedezet hiányzik Főleg az üledéklakó élővilágról van kevés adatunk, mivel ez a tevékenység munka- és költség igényes (Szító, 1997, 1998. 1999). Partja mentén máig számos értéket őriz. A régi korokat idézi az a néhány ős-tölgy, amely csupán a véletlennek köszönhetően maradt meg abból az időből, amikor a Zagyva vize még e levágott meder-részben folyt Mára erősen feliszapolódott. A 10 ha-os, mintegy 3 km hosszú vízi élőhelyre a településről számos szennyező forrás vize jut. Partján megkezdődött a telkek parcellázása és a nyaralók egymás után épülnek. Ezek ülepített, vagy ülepítetlen szennyvize - csatornázás hiánya miatt - most szintén nem juthat máshova, mint a holt mederbe Célunk volt. hogy a holt meder üledékfaunájáról átfogó képet kapjunk. A megítélt összegű támogatásból az iiledéklakó gerinctelenek mennyiségének becslését végezhettük el fajra történő meghatározással együtt, továbbá a holl meder különböző pontjain a nehézfém tartalom meghatározást vállalhattuk Anyag és módszerek » A Mizsei Zagyva-Holt meder 5 pontjáról vettünk mintát két alkalommal: 2001. oktober 16-án és 2002. április 11-én Minden mintavételi térségből egy-egy alkalommal három mintát vettünk Ekman-Birge féle markolóval 15x15 cm-es felületről egy-egy alkalommal A három üledékminta ennek alapján minden alkalommal és minden mintavételi helyen 675 cm

2 felületről származott. A kimarkolt üledéket a helyszínen 250 (ím szembőségű, szitaszövetből készült hálón átmostuk és hűtőtáskában laboratóriumba szállítottuk további feldolgozásra A mintákból az állatokat élő állapotban nyertük ki, majd különböző állatcsoportokra különítve 80 %-os alkoholban konzerváltuk a fajra történő határozásig. Az állatok faji szintre történő határozásához a hazai és külföldi szerzők rendszertani munkáit használtuk (Hiró 19/11. Cranston és mtsai l983,Ferencz 1979. Fittkau és Roback 1983. Fittkau 1962, Hirvenoja 1973, l'inder és Reiss 1983) Az üledék nehézfém tartalmának meghatározásához 2002. április l l-én vettünk mintát az ismertetett mintavételi helyekről (1. ábra) Munkánkat a Környezetvédelmi Minisztérium KAC ..f" közcélú forrásból a 40597. pályázat alapján anyagilag támogatia Eredmények és értékelés Az üledék nehézfém tartalma Mind az 5 nehézfém mennyisége tág határok között ingadozott, az értékek igen magasak voltak A króm (Cr), kadmium (Cd), réz (Cu) és ólom (Pb) értékei a holt meder felső végén voltak a legmagasabbak és a korábbi folyás irányban haladva az alsó vég felé csökkentek Kivétel a 2 mintavételi