Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.

HIDROLÓGIAI KÖZI .ON Y 2003 8.3. ÉVF feltételezhető, hogy a felhők csúcsosodásait is ezek okozzák A rendelkezésre álló lebegőanyag-térkép és a terepi adatok alapján el lehetett dönteni, hogy melyik sarok milyen tulaj­donsággal bír, így ezek a képpontok szolgáltak mintának, vagyis tanulóterületnek az eredeti képen végzett irányított osztályozásnál. Az irányított osztályozás lényege, hogy levá­logatja azokat a képpontokat, amelyek spektrális tulajdonsá­gajk alapján legközelebb esnek a tanulóterülethez. Ebben a munkában egy olyan irányított osztályozást hajtottunk végre, ahol a hasonlóságot az egyes mintaterületekhez százalékos arányban kapjuk meg (Linear Spectral Unmixing) Az ismert a-klorofill tartalmú pontok alapján számítható volt az összes képpont a-klorofill értéke. A nyíltvizi pontokon a térkép I pg/1 pontosságú Eredmények és értékelésük Az ismert lebegőanyag-, ill. a-klorofill tartalmú Balaton­vizekkel végzett medencekísérletből gyűjtött reflektancia­görbék elemzése során megállapítottuk, hogy a növekvő le­begőanyag-koncentrációval nő a fényvisszaverő képesség is. Nem tapasztaltunk számottevő különbséget a négy vizsgált algafaj fényvisszaverő képességében A huminsavakban gaz­dag vizekkel végzett kísérletek eredményeit elemezve megál­lapítottuk, hogy a választott módszer eredményes lehet. Jelmagyarázat 0-20 jig'l 20-40 ug/'l 40 ug/'l felen ll-i a-klorofill térkép megrajzolásához a műholdkép Bala­tonhoz tartozó képpontjainak fökomponens-analízisére és speciális osztályozási módszer alkalmazására volt szükség. Az osztályozás után egy egyenlet teremtette meg a kapcsola­tot a képpontokhoz tartozó információ és a valós a-klorofill adatok között. Ezt az összefüggést használtuk fel az 1994 július 25-én készült kép elemzésénél is (4. ábra) A vízmin­ták elemzése alapján kapott klorofill értékeket kizárólag az ellenőrzésnél használtuk fel (/. láb lázai) I táblázat A Balatonban mért és számított a-klorofill értékek 1994. júliusban Mintavételi helv „T érképi" «-klorofill (ng/1) Mért «-klorofill (ng/1) Alsóörs 14,36 10,30 Balatonakaii 36,20 37,10 Szigliget 58,98 59,10 Keszthely 57,80 61,70 Jelmagyarázat 1 1 0-20 pg/1 I 1 20-40 pg/1 §S I 40-60 ug/'l H^l 60 pg/1 feleit 4. ábra. A Balaton a-klorofill térképe a Lands at TM képek alapján. A - 2000. szeptember 11-én, B - 1994. július 25­én (A kategóriák a közlés tehetőségei miatt ilyen tágak.) Megbízható összefüggés a műholdkép csatornáinak inten­zitás értékei és a vízminőségi jellemzők között csak a lebe­gőanyag-tartalom esetén mutatkozott. A 2000. szeptember E. Sváb, A. Tyler, T. Preston, K. Antal, M. Présing: Remote Sensing in Assessing Water Quality on Lake Balaton Abstract: The water quality has ;ui elTect on it's refleclability, however the relationship is not straightforward Water quality assessment from I .andsut TM/HTM+ scenes need the use of sophisticated mathematical method in case of suspended sediment nch water such as I jke Balaton Reflectance was measured during controlled lank ex]x:nmenls in order lo validate the chosen method Landsai I'M scene taken on 11"' September 2000 was analysed and suspended sediment and Chlorophyll a map were produced The same method was applied at historical scene taken oil 25 ! h July 1994 proved thai ihe method is applicable both on historical and future images A vízminták elemzéséből származó értékek 1994 július 27-re vonatkoznak, de ezek nem változnak olyan dinamiku­san, mint a lebegőanyag-koncentráció. Az 1994-es a-klorofill rekonstrukció példája alapján a jö­vőben készítendő felvételek elemzése is lehetséges. A teszte­léshez elegendő a néhány helyen vett vízminták a-klorofill koncentrációját meghatározni A módszer alkalmazható a Balatonhoz hasonlóan magas lebegőanyag-tartalommal ren­delkező tavak vízminőségének vizsgálatára is. Köszönetnyilvánítás Hálásan köszönjük V. Balogh Katalinnak a DOC vizsgálatok elvég­zését, Kovács Attilának a tiszta algatenyészelek biztosítását, Horváth Te­réziának és Kozma Erikának a terepi és laboratóriumi mérésekben nyúj­lott segítségét. A munka a NATO és a Royal Society anyagi támogatásá­val készült. Irodalom Dekker A.G., Malthus T.J., lloogenboom H.J. (1995) Remote Sensing of Inland Water Quality. - In: Advances in Em'ironmenta / Remote Sensing (Szerk.) Danson P.M., l'lumer S.E., John Wiley <i- Sons Ltd.. Chichester. 123-142. Gallt E.A., Murtha PA (1992) Specific absorption and backscattering spectra for suspended mineral and chlorophyll-a in Chilko l.ake, British Coulmbia. - Remote Sensing of Environment 44, 4~-65. George D.G. (1997) The airborne remote sensing of phytoplanklon chlorophyll in lakes and lams of the English l,ake District -Interna­tional Journal of Remote Sensing IS, 1961-1975. Gitelson A., Garhuzov G., Szilágyi F., Mittenzwey K-H., Kaniieli I . Kaiser A. (1993) Qualitative remote sensing methods for real-lime monitoring of inland waters quality - International Journal of Re­mote Sensing 14. 1269-1295 Gitelson A.A., Szilágyi /•".. Garhuzov G l'. (1989) Hidrooptikai modell felszíni vizek egyes vízminőségi jellemzőinek távérzékelésére - I iz­ilgvi Közlemémvk "7, 42~-436. Gitelson A.A., Szilágyi F., Garbuzov G.P. (1990) Felszíni vizek o-klor» fill töménységének becslése távérzékeléssel. Vízv Közi.. ~2. 142-152. Herodek S., lackó 1... Ii rág A '. 1988) Lake Balaton, research and man­agement - Nexus Nyomda. Budapest, l-l 10. Rainey M„ Tyler A.N.. Bryant R.. Gilvear D.J . McDonald P. (2000) Ilié influence of surface and interstitial moisture on the spectral cha­racteristics of intertidal sediments Implications tor airborne image collection and processing. Iniern. Jour, of Remote Sensing 21. 3025­Szahá Gy., Szilágii F. (19841 Lmdsal űrfelvételek hasznosítása a Bala­ton vízminőség-védelmélx:n - Vizügyi Közlemények 66. 401-416 I .-Balogh K., Vörös /,. (I99f>) Oldott huminanvagok a Kis-Balalonlxan és hálásuk a Kcszthclyi-niedenccre. - 2. Kis-Balaton Ankét, PATE. Keszthely, 555-565.

Next

/
Thumbnails
Contents