Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)
XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.
HIDROLÓGIAI KÖZI .ON Y 2003 8.3. ÉVF feltételezhető, hogy a felhők csúcsosodásait is ezek okozzák A rendelkezésre álló lebegőanyag-térkép és a terepi adatok alapján el lehetett dönteni, hogy melyik sarok milyen tulajdonsággal bír, így ezek a képpontok szolgáltak mintának, vagyis tanulóterületnek az eredeti képen végzett irányított osztályozásnál. Az irányított osztályozás lényege, hogy leválogatja azokat a képpontokat, amelyek spektrális tulajdonságajk alapján legközelebb esnek a tanulóterülethez. Ebben a munkában egy olyan irányított osztályozást hajtottunk végre, ahol a hasonlóságot az egyes mintaterületekhez százalékos arányban kapjuk meg (Linear Spectral Unmixing) Az ismert a-klorofill tartalmú pontok alapján számítható volt az összes képpont a-klorofill értéke. A nyíltvizi pontokon a térkép I pg/1 pontosságú Eredmények és értékelésük Az ismert lebegőanyag-, ill. a-klorofill tartalmú Balatonvizekkel végzett medencekísérletből gyűjtött reflektanciagörbék elemzése során megállapítottuk, hogy a növekvő lebegőanyag-koncentrációval nő a fényvisszaverő képesség is. Nem tapasztaltunk számottevő különbséget a négy vizsgált algafaj fényvisszaverő képességében A huminsavakban gazdag vizekkel végzett kísérletek eredményeit elemezve megállapítottuk, hogy a választott módszer eredményes lehet. Jelmagyarázat 0-20 jig'l 20-40 ug/'l 40 ug/'l felen ll-i a-klorofill térkép megrajzolásához a műholdkép Balatonhoz tartozó képpontjainak fökomponens-analízisére és speciális osztályozási módszer alkalmazására volt szükség. Az osztályozás után egy egyenlet teremtette meg a kapcsolatot a képpontokhoz tartozó információ és a valós a-klorofill adatok között. Ezt az összefüggést használtuk fel az 1994 július 25-én készült kép elemzésénél is (4. ábra) A vízminták elemzése alapján kapott klorofill értékeket kizárólag az ellenőrzésnél használtuk fel (/. láb lázai) I táblázat A Balatonban mért és számított a-klorofill értékek 1994. júliusban Mintavételi helv „T érképi" «-klorofill (ng/1) Mért «-klorofill (ng/1) Alsóörs 14,36 10,30 Balatonakaii 36,20 37,10 Szigliget 58,98 59,10 Keszthely 57,80 61,70 Jelmagyarázat 1 1 0-20 pg/1 I 1 20-40 pg/1 §S I 40-60 ug/'l H^l 60 pg/1 feleit 4. ábra. A Balaton a-klorofill térképe a Lands at TM képek alapján. A - 2000. szeptember 11-én, B - 1994. július 25én (A kategóriák a közlés tehetőségei miatt ilyen tágak.) Megbízható összefüggés a műholdkép csatornáinak intenzitás értékei és a vízminőségi jellemzők között csak a lebegőanyag-tartalom esetén mutatkozott. A 2000. szeptember E. Sváb, A. Tyler, T. Preston, K. Antal, M. Présing: Remote Sensing in Assessing Water Quality on Lake Balaton Abstract: The water quality has ;ui elTect on it's refleclability, however the relationship is not straightforward Water quality assessment from I .andsut TM/HTM+ scenes need the use of sophisticated mathematical method in case of suspended sediment nch water such as I jke Balaton Reflectance was measured during controlled lank ex]x:nmenls in order lo validate the chosen method Landsai I'M scene taken on 11"' September 2000 was analysed and suspended sediment and Chlorophyll a map were produced The same method was applied at historical scene taken oil 25 ! h July 1994 proved thai ihe method is applicable both on historical and future images A vízminták elemzéséből származó értékek 1994 július 27-re vonatkoznak, de ezek nem változnak olyan dinamikusan, mint a lebegőanyag-koncentráció. Az 1994-es a-klorofill rekonstrukció példája alapján a jövőben készítendő felvételek elemzése is lehetséges. A teszteléshez elegendő a néhány helyen vett vízminták a-klorofill koncentrációját meghatározni A módszer alkalmazható a Balatonhoz hasonlóan magas lebegőanyag-tartalommal rendelkező tavak vízminőségének vizsgálatára is. Köszönetnyilvánítás Hálásan köszönjük V. Balogh Katalinnak a DOC vizsgálatok elvégzését, Kovács Attilának a tiszta algatenyészelek biztosítását, Horváth Teréziának és Kozma Erikának a terepi és laboratóriumi mérésekben nyújlott segítségét. A munka a NATO és a Royal Society anyagi támogatásával készült. Irodalom Dekker A.G., Malthus T.J., lloogenboom H.J. (1995) Remote Sensing of Inland Water Quality. - In: Advances in Em'ironmenta / Remote Sensing (Szerk.) Danson P.M., l'lumer S.E., John Wiley <i- Sons Ltd.. Chichester. 123-142. Gallt E.A., Murtha PA (1992) Specific absorption and backscattering spectra for suspended mineral and chlorophyll-a in Chilko l.ake, British Coulmbia. - Remote Sensing of Environment 44, 4~-65. George D.G. (1997) The airborne remote sensing of phytoplanklon chlorophyll in lakes and lams of the English l,ake District -International Journal of Remote Sensing IS, 1961-1975. Gitelson A., Garhuzov G., Szilágyi F., Mittenzwey K-H., Kaniieli I . Kaiser A. (1993) Qualitative remote sensing methods for real-lime monitoring of inland waters quality - International Journal of Remote Sensing 14. 1269-1295 Gitelson A.A., Szilágyi /•".. Garhuzov G l'. (1989) Hidrooptikai modell felszíni vizek egyes vízminőségi jellemzőinek távérzékelésére - I izilgvi Közlemémvk "7, 42~-436. Gitelson A.A., Szilágyi F., Garbuzov G.P. (1990) Felszíni vizek o-klor» fill töménységének becslése távérzékeléssel. Vízv Közi.. ~2. 142-152. Herodek S., lackó 1... Ii rág A '. 1988) Lake Balaton, research and management - Nexus Nyomda. Budapest, l-l 10. Rainey M„ Tyler A.N.. Bryant R.. Gilvear D.J . McDonald P. (2000) Ilié influence of surface and interstitial moisture on the spectral characteristics of intertidal sediments Implications tor airborne image collection and processing. Iniern. Jour, of Remote Sensing 21. 3025Szahá Gy., Szilágii F. (19841 Lmdsal űrfelvételek hasznosítása a Balaton vízminőség-védelmélx:n - Vizügyi Közlemények 66. 401-416 I .-Balogh K., Vörös /,. (I99f>) Oldott huminanvagok a Kis-Balalonlxan és hálásuk a Kcszthclyi-niedenccre. - 2. Kis-Balaton Ankét, PATE. Keszthely, 555-565.