Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.

1 1 1 0 60 £0 40 ­50 Mmol Medallon 0 10 20 30 40 50 60 idő (óra) 2. ábra A glifozát (Medallon) hatása a békalencse potenciális fo­tokémiai aktivitására (n = 4) A nehézfémek hatásai A kéthetes tesztekben a nehézfém kezeléseket a kísérlet első napján kezdtük. Az egyedszám változást a krómkezelés jelentősebb mértékben gátolta, mint a kadmium (3. ábra) 1300 Cr(VI) B i -»- kontroll -0-0.25mmol j -ű-0.5mmol j -o-0.75mmol -W- kontroH -O-0 25mmol j -ír-0.5mmol 1 -o- 0.75mmol i 10 20 30 40 50 idö (h) 4. ábra A króm hatása a békalencse potenciális fotokémiai haté­konyságára (n = 4) Mindkét nehézfém esetében az Fv/Fm csökkenése na­gyobb részben az Fo növekedésével, kisebb részben az Fm csökkenésével magyarázható A 48 órás kezelés során a PSLI potenciális kvantumhasznosítási hatékonysága (Fv/Fm) a króm (VI) legnagyobb dózisánál 25 %-kal, míg a kadmium azonos koncentrációjánál csak 10 %-kal csökkent a kontroli­hoz képest. -M- kontroH -O-0.25mmol -ú-0 5mmol -O-0 75mmol 3. A és B ábra A nehézfém kezelések hatása a Lemna gibba tenyészel egyedszámára (n = 4) A két nehézfém között az eltérések már a kezelés 8. nap­ján jól megfigyelhetők voltak, és a koncentráció növekedésé­vel erősödtek. A króm (VI) már a 0.25 mmol-nál jelentős (60 %) gátlást eredményezett a kísérlet 11. napjáig. A kad­mium ugyanezen koncentrációnál mindössze 10 %-os e­gyedszám csökkenést okozott, de 0.5 mmol-nál 70 %-os nö­vekedés gátlást figyeltünk meg A rövidtávú tesztekben a nehézfém kezelések során mért Fv/Fm értékek változásait a 4. és 5. ábrán mutatjuk be. A kezelés első 8 órájában nem tapasztaltunk jelentős eltérése­ket az Fv/Fm értékében, viszont a változó fluoreszcencia (Fv) csökkent a koncentrációk növekedésével, elsősorban a krómkezelt mintákban A megvilágítás 18 órájában azonban jelentős Fv/Fm csökkenést figyelhettünk meg krómkezelés hatására, mig a kadmium esetében jelentős csökkenés csak a 26. órában jelentkezett, és a további kezelés során már nem változott jelentősen 20 30 40 50 idö (h) 5. ábra A kadmium kezelés hatása a békalencse potenciális foto­kémiai aktivitására (n — 4) Összefoglalás A nehézfém és a herbicid kezelések során a Lemna-tesz­tekben hagyományosan használt növekedési mutatókkal jól egyező eredményeket kaptunk a klorofill fluoreszcencia in­dukció paraméterekkel A klorofill indukció módszer és az összeállított mérőrendszer gyors, rutinszerű terepi és labora­tóriumi mérésekben jól használhatónak bizonyult a békalen­csefajok ökofiziológiai állapotának így az élőhelyük szennye­zettségének vizsgálatára is. Köszönetnyilvánítás A kutatómunka feltételeinek a megteremtéséért köszönjük a COST CIPA CT 93-0202 és a MŰSZER OTKA 326 pályázati támogatásokat Irodalom Devine, M.D., Duke, S.O., Fedlke, C 1993: Physiology of herbicide action. PTR Prentice I lall, íinglewood Cliffs, New Yersey. Cramberg, B.M., Huang, X.-D, Dixon, D.O., 1992: J. Aquat Ixosvst Health, 1, 147-155. lakatos, (1. . Mészáros, I., Bohátku, S., Szabó, S., Makádi, M , Csatlós. M . Langer, G. 1993 The Science of Total Environm., 44, 773-778 Mohan, U.S., Hosti, ,13.». 1999 Environ. Iie.%., 81, 259-274. Schreiber, U , Bilger, W 1993 Progress in Botany, 54, 1S1-173. Application of chlorophyll fluorescence induction method for screening the effects of water pollution in Lemna-tests Oláh, V., Gáspár, A., Láposi, R., Cseke, G., Veres, S., Lakatos, G., Mészáros, I. \bstracl: Phvtotoxic effects of cromium (VD.cadmium ang glyphosate have tieen proved in l.emna-tesls by means of growth |iarairic­ters and chlorophyll fluresccnce measurements Fluorescence |xirameters indicated the toxicity of heavy metal and herbici­de treatments on the physiology of test plants eralicr and more sensitively than grow th A measuring system has been wor­ked out for the rapid screening of potential photochemical ellicicncy of PSII (Fv/Fm) 111 duckweeds both in laboratory and in situ loxicological studies.

Next

/
Thumbnails
Contents