Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.

102 HIDROLÓGIAI KÖ7XÖNY 2003. 83. ÉVF. Az eredmények értékelése A kvalitatív adatokat az 1. táblázat foglalja össze. A táblázat első oszlopában szerepel az a 15 rendszertani csoport és - 12 feji szintig határozottból - az a 48 fej, amelyet a Duna gödi szakaszán 1998 és 2000 közötti - minőségi és mennyiségi - vizsgálataink során mutattunk ki. A további oszlopokban a jelen vizsgálat négy időpontjában előforduló csoportok, ill. fajok prezenciáját jelöltük. A csoportok száma 2000-ben 12 és 15, a fajoké 12 és 21 között változott. Míg a magasabb rendszertani egységek egy-két kivételtől eltekintve (mint pl. a Heteroptera-k) rendszeresen jelen vannak csoport szinten az egész év folyamán, addig az őket képviselő fajok megoszlása az időben jelentős eltéréseket mutat. A fajok egy része -változó abundancia értékkel, de - egész évben jelen volt (Vmparus acerosus, Potamopyrgus jenkinsi, Lithoglyphus naticoides, Hyphemia invalida, Limnomysis benedeni, Jaera sarsi, Corophium curvispinum, Dikerogammarus villosus). A második csoportba tartozók jelenléte erős évszakosságot mutat (pl. Ephemeroptera, Trichoptera). A harmadik csoportba a ritkán előforduló fajok tartoznak, amelyek a szakasz hosszabb távú kutatása során előkerültek, de az évi négy mintavételkor nem. A kvalitatív eredmények egyértelműen felhívják a figyelmet a biodiverzitás monitorozás esetében a fejszintű határozás szükségességére és a gyakori - a fejők időbeli megjelenését messzemenően figyelembe vevő - mintavételekre. Ez - a kezdeti időszakban - a terület teljes körű alapállapotának első feltárásakor, ill. a hosszabb időszakok után ismételt "leltárba vételkor" elengedhetetlen. A köztes periódusokban lehet például a valamilyen szempontból kiválasztott fajokkal vagy magasabb rendszertani csoportokkal reguláris időközökben monitorozni (trendmonitorozás, környezetvédelem, szennyezések). A 2. táblázat a 2000. évi "kicking & sweeping" (K&S) és a mesterséges alzatok - kavics és agyag (KL és AL) - mennyiségi adatait foglalja össze (egyed m"

2-re vonatkoztatva). A két módszer mennyiségi összehasonlítása csak közelítő lehet, hiszen az első "azonos intenzitással" gyűjtött és így is "csak" szernikvantitatív adatokat, míg a második jól reprezentálható mennyiségi adalokat szolgáltat. Az első felületre, a második térfogaira vonatkozik. Az összehasonlíthatóság érdekében a következő számításmenetet alkalmaztuk: 1.) A "kicking & sweeping" 6 m

2-rc vonatkoztatva adja meg az individuumok számát 2.) "Ideális esetben", min 2.5 cm mélységig történő mintavétel esetében ez (60000 cm

2 x 2.5 cm) 150000 cm

3 (150 L) térfogatot jelent ami 30-szorosa az általunk használt mesterséges alzatok térfogatának. 3.) "Nem ideális gyűjtés esetén" a mélység 2,5 cm-nél nagyobb, (ill. változó), így a 30-szoros s/oraá is növekszik. 4.) A minimálisan 30-szoros szorzóval számoltuk át felületre (egyedszám m"

2) a mesterséges alzatok eredetileg térfogat-egységre vonatkozó értékeit is. A 2. táblázta az így már összehasonlítható adatokat tartalmazza. A mesterséges alzatok tömegükben koncentrálják a makroszkopikus gerinctelen szervezeteket a természetes al/áthoz képest. A mennyiségi adatok értékelésénél nem használtunk relatív abundancia értékeket, hiszen - jelentős munkaráfordítással ugyan, de - rendelkeztünk az abszolút számokkal. Ezek relatív kategóriákká alakítása egy részről - esetünkben - információ-vesztést jelentett volna. Más részről, úgy gondoljuk, hogy egy ilyen relatív kategorizálást később is meg lehet (ill. kell) tenni, amikor a monitorozás földrajzi értelemben is elég széles körben rendelkezik adatokkal és a skála min-max értékei, ill. a sávok reálisan és egységesen kijelölhetők. A vizsgált szakaszra jellemzően - a mesterséges alzat 5 l-es térfogatára vonatkoztatva - legnagyobb tömegben az Amphipoda, Isopoda csoport tagjai (ezres nagyságrend) jelentkeznek, ezl követték a Lamellibranehiata, Trichoptera, PoKchacta, Oligochaeta csoport (százas nagyságrend), ill. a Chironomidae, Gastropoda, Hirudinea, Ephemeroptera csoport (tízes nagyságrend) tagjai. /. táblázat: A Duna gödi szakaszán (1669 fkm) élő makroszkopikus gerinctelenek előfordulása a 2000. évben V.9. VII. 10. IX. 12. XI. 14. Bryozoa X X X X PlatyheLminthcs X X X Polycelis sp. X Gastropoda X X X X Theodoxus danubialis danubialis X X X Vivipams acerosus X X X Bythinella austriaca Potamopyigus jenkinsi X X X X Lithoglyphus naticoides X X X X Microcolpia daudehartü acicularis X X Esperiana esperi X Valvata eristata Ancylus fluviatilis X lamellibranehiata X X X X Drcissena polymorphs X X Sphaerium sp. Potychaeta X X X X Hyphania invalida X X X X Oligochaeta X X X X Criodritus lacuum Hirudinea X X X X Piscioola geometra Erpobdella octoculata Mysidacea X X X X Limnomysis benedeni X X X X Isopoda X X X X Jaera sasi X X X X Amphipoda X X X X Corophium curvispinum X X X Dikerogammarus haemobaphes X X Dikerogammarus villosus X X X X Pontogammarus obesus X X X Ephemeroptera X X X X Baetis íuscatus X X Baetis sp. Procloeon sp. Ecdyonurus macaru I Icptagenia coerulans Heptagenia sulphurea X Heptagenia sp. Potamanthus 1 uteris X Ephemera vulgata Caenis luctuosa X Caenis sp. X X Hete rop te ra X Aphelocheirus aestivalis aestivalis X Micronecta sp. Trichoptera X X X X Hydropsyche angustipennis Hydropsyche bulgaromanorum X Hydropsyche oontubernalis X X X Hydropsyche incognita X Hydropsyche instabilis Hydropsyche sp. X X Neureclipsis bimaculata Polycentropus flavomaculatus Brachycentrus subnubilus X X I lalesus radiatus Athripsodes cinereus Ceraclea annulicomis Setodes punctatus X X X Diptera X X X Chironomidae X X X X