Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.

103 2. táblázat Makroszkopikus gerinctelenek mennyiségi (egyed m

2) összehasonlítása mintavételi módszerek 2000 05.09. 07.10. 09.12. 11.14. 2000 K&S KL AL K&S KL AL K&S KL AL K&S KL AL Gastropoda 29 10 42 5 6 19 Lamellibranchiata 65 55 78 20 45 75 750 1000 96 800 1365 Polychaeta 2 5 150 225 1 1910 2285 75 250 Oligochaeta 26 325 200 8 480 295 4 915 130 20 70 1045 Hirudinea 20 75 50 70 65 35 35 Isopoda 4315 4600 182 12415 26850 95 9660 24660 121 8890 14140 Am phlpoda 25 5410 13895 71 15300 14075 249 6710 22640 211 1555 3055 Ephem eroptera 4 5 5 Trichoptera 370 465 1680 950 1065 2510 30 155 Chironom Idae 10 20 175 375 440 1 35 100 3. táblázat Makroszkopikus gerinctelenek %-os 1,12 g.ciri

3 fs. cukor oldat Felülúszó Üledék linrOKM 100 Platyhelmmthes Policelis sp. 50,7 49,3 Gastropoda Theodoxus danubialis danubialis 100 Viviparus acerosus 100 Potamopyrgus lenkinsi 100 Lithoglyphus naticoides 100 Kspcriana esperi 100 I-amt'llibrvmchtala Dreissena polymuipha (0-5 mm) 100 Dreissena polymorpha (5-10 mm) 100 Dreissena polymorpha 10-15 mm) 100 Sphaerium sp. 100 Petydueta Hyphania invalida 31,1 68,9 Otigodneta Cnodilus lacuum 12,5 87,5 Hirudinea 100 Mysidacta Limnomysis benedeni 80,8 19,2 Isopoda Jaera sara 80 20 Amphipoda Coruphium curvispinum 89,3 10,7 Dikerogammarus villosus (0-5 mm) 87,1 12,9 Dikerogammarus villosus (5-10 mm) 73,3 26,7 Dikerogammarus villosus (10-15 mm) 56,7 43,3 Dikerogammarus villosus (15-20 mm) 20,8 79,2 Pontogammarus obesus 100 Ephemeroptcra Heptagenia sulphurea 100 Potamanthus luleus 61,7 38,3 Caenis Iuctuosa 100 Caenis sp. 100 Trichoptera Hydropsyche contubemalis 88,9 11,1 Brachycentrus subnubilus 100 Brachycentrus sp. (üres ház) 100 Halesus radiatus (üres ház) 100 Diptera 98,1 1,9 Chironomidae 93,3 6,7 Az évszakosság hatása a tömegességi viszonyokban is jelentkezik. Egyes holobiont csoportnál a maximum nyáron (Gastropoda, Hirudinea, Isopoda), másoknál kora ősszel (Amphipoda), ill. késő ősszel (Lamellibranchiata, Oligochaeta) jelentkezik. A hemihidrobiont Ephemeroptera-k kora tavasz után kirepülnek, a tavasszal-nyár elején tömeges Diptera, Chironomidae csoport tagjai ősszel már nem tagjai a társulásnak, míg a Trichopterák mennyisége folyamatosan növekszik, és kora ősszel mutat maximumot. A két alzattípus összehasonlításából pedig kiderült, hogy az agyaggal töltött konténerek - valószínűleg az utóbbi alzattípus porózusosabb és érdesebb felülete miatt - több szervezetet biztosítottak vizsgálatainkhoz. Ez igen jelentős szempont lehet a szennyezések monitorozása során, ahol pl. az akkumulációs vizsgálatok analitikai elemzéséhez nagyobb mennyiségű biológiai anyagra van szükség. Kiegészítő módszertani vizsgálatként a minták fajsúly különbségen alapuló elválasztásának hatékonyságát is elemeztük. A legtöbb csoportot - szinte 100 %-osan - a cukoroldat felülúszójában meg lehet találni és a határozáshoz elegendő anyag áll rendelkezésre, míg a mészhéjjal rendelkezők (Gastropoda, Lamellibranchiata), ill. iszapcsövekben lakók (Hyphania invalida) lesüllyednek a ballaszttal együtt. A Dikerogammarus villosus példáján azt is igazolni lehetett, hogy az egyedek száma a növekvő testmérettel csökken a felülúszóban (3. táblázat) Következtetések A Duna litorális zónájában igazoltuk a mesterséges alzatok használhatóságát, melyek gyűjtési hatékonysága messze meghaladja a "kicking & sweeping" módszerét. A nagy folyók, folyamok - mint pl. a Duna - rendkívül változékony vízjárása és az árhullámok következtében a rutin vizsgálatokra egyébként alkalmas litorális zóna vizsgálata esetleges és a mennyiségi gyűjtés sem mindenkor biztosítható. A mesterséges alzatok kiküszöbölik a vízjárás okozta bizonytalanságokat és mennyiségileg összehasonlítható mintákat szolgáltatnak Korábbi vizsgálataink eredményei azt mutatták, hogy a kolonizáció menetének és a szelektivitás hatásának meghatározásával minimálisra lehet csökkentem a mesterséges alzatok hiányosságait. A stabil makroinvertebraía együttes kialakulásához szükséges idő a mederfenéken elhelyezett agyagalzaton egy-két hétnek, a kavicson másfél hónapnak adódott. Az általunk kifejlesztett eljárás, a szerkezetében moduláris alzatok kora tavasztól őszig - a teljes vegetációs periódusban sikeresen használhatók és könnyen kezelhetők minden idő- és vízjárási körülmény között. A megbízható mennyiségi adatok birtokában biztonságosabban értelmezhetők az évszakos változásokkal járó tömegességi változások is. A különböző mintavételekkel nyert s általában nagy mennyiségű ballasztanyaggal terhelt, valamint rendkívül munkaigényes válogatást igénylő makroszkopikus gerinctelen minták előzetes feldolgozásakor javasoljuk a fajsúly alapján történő elválasztás, un. "cukrozásos módszer"-ét. Köszönetnyilvánítás A kutatómunka az OTKA anyagi támogatásával, a T/025419, pályázat keretében folyik A szerzők köszönetüket fejezik ki Kelényiné Welner Irmának a terepmunkában, válogatásban nyújtott segítségükéit.