Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)
XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.
90 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 200.1. 83. I'-VIa területen, azonban sem 2000-ben, sem 2001-ben nem került elő. (Banarescu, 1990; Maitland, 1994a, 1994b). 1. táblázat A Meggyes-mocsárból előkerült fajok Halfaj 1997. 1998. 2000. 2001. Scardinius erythrophih. + + Leucaspius delineatus + Albumus albumus + Pseudorasbora parva + + + + Carassius carassius + + + Carassius auratus + + + + Esox lucius + + Perca fluviatilis + Összesen: 2 6 6 4 1. ábra. A Meggyes-mocsárban fogott fajok egyedszámai a mintavételek időpontjában Megbeszélés A Meggyes-mocsárban az árasztás évében végzett vizsgálat bizonyította, hogy a frissen készített árasztó csatornán keresztül a benépesedés már az első évben megindult. Ekkor csak két adventiv faj, a kínai razbóra (Pseudorasbora parva) és az ezüst kárász (Carassius auratus) néhány fiatal, lesodródott egyedét sikerült kimutatni a területről. A következő évben a fogott fajszám 6-ra emelkedett. Kialakult a területre ma is jellemző ezüst kárász-razbóra dominancia, emellett megjelentek az őshonos fajok közül a mocsári élőhelyet toleráló fajok is: széles kárász (Carassius carassius), vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus), küsz (Albumus albunms), valamint predátorként a sügér (Perca fluviatilis). Ebben az évben a domináns fajok nagyszámú ivadékát is ki lehetett már mutatni. A 2000. évben a mocsár halállomány-szerkezete további fejlődést mutatott, először került elő a természetvédelmi szempontból értékes kurta baing (Leucaspius delineatus), emellett fontos tény, hogy megjelent a csuka (Esox lucius), amely a terület madárállományával együtt már megfelelően képes szabályozni a halpopulációk nagyságát. A csuka populáció a terület jó adottságainak - megfelelő vízmennyiség és minőség, megfelelő táplálékbázis - köszönhetően kitűnő növekedést mutatott. A fogott egy és kétéves halak testhossza 30-55 cm között változott. Nem került elő a küsz, amelynek előfordulása a területen várhatóan csak átmeneti volt. Ennél érdekesebb, hogy szintén eltűnt a sügér is. A 2001. évi vizsgálatok során csak négy fajt sikerült kimutatni. Nem került elő a korábbi években már nagyobb egyedszámú kurta baing, emellett nem sikerült kimutatni a vörösszámyú keszeget sem, amelynek egyedszáma az 1998. évi megjelenése óta fokozatos csökkenést mutatott. Emellett megállapítható, hogy a fogott egyedszám, valamennyi faj esetében kisebb, mint az előző évben (1. ábra) A széles kárász (4 db) és a csuka (1 db) gyakorisága drasztikusan csökkent. A területen 2001-ben gyakorlatilag újra a két adventiv faj, a kínai rabóra és az ezüst kárász populációja állományalkotó. Ennek oka feltételezhetően a 2000. év őszétől alacsonyan tartott vízszint, ami télen a halak kifagyását okozhatta. Az eredmények alapján megállapítható, hogy az elárasztott területet leggyorsabban a két adventiv faj egyedei népesítették be, de viszonylag gyorsan megjelentek az őshonos stagnofil fajok is. A predátorok közül először a sügér jelent meg a területen, azonban a csuka megjelenésekor már nem lehetett kimutatni egyetlen példányát sem. Fontos megjegyezni, hogy az elmúlt öt év alatt nem került elő a vágó- és réticsík, amelyek pedig a Hortobágy mocsaraiban nagy egyedszámban megtalálhatók (2. táblázat). Szintén nem fordult elő a területen a széles ökológiai valenciájú bodorka sem. Kiemelendő még a szivárványos ökle hiánya. 2. táblázat A Meggyes-mocsarat tápláló Nyfcs, valamint a Feketerét halfaunája Halfaj Nyfcs Feketerét Meggyes Anguilla anguilla + + Rutilus rutilus + + Ctenopharyngodon idella + + Scardinius erythrophthalmus + + + Leuciscus cephalus + Leuciscus idus + + Aspius aspius + + Leucaspius delineatus + + + Albumus albumus + + + Blicca bjoerkna + + Abramis brama + + Abramis ballerus + + Abramis sapa + Tinea tinea + + Gobio albipinnatus + + Pseudorasbora parva + + + Rhodeus sericeus + + Carassius carassius + + Carassius auratus + + + Cyprinus carpio + + Hypophthalmicthys molitrix + + Misgurnus fossilis + + Cobitis taenia + + Sabanejewia aurata + Silurus glanis + + Ictalurus melas + Esox lucius + + + Lota lota + Lepomis gibbosus + Perca fluviatilis + + + Gymnocephalus cemuus + + Gymnocephalus baloni + Gymnocephalus schraetzer + Stizostedion lucioperca + + Percottus glehni + + Proterorhinus marmoratus + + Összesen 35 28 * (Kovács, 1997; 2000; 2002) A benépesülés folyamata a 2001. évre megtört. Emiatt több, a benépesülés folyamatával kapcsolatos kérdés nyitott maradt:
