Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.

vi - Vajon hogyan alakul a területen hosszabb távon a széles kárász - ezüst kárász aránya

9 - Megjelenik-e és ha igen mikor a mocsarakra jellemző bodorka, vágó csík, réti csík, szivárvnyos ökle? - Vissza tudta volna-e és ha igen milyen arányban, illetve mennyi idő alatt szorítani az őshonos mocsári halegyüttes az adventiv halfajokat

9 Irodalom Aradi, Cs. 1984 A Fekelerél kezelési alapelvei. Kézirat Aradi, Cs. 1991. A Tisza és a természetvédelem. (.(rszágépitö. 91/4 pp: 43-44. Aradi, Cs. 1988. A Feketerét vegetációja. Kutatási jelentés. Banarcscu, P. M. 1990. Zoogcograpy of Fresh Waters AULA- Verlag, Wiesbaden. Berinkey, L. 1966. Halak. Fauna Hung., vol 79, Akadém. Kiadó, Bp, pp 136. Dévai, Oy. 1994. Magyarországi Vizes Élőhelyek (Wetlands) Adatbázisa (MVEA program) KTM Természetvédelmi Hivatala, KLTE Ökológiai Tanszék. Budapest-Debrecen: 1-24. Göri, Sz. 1993. Az F.gyck-I^isztakócsi mocsarak természetvédelmi kezelése ésrekonstrukciós lehetőségei. Diploma dolgozat. KLTE. Debrecen. Göri, Sz., lakatos, Gy., Aradi, Cs., K Kiss M., BiLskey, K. 1998. A Meggyesmocsár vegetációja a természetvédelmi rehabilitáció kezdeti fázisában. Kitaibelia Ill/l. pp.103-104. Debrecen Göri, Sz. 2001. Az. Egyek-Pusziakócsi mocsarak újranépesedesi l'olvamaláiiak értékelése, rehabilitációjának lájlcptckü ökológiai ckmróc. Doktori (PhD) crtekcyés. Debreceni Egyetem. Hankó, B. 1931 Magyarország halainak eredele és elterjedése Közi A Debreceni Tisza István Tud.egy. Állattani intézetéből. 10 Sárospatak, tlarka, A, Juhász, P., Sallai, /.. 1996. Hortobágyi mocsarak halt'auniszlikai vizsgálata. In. OhaUól Meggyesig. I'auniszúkai kutatások a Hortobágyi Nemzeti l^ark területén 1985-1995 Szerk. Tóth A Kézirat Itarka, Á, Kovács, B., Sallai, L 2000 A Hortobágy halfaunisztikai értékelése. Megjelenés alatt. Kovács, B. 1997 A Feketerét (HNP) halállományának láunisztikai és populációbiológiai vizsgálata. Diplomadolgozat. Debrecen Kovács, B., Keresztúri P., K. Kiss M , Gidó 7a., l akács P., lakatos Ciy 2000. Ökológiai állapotfelmérés alföldi mesterséges vízfolyásokon, különös tekintettel a halegyüttesek összetételére. XI.II. Ilidrobiológu-S Napok. Tihany. Hidrológiai Közlöny. 80 évf.5. sz. pp. 419-422. Kovács, B. 2002 A Hortobágy rekonstrukciós mocsarainak halfaunisztikai felmérése 2000-2001. Kutatási jelentés. HNPI. Debrecen Lakatos, Gy. 1997. Restoration of wetlands in nolrheastem Hungary. Wetlands International Publication 43. , Hungarian waterfowl Publications No.3:309-316. Maitlarxl, P. S. 1994a. Conservation oflTircalenod Freshwater Fish in Europe. Nature and environment. No 66. Counsil of Europe Press Maitland, P. S. 1994b. Conservation of Freshwater Fish in Europe. Nalurc and environment No 66. Counsil of Europe Press Nelson, J.S. 1994. Fishes of the World. John Wiley & S, Inc. New York. Changes in the fish communities of the Meggyes-marsh (HNPD) after the rehabilitation Béla Kovács', Szilvia Gó'ri

2, Csaba Aradi

2, Gyula Lakatos

3 'Hortobágy Fishj

arm Co., Hortobágy-Halastó, 2Hortobágy National Park Directory, Debrecen 3Debrecen University Applied Ecological Department, Debrecen Abstract: The Meggyes Marsh being part of the Egyek-Pusztakócs Marsh System stays under protection by law since 1973 The area belongs to the Hortobágy National Park and also included in the list of Wetlands of International Importance (Ramsar Site). The morphological features of the site clearly indicate that it was formed by local waterways Before restoration the area was slaying dry for a long period The nature conservation management of Ihe site aims at providing a water regime which imitates Ihe natural flooding pattern, similar to that before the flood control. The Meggves-lapos is Ihe deepest one of the newly flooded marshes. After the restoration it became a semistatic marsh, where the water elevation exceeds 1 metre in some parts. Water for flooding is derived from Western Main Channel through the Filredkócs Supply Canal, with side-canals to Bőgő-lapos, Kis-Jusztus, Hagymás and Csattag Marshes. Since the first flooding regular hvdrobiological, botanical, ornithological surveys were carried out in order to evaluate the changes took place on the area and lo assess the nature conservation status of the water body. Moreover, from the first year of flooding the fish re-colonisation was investigated. Samples were taken once a year with electro fishing. Results suggested some occasional occurences already in the first year. Through an immediate re-colonisation process a fish community developed with low species number, which is typical for the marshes of the Hortobágy The most frequent species were the adventive Carassius auratus and Pseudorasbora parva, as well the growing population of l.eucaspius delinealus and Carassius carassius was remarkable. Typical predators were Perca ßuviatilis and F.sox lucius, this latter species occurred in high densities. Due to the low water level in winter, by the year 2001 the re-colonisation process has broken and mainly specimens of the two adventiv e species w ere recorded, in very high densities. Keywords: marsh-rehabilitation, lish-faunislical research, re-colonisation offish-communities Klossv Irén alkotása (Ceskv Knimlov, 2002) f <<*itv /ciS/U