Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.

87 A felemáslábú rákok abundanciájának és biomasszájának változása egy középhegységi patakban Kontschán Jenő MTA-ELTE Zootaxonómiai Kutatócsoport & Magyar Természettudományi Múzeum Állattára, 1088. Bpest Baross u. 13. Kivonat: A Gaja patak öt szakaszán 2001 januárja és 2002 januáija között vettünk mintákat Két fajt találtunk, a G. roeseli és a G. fossarum fajokat. A két faj abundancia viszonyai térben és időben eltérőek voltak. Míg a G. fossarum a forrásrégió környékén és a tavaszi hónapokban mutatott magasabb abundancia értékeket, addig a G. roeseli faj a patak alsóbb szakaszain és a nyári hónapokban mutatott magasabb értékeket. Megadtuk az egyes hónapok és egyes mintavételi helyeken mért biomassza értékeket is. felemáslábú rákok, abundancia, biomassza, Gaja patak Kulcsszavak: Bevezetés A hazai középhegységi patakokban igen magas egyedszámban jelenlevő felemáslábú rákok (Crustacea. Amphipoda) mennyiségi viszonyairól kevés adattal rendelkezünk, hazai vonatkozásban csupán a balatoni Amphipoda fajok mennyiségi viszonyairól vannak ismereteink (Muskó 1986, 1992, Ponyi 1957). Ezért tartottuk fontosnak, a hazai kis vízfolyásokban megtalálható fajok mennyiségi viszonyainak megismerését, egy középhegységi patak példáján. Anyag és módszer A Gaja patak mederében havi rendszerességgel egy 660 cm

2-es kvadrát segítségével vettük a mintákat, 2001. januárja és 2002 januárja között. Az öt mintavételi helyen öt párhuzamos mintát vettünk. Az állatokat a meghatározásuk után megszámoltuk, majd légszárazra szárítva lemértük. A mintavételi helyek Vizsgálataink során a Gaja patakon Bakonynána és Fehérvárcsurgó között öt mintavételi helyet jelöltünk ki (Bakonynána (A), Jásd (B), Balinka-Mécsértelep (C), Balinka (D), Fehérvárcsurgó (E)), melyek egymástól megközelítőleg azonos távolságra helyezkedtek el. A mintavételi helyek 3 típusba sorolhatók a patak jellemzői alapján: Az első típusnál (A és B hely) a patak átlag 2 m széles, 8-10 cm mély, az aljzata köves, kevés iszappal. Az ártér szűk lágyszárúakban és fákban (pl. Alnus glutinosa) gazdag. A második típusra (C és D hely) az átlagosan 3,5 m szélesség és a 30-40 cm mélység a jellemző, az aljzata iszapos, néhány nagyobb kővel. Az ártér szélesebb, elsődlegesen fűfélékkel borított. A harmadik típusnál (E hely) a patak átlagosan 4,5 méter széles, 50-70 cm mély, ajzata iszapos. Az ártér nagyon széles (8 m), sok fával és lágyszárúval. Eredmények A Gaja-patakban két taxont találtunk: a Gammarus fossarum Koch, 1835 és a Gammarus roeselii Gervais, 1835 fajokat. A vizsgált időszakban a felemáslábú rák abundancia átlagos értéke 136 ind/m^ (± 23,81) volt. Legmagasabb értéket a tavaszi (április. 183 ind/m, ± 34,35; május: 154 ind/m

t ± 44,43) és az őszi (szeptember: 183 ind/n\ ± 35,21; október: 184 ind/m^ ± 62,20) hónapokban tapasztaltunk. A két megtalált felemáslábú rák faj közül magasabb átlagos abundanciát mutatott a G. fossarum faj (151 ind/m, ± 76,55), a G. roeseli fajnál alacsonyabb értéket találtunk (124 The change of the abundance and biomass of the Amphipods in a mountain-stream Kontschán J. Systematic Research Group of the Hungarian Academy of Science and Eötvös Loránd University & Department of Zoology of the Hungarian Natural History Museum, Budapest Baross str. 13. H-1088. Abstract: The Gaja stream was researched at five sampling sites between January 2001 and January 2002. Two amphipods species (G. fossarum and G. roeseli

) were found in the Gaja Stream. The abundance (indxm'

2) of the G. fossarum was higher in spring and near the region of the spring, but the abundance of the G. roeseli was higher in summer and in the lower part of the stream. The data of the biomass (gxrn

2) are given. Keywords: amphipods, abundance, biomass, Gaja stream ind/n\ ± 63,50). Míg a G. roeseli faj esetében egy magasabb nyári abundancia értéket volt találtunk, addig a G. fossarum fajnál az abundancia magasabb értékek a tavaszi időszakra estek. A felemáslábú rákok átlagos biomasszája a Gaja patak öt mintavételi helyén a vizsgált időszakban 0,337 g/m

2 (± 0,095) volt. A legnagyobb értéket az áprilisi mintavétel alkalmával tapasztaltuk (0,775 g/m

2 ± 0,265), de a májusi és a szeptemberi értékek is magasak voltak (május: 0,406 g/m

2 ± 0,112, szeptember: 0,403 g/m

2 ± 0,188). A forrásrégióhoz legközelebb eső bakonynánai mintavételi helyen tapasztalt felemáslábú rák abundancia (222 ind/ m

2 ± 74,22) háromszorosa - a forrásrégiótól legmesszebb megtalálható lelőhely - a fehérvárcsurgói mintavételi helyen (75 ind/m

2 ± 12,35) talált abundanciának. A két faj abundanciája a mintavételi helyeken eltért egymástól. Amíg a G. fossarum abundancia értékei a forrásrégió környékén magasabban voltak, addig a G. roeseli fajnak a patak alsóbb régióiban magasabb az abundanciája. Az egyes mintavételi helyeken mért biomassza mennyisége is eltérő volt. Legmagasabb értéket a balinkai mintavételi helyen mértünk (0,539 g/m

2 ± 0,234), míg a legalacsonyabb a Gaja patak jásdi szakaszán volt (0,219 g/m

2 ± 0,052). A mintavételek során egyéb Macroinvertebrata taxonokat is begyűjtöttünk (lárvái az Ephemeroptera, Plecoptera, Trichoptera, Coleoptera és Diptera taxonoknak), de ezek mennyisége a felemáslábú rákokéhoz elhanyagolható volt. Összegezés A vizsgálataink során azt tapasztaltuk, hogy az általunk megtalált két faj abundancia viszonyai térben és időben eltérők. Míg a G. fossarum forrás régióban és a tavaszi hónapokban mutatott magasabb értékeket, addig a G. roeseli fajnál a patak alsóbb régióiban és a nyári hónapokban tapasztaltunk magasabb abundancia értékeket. Irodalom Muskó, I. B. 1986: Quantitative and qualitative studies on the Amphipoda in Lake Balaton BFB-Bericht 58: 61-65 Muskó, I. B. 1992: Amphipoda species found in Lake Balaton since 1897. Miscnea zool. hung. 7: 59-64. Ponyi, J. 1957: Untersuchungen über die Crustaceen der Wasserpfiantzbestflnde im Plattensee. Arch. Hydrobiol. 53: 537-551.