Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.

83 A Helmecszegi Holt-Tisza hidrobiológiái állapota K. Kiss Magdolna

1, Deák Csaba

1, Borics Gábor

2, Kovács Béla

3, Lakatos Gyula" 'Debreceni Egyetem, TTK Alkalmazott ökológiai Tanszék, 4010. Debrecen zTiszántúli Környezctv. Felügyelőség, 4025. Debrecen Piac u. 9/b, 3Hortobágyi Halgazdaság Rt., 4071. Hortobágy-Halastó kivonat: A Helmecszegi Holt-Tiszába vezetett tisztított szennyvíz a tisztítás elégtelensége miatt jelentősen növeli hollmeder terhelését. A befolyó szennyvíz hatása a víz kémiai paramétereiben, valamint a filo- és Zooplankton összetételében, s egyedszámában is megmutatkozik. A trofitás és a szaprobitás a meder hosszában egyértelmű - a szennyvíz, befolyás irányában növekvő - tendenciát mutat. A holtmederben jellemző mocsári növényfaj a kcskenylevelü gyékény (Typha anguslifoHa), amely nagy kiterjedésű homogén állományokat alkot Domináns hinárfajok a fehér tündérrózsa (

Nymphaea alba) és az Üveglevelü békaszőlő (Polamogeton luccnx). összességében a holtmeder mintegy 90-95 %-a növénnyel borított, a szennyvíz befolyó közeli terület azonban növénymentes. Ezen a részjen a szabad szemmel is látható nagytömegű litoplankton a meghatározó kulcsszavak: holtmeder, vízinövényzel, filo- és Zooplankton, természetvédelem Bevezetés Napjainkban a Tisza folyó számos hullámtéri holtmedre az alacsony vízszint és a gyors növényesedés, bentonikus eutrofizálódás miatt erőteljesen töltődik. A holtmederbe csak a magasabb tavaszi árvizek idején jut elegendő víz Helyenként mesterségesen közvetlen összeköttetést biztosítottak a folyóval, s így szükség esetén a vízutánpótlás megoldható. A Helmecszegi Holt-Tiszában a bevezetett tisztított szennyvíz jelenthetne utánpótlást, de a szennyvíztisztító üzemelése ingadozó és az elfolyó víz minősége sem megfelelő. Több holtmeder hidrobiológiái vizsgálatát kezdtük el 2001-ben. Célunk az állapot feltárása és értékelése, valamint annak megállapítása, alkalmasak-e a holtmedrek arra, hogy szükség esetén az újratelepülés forrásai legyenek. Anyag és módszer A Helmecszegi Holt-Tisza közvedenül Tarpa község mellett található. A holtmeder természetes lefüződésü, a hullámtéren helyezkedik el. Területe mindössze négy hektár. Erőteljesen töltődik, egyrészt a bejutó szennyvíziszap, másrészt a nagytömegű vízinövényzet miatt. 2001-ben az évszakoknak megfelelően három alkalommal vettünk víz, plankton, élőbevonat és üledék mintákat. A holtmeder hossztengelyében hat mintavételi helyet jelöltünk ki a meder felső végétől az alsó, szennyvízzel terhelt rész irányában. A helyszínen mértük a vízmélységet és a Secchi-átlátszóságot, valamint a vízhőmérsékletet, pH-t, vezetőképességet, redox potenciált, oldott oxigén koncentrációt és telítettséget. A víz lebegőanyag-, kloroftll-a tartalmát, lúgosságát, klorid és szulfát koncentrációját laboratóriumban mértük. Meghatároztuk a nitrogén és foszfor formák mennyiségét, valamint a kémiai oxigénigényt. Elemeztük a fíto- és Zooplankton kvalitatív és kvantitatív összetételét. Eredmények A kémiai vizsgálatok eredményei minden alkalommal a befolyó kezelt szennyvíz kedvezőtlen hatását igazolták. A szennyvíz befolyás irányában (6. mintavételi hely) a kémiai oxigénigény emelkedő tendenciát mutatott (/. ábra). Nyáron a 30 mg/L értéket is meghaladta. A víz klorofill-a koncentrációja ugyancsak rendkívül magas volt a két utolsó mintavételi helyen, ahol a nagy alga biomassza szabad szemmel is látható volt. A sürii gyékény állomány szűrő hatása érvényesült és a klorofill-a koncentráció egytizedére csökkent. A tavaszi mintavétel idején a vízszint viszonylag magas volt és még a szennyezettebb rész is jó oxigénellátottságot mutatott. Nyáron azonban az alacsony vízszint, a magas hőmérséklet, valamint a nagy szerves terhelés következtében romlott az oxigénháztartás A novemberi hideg időszakban újra kedvezőbbek és kiegyenlítettebbek lettek a holtmeder oxigén viszonyai (2. ábra) A növényi tápanyag koncentráció is határozott tendenciát mutatott a holtmeder hosszában Nyáron a szennyvíz befolyó közelében az oldott orto-foszfát koncentráció hatszorosa, az ammónia koncentrációja tizenhétszerese a holtmeder "tisztább" részein mért értékeknek. mlrtavétcll helyek 1. ábra. A KOI

Sm

H értékei a Helmecszegi Holt-Tisza mintavételi helyein (2001) mintavételi t*tyeK 2. ábra. Oxigén telítettségi értékek a Helmecszegi HoltTiszában (2001) A vidrakeserűfii (

Polygonum amphibium) a nyíltvizes pontot kivéve, mindenütt gyűjthető volt A növény szárán kialakult élőbevonat száraz tömegének mért értéke a legfelső mintavételi ponton rendkívül alacsony (0,19 g/m"), míg a legalsó mintavételi helyen 17,8 g/m" Lakatos et al. (2002) kategorizálása alapján ez utóbbi a közepesen nagy tömegű bevonat kategóriába tartozik, bár ennél sokkal nagyobb tömegű élőbevonat is kialakulhat a vtdrakeserűfű szárán (Lakatos, 1991) A szennyvíz befolyónál a nagyobb tömeg nagyobb klorofill tartalommal társult (0,169 %). A szennyvíz befolyó közelében így hetero-autotrófikus, a holtmeder többi részén heterotrófikus jellegű a keserűfű élőbevonata. A hamutartalom alapján a szervetlen-szerves típus a jellemző. E növény bevonatának alakulásában egyértelmű tendencia volt tapasztalható Az 1—» 6 mintavételi helyek irányában jelentősen nőtt a bevonat tömege (3. ábra) A klorofill-a tartalom is mutatja ezt a tendenciát, azaz relatíve is nőtt az epifitikus algák mennyisége a bevonatban