Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)
XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.
84 I11PROLÓOIA 1 KÖZLÖNY 2003 . 83. Í:VK mintavétefc helyett 3 3. ábra. A vidrakeserüfü (Polygonum amphibium) élöbevonatának tömege és klorofill-a tartalma Nyárvégi vizsgálatainak eredményei alapján a Helmecszegi Holt-Tisza fitoplanktonja a tiszai holtágakra általában jellemző florisztikai összetétellel rendelkezett. A mintákra többnyire az euglenophytonok (főként Trachelomonas fajok) dominanciája voltjellemző (Borics et al., 2002). A csoport mind a faj, mind pedig az egyedek számának tekintetében uralkodó volt. A fajokban leggazdagabb 3. minta 25 taxonja meglehetősen alacsony szám, hiszen ebben az időszakban az állóvizek flórája igen változatos szokott lenni. Az 1-4 minták florisztikai és mennyiségi viszonyaikat tekintve is hasonlóak voltak. Az 5. minta ezzel szemben teljesen eltérő képet mutatott. A mintára planktonikus kovamoszatok és a Trachelomonas volvocina euglenofiton faj túlsúlya volt jellemző. A plankton ilyen mértékű eltérései nem természetesek. Az első négy minta az eutróf holtágak flóráját idézte, de az 5. és 6. minták összetétele egyértelműen jelzi, hogy a holtág ezen szakaszát kedvezőtlen hatások érik. Hasonló következtetés szűrhető le a november eleji mintákból is. A legnagyobb egyedszámú a kevéssé érintett 2 minta volt, melyet a hidegvizekben gyakori, kisméretű Chrysococcus nifescens egyedek uraltak. Közel ekkora egyedszámú volt a 6. minta is, melyre azonban az Euglena proximo tömeges előfordulása volt a jellemző. Ez a taxon azonban főként erősen szennyezett vizekben jelentkezik. A tavasszal gyűjtött Zooplankton minták össz egyedszáma alacsony. A szennyvíz befolyó közeli minták nem különültek el a többi mintától. Az eutróf vizeket kedvelő Chydorus sphaericus és Bosmina longirostris ágascsápú rák fajok voltak jellemzők (Zsuga, 2000). A nyári analízisek alapján az Alona rectangula volt domináns, amely jellemzően vízinöThe hydrobioiogical state of Helmecszegi Deadarm of River Tisza K. Kiss., M.', Deák, Cs.', Lakatos, GyJ, Borics, G. 2, Kovács B 3 'Debrecen University, Faculty of Sciences, Department of Applied Ecology, H-4010 Debrecen, Egyetem tér 1. Environmental Protection Inspectorate of the Middle-Tisza Region, H-4001. Debrecen. Piac u. 9/b. 'Hortobágy Fish Farm, H-4071 Hortobágy-Halastó Abstract: Today, several of the lloodplain dead arms of River Tisza witness massive fill-up due to the low water level and the rapid development of vegetation. ITie lack of appropriate water supply primarily originates Irom the facl tliat water arrives al these dead arms only in the season of higher spring floods. As concerning Helmecszegi Dead Arm of River Tisza, theoretically sufficient supply may be provided by inflowing treated wastewater, but the relative inefficiency of the applied treatment procedure results in an elevated level of loading for the dead arm both in terms of water chemistry and as owing to the large amount of silt received. The influence of the entering wastewater is reflected in the chemical parameters of the water, phyto- and Zooplankton composition, as well as in the related individual numbers. Index figures for trophity and saprobily also show the emergence of a clearly unfav ourable tendency all along the bed of the dead arm A typical marsh plant species of the dead arm is the narrow-leaved cattail (Typha angustifolia) forming extensive, homogeneous stands Dominant pondweed species include the while water-lilv {.Nymphacn nlba) and the shining pondweed (t'olamogeton lucent) In the aggregate, 90-95% of the dead arm is covered with vegelation, vei the lower part situated near the inlet is free of plants In ihis water region, large masses of phvloplanklon being visible even to the naked eye can be detected Keywords: dead beds, maerophytcs, phyto- and Zooplankton, nature conservation vényzethez kötötten fordul elő. A szennyvíz befolyó közeléből származó minta egyedszáma kiugróan magas, domináns volt a Hranchionus urceolaris kerekesféreg és a Moina macrocopa ágascsápú rák amelyek szervesanyaggal szennyezett vizekben jellemző fajok. A nyári mintasor adatai alapján a szennyezettebb terület markánsan elkülönült a magas össz egyedszám és az alacsony fajszám révén. Az őszi minták alacsony faj- és egyedszámúak voltak és a hideg vizekre jellemzően az evezőlábú rákok voltak dominánsak. Összefoglalás A Helmecszegi Holt-Tisza kis területű, sekély, vízi- és mocsári növényzettel erőteljesen fedett holtmeder, a boritottság 90-95 %-os. Jellemző mocsári növényfaj a keskenylevelü gyékény (Typha angustifolia), domináns hínárfajok a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba) és az üveglevelű békaszőlő (Potamogeton lucens). A vízszint erős ingadozást mutat, nyár végére erőteljesen lecsökken Tarpa település tisztított szennyvizének befogadójaként a holtmedret közvetlen szennyező hatás éri, A víz kémiai és biológiai jellemzői egyértelműen jelzik a befolyó szennyvíz vízminőséget kedvezőtlenül befolyásoló hatását. A holtmeder változatos, mozaikos képet mutat, a feltöltődő, bentonikusan eutrofizálódó holtágak jegyeit mutatja Az alsó, szennyvíz befolyó közeli terület ellenben a planktonikus eutrofizálódás állapotát mutatja. Az antropogén hatás miatt a feltöltődés folyamata felgyorsult, s ha a helyzet nem változik ez a vizes élőhely rövid időn belül eltűnik Köszönetnyilvánítás A kutatást a Környezetvédelmi Minisztérium támogatja (KAC 18/2000 sz. pályázat). Irodalom Borics G., Grigorszkv 1., Padisák J (2002): Tisza- és Körös-menti holtágak duioflagellátái. Hidrológiai Közlöny 82: 21-23. Lakatos Ciy , Tóth A., Paksi V., Szilágyi F. (2002) Az. F.U szintű ökológiai állapot (státusz) követelményei felszíni vizek esetében. EU konform mezőgazdaság és élelmiszerbiztonság (szerk Nagy János), DE ATC, Debrecen: 297-298 lakatos Gy. (1991): Structural characterization of periphyton in Kis-Balaton Protecting System. BFB Bericht 77: 147-156 Zsuga K. (2000). A Kiskörei-tározó biodivemtása a Zooplankton állományszerkezet alapján. Hidrológiai Közlöny 80: 352-353.
