Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.

52 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2003. 83. fiVF. Majer, J. 1981: Tabanidae, Stratiomyidae, Rhagionidae, Acroceridae and Asilidae (Diptera) of Ihc Hortobágy National Park. In: Mahunka, S. (edit): The fauna of the Hortobágy National Park I. - Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 203-206. Majer, J. 2001: Stratiomyidae. In: Papp L (edit): Checklist of the Diptera of Hungary. Hung. Natural History Museum, Bp, p. 146-150. Mailer Z.-Kiss B.-Horváth R.-Csabai Z.Szállassy N.-Móra A-Bárdosi E.-Dévai Gy. 2001: Makroszkópikus gerinctelenek mennyiségi viszonyai a Tisza-tó apotai térségének hínár- és mocsárinövény-állományaiban. -Hidrol. Kőzi. 81/5-6: 423-425. Nagy S.-Dévai Gy.-Tóth A.-Kiss B.-Olajos P.-Juhász P.-Grigorszky /.Miskolczi M. 1998: Aqualex: Új mintavételi eszköz és módszer hínár- és mocsári növényzettel borított víztestek makroszervezEteinek mennyiségi vizsgálatára. - Hidrol. Közi. 78/5-6: 377-378. RozkoSny, R. 1980: Stratiomyidae. In: RozkoSny, R. (redig.): Klíc vodnich larev hmyzu. teskoslov. Akademie Véd, Praha, p. 409-415. Changes in soldier fly (Diptera: Stratiomyidae) assemblages in sedge stands of various structure and composition in a lowland marsh on the Great Hungarian Plain Földesi, R.

1 - Móra, A.

1 - Csabai, Z.

2 - Dévai, Gy.

1 'Department of Ecology and Hydrobiology, Faculty of Natural Sciences, University of Debrecen, Egyetem tér 1, H-4032. Debrecen, Hungary 2Department of General and Applied Ecology, Faculty of Natural Sciences, University of Pécs, Ifjúság út 6, H-7624. Pécs, Hungary Abstract: Quantitative sampling was carried out in the marsh Hagymás-lapos in the vicinity of the city of Tiszaftlred, between early March and early July, when the water body dried out. Two sedge species (Carex riparia, C. disticha) characteristic for the marsh from very distinct and different conformation stands. The survey yielded a total of 750 soldier fly larvae of 7 species In the individual samples the species number ranged from one to four, the most common species being Odontomyia angulata, and the rarest being Stratiomys chamaeleon. In this paper we analysed the quantitative and qualitative changes in the soldier fly assemblages through time, comparing the populations inhabiting the two different constitution and conformation sedge stands. Keyords: soldier fly (Stratiomyidae) larva, species composition, phenology, lowland marsh, sedge stands Halastavak környezeti terhelésének vizsgálata: nitrogénmérleg és nitrogén kibocsátás Gál Dénes, Kerepeczki Éva, Szabó Pál és Pékár Ferenc Halászati és Öntözési Kutatóintézet, 5540. S

zarvas, Anna-liget 8

. Kivonat: Kutatási programunk célja a halastavak nitrogén terhelésének és kibocsátásának felmérése volL Felmértük a halastavakba bejutó és onnan távozó nitrogén mennyiségeket és azok forrásait, valamint a halastavaknak a befogadó vizekre gyakorolt nitrogén terhelését. A munkánk során meghatároztuk és értékeltük a modellként választott, különböző termelési technológiákat és haltermelő körzeteket képviselő halastavak nitrogén mérlegét. Kulcsszavak: halastó, nitrogén, nitrogénmérleg, nitrogén kibocsátás. Bevezetés A fenntartható fejlődés biztosításának egyik alapvető feltétele a természeti erőforrások kíméletes hasznosítása, a természeti környezet minőségének megőrzése és javítása. Mivel a halászat az egyik legfontosabb természeti erőforrásunknak, a víznek a közvetlen hasznosítója, tisztáznunk kell a halastavak szerepét a természetes vizek tápanyagterhelésében. A halastavak tápanyagforgalmának jobb megismerése lehetőséget nyújt a környezettel összhangban lévő gazdálkodási módok kialakítására. A mérsékelt égövi (Egerszegi, 1982; Oláh és mtsai, 1994; Kestemont, 1995; Hargreaves, 1998; Knösche és mtsai, 2000) és melegebb klimatikus adottságú területeken (Avnimelech és Lancher, 1979; Gross és mtsai, 2000) a halastavak és környezetük közötti tápanyagforgalmi viszonyokat több szerző vizsgálta. Magyarországi tekintetben eddig azonban nem készült több halastóra és termőhelyre kiterjedő átfogó vizsgálat a halastavak és a környezetük közötti tápanyagforgalmi kölcsönhatások irányáról és mértékéről. Kutatási programunk célja a tógazdasági haltermelés környezeti hatásainak felmérése és elemzése, a termelő halastavak és környezetűk kölcsönhatásainak vizsgálata volt. A halastavak produktivitása szempontjából egyik legjelentősebb makroelem, a nitrogén vizsgálatáról számolunk be ebben a tanulmányban. Vizsgáltuk a tavakba bejutó és távozó nitrogén mennyiségét és annak forrását, valamint a halbiomassza gyarapodással megkötött nitrogén mennyiségét. Anyag és módszerek 1998 és 2000 között 24 tavat vizsgáltunk, melyek területe 0,1-117 ha volt, a tavakból lehalászott halbiomassza tömege 505 és 12610 kg/ha kőzött változott. A halastavak döntő részben a Magyarországon uralkodó ponty-domináns tógazdálkodási technológiával üzemeltetett tavak közé tartoztak (14 tó poli-, 6 tó ponty monokultúrában és 4 tó hal-kacsa integráció formájában üzemelt). Törekedtünk arra, hogy a tógazdálkodást folytató körzeteket jellemző (Észak-Alföld, Közép-Alföld, Dél-Alföld, Dunántúl) különböző nagyságú és népesítési szerkezetű, illetve termelési technológiájú tavait egyaránt bevonjuk a vizsgálatba.