Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

XLIV. Hidrobiológus Napok: "Ritkán vizsgált és különleges vizek" Tihany, 2002. október 2-4.

37 fajok jelenléte és esetenkénti magas egyedszáma humán eredetű időszakos szerves tápanyagterhelésre utal (Szító 2002). Ezt jelzi a Polypedilum convictum faj is, aminek az 1. mintavételi helyen 4 példányát találtuk. A nagyrészt üledéklakó árvaszúnyog fajok megjelenése számottevő mértékű üledékképződésről és állandó tápanyagforrás je­lenlétéről tanúskodik. 1. táblázat Árvaszúnyog fajok a Maros keresztszelvényében Faj 1. minta­2. minta­3. minta­vételi vételi vételi hely hely hely Egyed/m 3 Ablabesmyia monilis (Linnaeus, 1758) 152 0 0 Thienemannimyia lentiginosa (Fries, 1823) 30 0 0 Heterotrissocladius marcidus (Walker, 1856) 121 30 0 Nanocladius bicolor (Zetterstedt, 1838) 30 0 30 Orthocladius rubicundus (Meigen, 1818) 61 0 0 Orthocladius thienemanni (Kieffer, 1906) 30 0 0 Rheocricotopus fuscipes (Kieffer, 1906) 11393 2363 545 Thienemanniella vittata (Edwards, 1924) 0 30 0 Polypedilum sordens (van der Wulp, 1874) 182 0 0 Polypedilum laetum (Meigen, 1818) 879 394 273 Polypedilum scalaenum (Schrank, 1803) 0 0 30 Polypedilum convictum (Walker, 1856) 121 0 0 Xenochironomus xenolabis (Kieffer, 1916) 30 0 455 Tanypodinae 0 0 182 Összegyedsiám 13029 2787 1515 Faj szám 11 4 6 Mivel az 1999-2000-es expedíció az 1991-ben elkezdett kutatás folytatásának tekinthető, érdemes a két időpont ered­ményeit összehasonlítani. Ennek alapján kiderül, hogy az 1991-es minták árvaszúnyog fajaiból (vö. Szító 1995) csak három (Nanocladius bicolor, Polypedilum convictum, Poly­pedilum scalaenum) került elő újból a 2000. évi mintákból, de azok is más dominanciaviszonvokkal 1. mvhdy 2. mvheiy H A három mintavételi hely árvaszúnyog faunájának diverzitását külön-külön vizsgáltuk a faj- és az egyedszám alapján. A legnagyobb az egyenletesség a 3. mintavételi helyen, mivel a H^ és a H között itt a legkisebb a távolság, nem úgy, mint az 1. mintavételi hely esetében, ahol a legna­gyobb a távolság, tehát itt a legkisebb az egyenletesség. A 2. mintavételi hely pedig e két eset között helyezkedik el az egyenletesség tekintetében. Ez azt jelenti, hogy a 3. mintavételi helyen lévő fauna közelíti meg a leginkább a lehetséges maximális faj- és egyedszámot (2. ábra) 2. ábra. Az árvaszúnyog-fauna diverzitása Shannon divcrzitis; limai - a Shannon diverzitás maximális értéke; J - egyenletesség (evenness) Irodalom Bíró K. 1981: Az árvaszúnyoglárvák (Chironomidae) kishatározója In: Vízügyi Hidrobiológia II - VlZDOK, Budapest, 229 pp. Cranston, P.S. 1982: A key to the larvae of the British Orthocladiinae (Chironomidae). -Scient. Pubis Freshwat. Biol. Ass. 45, 152 pp. Dévai, Gy. - Móra, A. 2001: Chironomidae. In: Papp, L (ed.): Check­list of the Diptera of Hungary. - Hungarian Natural History Muse­um, Budapest, pp. 46-74. Hufhagel L - Csörgils G. - Bíró J. 2000: Biodiveratás mérésének pro­blémái vízirovarok fajegyütteseiben. Hidrol. Közi. 80/5-6: 306-308. Langton, P.H. - Cranston, P.S. 1991: Pupae in nomenclature and identification: West Palaearctic Orthocladius s.str. (Diptera: Chiro­nomidae) revised. - Syst. Entomol. 16: 239-252. Southwood, T.R.E. 1984: ökológiai módszerek - különös tekintettel a rovarpopulációk tanulmányozására. Me:?ög. Kiadó, Bpest, 315 pp. Szító, A. 1995: Macrozoobenthos in the Maros (Mure?). In: Hamar, J. ­Sárkány-Kiss, A. (eds.): The Maros/Mure; River Valley. A study of the geography, hydrobiology and ecology of the river and its envi­ronment. - Tiscia Monogr. Ser., Tisza Klub & Liga Pro Europa, Szolnok - Szeged - Tirgu-Mure?, p. 185-193. Szító, A. 2002: The ecological state of the Tisa river and its tributaries indicated by the macroinvertcbrates. In: Hamar, J. - Sárkány-Kiss, A. (eds): Ecological aspects of the Tisa River Basin. - Tiscia Mo­nogr. Ser., Tisza Klub & l iga Pro Europa, Szolnok - Szeged ­Tírgu-Mure?, p. 99-147. Tóthmérész B. 1997: Diverzitási rendezések. Scientia K., Bpest, 87 pp Chironomid fauna of the river Maros/Mure? in a cross section profile at Ratosnya and Galonya Deák, O. Babe}­Bolyai University, Faculty of Biology, Clinicilor S-7., R0-3400. Cluj-Napoca, ROMANIA Abstract: The chironomid fauna was investigated in three sediment types in a cross section profile of river Maros (Mure?) between Ratosnya (Rastolita) and Galonya (Galoaia) in 2000. 13 species were found among which the Rheocricotopus fuscipes was the dominant species in all sampling sites. Its highest density was detected in the sampling site No. 1., near the shore line. Polypedilum laetum was subdominant and was present in all sampling places. Among the species showed in 2000 only the Nanocladius bicolor, Polypedilum convictum and Polypedilum scalaenum were known from the results of the first Inter­national Maros/Mures Expedition in 1991. The highest diversity was detected in the sampling site No. 3. Keywords: River Maros/Murc?, non-biting midges (Chironomidae), biodiversity.

Next

/
Thumbnails
Contents