Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)
6. szám - Harkányiné Székely Zsuzsanna: A térképismérvek alkalmazásának vizsgálata a vízügyi térképeken
Bócz B. N : A Csömöri-patak szabályozása 335 5.2.2. A választott megoldási lehetőség értékelése Az előbb leírt változastokat előnyeik, hátrányaik és a számítási eredmények függvényében összehasonlítva arra jutottam, hogy a b, variáció a legcélszerűbb. (Az esés változatlanul hagyásával a kisvízi meder biztosítása marad a már meglévő Csomiép betonelemekkel, míg a rézsű biztosítása kőmatraccal történik). Mindez kielégíti azt az igényt is, hogy a meder elvezesse a mértékadó vízhozamot, és azt is, hogy a Környezeti Felügyelőség által előírt Réno matracot alkalmazzuk rézsűbiztosításként a kisvízi mederben, a lehető legkevesebb beavatkozást végezve. A mintakeresztszelvényt a 3. ábra mutatja. Ami a kőmatrac terítésének vastagsága a 7. táblázat alapján határozható meg, amely laboratóriumi tesztek nyomán, a határsebesség függvényében megadja a Réno matrac alkalmazandó vastagságát, és a kitöltő kövek átmérőjét. Ebből leolvasható, hogy a 4,2 m/s, vagy kisebb határsebesség esetén, 0,15-0,17 m vastagságú burkolatot alkalmazhatunk. 7. táblázat: A Réno matrac alkalmazandó vastagsága a határsebesség függvényében TIpui Vastapig Kitolt! kövtk Krítikui letwuég Hatiraebeaaéf TIpui (m) kömé ret (mm] d» (•"/.) (m/a) Réno matracok 0,15-0,17 70- 100 0,015 3.5 4,2 Réno matracok 0,15-0,17 70 • 150 0,110 4.2 4.5 Réno matracok 0,23 • 0,25 70- 100 0,085 3,6 5.5 Réno matracok 0,23 • 0,25 70 - 150 0,120 4,5 6.1 Réno matracok 0,30 70- 120 0,100 4.2 5,5 Réno matracok 0,30 100-150 0,125 5,0 6,4 Gabion ok 0,50 100- 200 0,150 5.1 7.6 Gabion ok 0,50 120 - 250 0,190 6.4 1,0 Összefoglalás A revitalizáció során mindig a cél eléréséhez szükséges minimális beavatkozást szabad csak megtenni, őrizni kell a kialakult meder- és tájalakzatokat. Új megoldásokat kell keresni a vízfolyások olyan formálására, amely mellett ezek hasznossága fokozódik, ugyanakkor szerves részei maradnak a természetnek. Mivel a természet közeli szabályozás célja, hogy a vízfolyás károkozás nélkül vezesse le a mindenkori vízhozamot, ugyanakkor változatlanul adjon életteret a vízi, szárazföldi és a földben található élőlényeknek, megőrizze a táj eredeti, természetes képét, változatlanul szabályozza a talajvízszintet a térségben, és befogadja a környezetéből érkező vizeket, ezek a megoldások, egy újfajta szemléletet igényelnek. A legutóbbi időkig gyakorolt szabályozási eljárások hidrológiai, topográfiai, geodéziai és társadalmi adatokból indultak ki. Az újonnan bevezetésre javasolt gyakorlat emellett igényli a földrajzi, történelmi, növény- és állattani, erdészeti, környezetvédelmi, illetve tájesztétikai adatokat, szempontokat is. Újfajta feltárás, új adatkezelés és döntési mechanizmus kell. Ennek során vesztettek relatív értékükből a biztonság, hasznosság, gazdaságosság és a technikai lehetőségekhez való alkalmazkodás, viszont felértékelődtek az olyan fogalmak, mint a tájesztétika, vízháztartás, vízminőség, ökológiai egyensúly, egészséges környezet stb. Az ilyen módszerrel készült tervek alapján a vízfolyás nem veszti el a természettel való szoros kapcsolatát. Ritmikusan kanyargó, változó esésű, oxigénfelvételre alkalmas kialakítású lesz a vízfolyás, melynek tájba illő, de a vízfolyás üzemeltetését segítő kísérő erdősávja fokozza a partok állékonyságát és megfelelő árnyékolást ad a vízfelületnek. Ezzel a benne levő élőlények kedvező feltételek mellett fejlődhetnek. Ugyanakkor a fák és az alattuk növő bokrok a környék apró vadjainak adnak menedéket és táplálékot. Köszönetnyilvánítás A Szerző köszönetet mond az e cikk alapjául szolgált diplomatervezés tanszéki konzulensének: dr. Mészáros Csabának, külső konzulensének: Jurácsikné Batta Tündének, és Somlóiné Andreának odaadó segítségükért és támogatásukért. Irodalom [1] Fővárosi Csatornázási Müvek Részvénytársaság Ár-Belvízvédelmi önálló Csoport: Csömöri-patak vfzjogi dokumentációja - 1995 [2] Triaut Kft.: Csömöri-patak szelvénybővítése - 2002 [3] Kontur István, Kőris Kálmán, Winter János: Hidrológiai számítások - 1993 [4] Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont: Vízfolyások környezetbe illeszkedő szabályozása - Szerkesztette: Dr. Bognár Győző Bp. 1989 [5] Göncöl Alapítvány és Szövetség: Kézikönyv a kisvízfolyások komplex vizsgálatához - Szerkesztette: Dukay Igor - 2000 [6] Az EU Víz-Keretirányelve (Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK Irányelve) - 2000 [7] Haszpra Ottó: Hidraulika I. - Műegyetem Kiadó, 1997 [8] Tubosider Hungária Kft. - Reno matracok alkalmazása rézsü-és medervédelem céljára [9] Transinvest Építő Iroda - Kőmatracok [10] Société des Forces Motrices de Chancy-Pougny: Le bief de la plaine - 2000 [11] Hamvas Ferenc: Vízépítés - Műegyetem Kiadó, 1997 [12] www.vizugy.hu BÓCZ BRIGITTA NOÉMI okleveles építőmérnök. Diplomáját 2003-ban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte. Conservationist approach to training the Csömör stream Bócz, B.N. Abstract: The aim was to identify the important and long-neglected activities by which the particular stream can be trained in a manner to satisfy human needs while conserving as far as possible its natural character and ecological role. Additional aims were to explore any conflicts arising from this novel approach and to offer a nature-compatible design taking into consideration the potential alternatives of conflict resolving. It was found imperative to study the entire catchment, the complex training and use problems therein and to shape the bed over the project section in a way to fit without change into any later complex regulation project. Keywords: stream training, revitalisation, nature-compatible engineering measures