Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

6. szám - Harkányiné Székely Zsuzsanna: A térképismérvek alkalmazásának vizsgálata a vízügyi térképeken

334 HIDROLÓGIA] K.ÖZLÓN

Y 2003. 83. ÉVF. 6. SZ. c. A kisvízi meder- és rézsűbiztosítását kőmatraccal oldjuk meg, a nagyvízi meder rézsűjén pedig növényzet biztosítja a partot. A patak medrében a 10 %-os valószínűségű nagyvízhozamnak károkozás nélkül le kell folynia. Qioy.

= 11,14 m

3/s Qkv

= 0,05 m

3/s hkv= 0,07 m vu,= 1,56 m/s v

mi

n=0,4 m/s S = 2,55 %o k = 35 m

,/

3 Mértékadó vízhozam: A patak kisvízi hozama: Kisvíz esetén a vízmélység Kimélyülési határsebesség: Megengedhető min. sebesség: Fenékesés: Simasági tényező: (a kisvízi meder, és a fenék Réno matracburkolással, a nagy vízi meder rézsűje füvesített) Az előbbi számításhoz hasonlóan az összetett keresztszelvényt fokozatos közelítéssel határoztam meg. Többszöri próbálkozás után a mértékadó vízhozam elvezetésére az a lábbi szelvényméreteket vettem fel: A kisvízi meder jellemzői: Fenékszélesség, mederelem szélessége: b=l,5 m Rézsűhajlás: 5

2=1:2 A padka szintje: h=0,7 m A nagy vízi meder jellemzői: Rézsűhajlás: 6,=1:1,5 Vízoszlop magassága a padka felett: h = 0,75 m A nagyvízhozam levezetésére, az összetett medret Chézy összefüggésével ellenőriztem. (A továbbiakat lásd a b. pont alatt). Számértékek: A! = 7,60 m

2 a nedvesített keresztmetszeti terület P=9,33 m a nedvesített keresztmetszeti kerület *R = 0,81 m A szelvény középsebessége: v = 1,54 m/s < Vy, = 1,56 m/s, tehát a patak medereróziónak ebből várhatóan nincsen kitéve A szelvény vízszállítása pedig: Q = A|-v (m

3/s) Q =11,71 m

3/s >Q,o% = 11,14 m

3/s Mivel a Q = 11,71 m

3/s vízszállítás nagyobb a Q.os = 11,14 m

3/s mértékadó vízhozamnál, ezért a vízszállítás szempontjából a tervezett szelvény megfelel. Chézy összefüggésével meghatározható a Q

k

v = 0,05 m

3/s kisvízhez tartozó szelvénybeli középsebesség is. v

kv=Qk»/A

2

i A

2= b h

k

v+5 h

k

v

2-a nedvesített keresztmetszeti terület *A

2=0,11 m

2 A kisvízhez tartozó szelvénybeli középsebesség: v

k

v = 0,44 m/s > v

mi

n = 0,4 m/s, ezért a szelvény hordalék lerakódás szempontjából is megfelel. Az 1,5 m fenékszélességnél nagyobb kialakítású kisvízi meder nem lehetséges, mivel ebben az esetben a kisvízhez tartozó szelvénybeli középsebesség nem haladja meg a minimális 0,4 m/s sebességet, így a szelvény hordaléklerakódás szempontjából nem felel meg. Ennek következtében viszont, mértékadó vízhozam esetén magasabb vízoszlop alakul ki a padka felett, amely plusz töltésépítést igényel. Továbbá, a kőmatrac, mint meder- és rézsűbiztosítás, szívesen javasolt természetes anyag a környezeti felügyelőség körében. Ezek előnyeit a fentiekben már említettem a. Azonban, a Csömöri-pataknak ezt a szakaszát már 1995-ben rendezték, így figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy ez a fajta kialakítás a betonburkolat felszedésével járna, ami több kárt okozna, mint hasznot. így mind a meder, és mind a rézsű biztosítása ezzel az anyaggal most nem a legelőnyösebb megoldás. d. Természetes élőhelyek változatlanul hagyása helyenkénti töltésezéssel A helyszíni bejárások, és a térképek alapján látható, hogy a patak bal partjának közelében olyan mélyebb fekvésű területek is találhatók, ahol a terület néha víz alatt áll. Található ott békanyál, kialakult természetes élőhely, amelyet nem lenne szabad megzavarni. Ezért megoldás lehetne akár, hogy (mederbővítést alkalmazva) ezeken a területeken, a töltés kialakítása a szintvonalak alakulása szerint történne. Ezeket az élőhelyeket meghagynánk a már meglévő állapotukban, amelyeket aztán csúcs-vízhozam esetén elönthetne a víz, ezzel elősegítve, hogy helyi vizes élőhelyek alakulhassanak ki. Annak a lehetőségét is meghagyhatjuk, hogy (záportározóként), oda esetleg folyamatosan érkezhessen a víz, a befogadó lökésszerű terhelésének elkerülésére. elíreiyiitott CSOMIÉP OL beton «kmekÜT Mejléví madaintk buitolal TSItíl 17 cm 7. ábra: A Csömöri-patak tervezett mederszelvénye