Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)
6. szám - Harkányiné Székely Zsuzsanna: A térképismérvek alkalmazásának vizsgálata a vízügyi térképeken
333 kön ad megfelelő eredményt, jelen esetben ez az eredmény nem lehetett mérvadó. A Kovács-Takács-féle eljárás csak tájékoztató értékű, a Markó-féle pedig túlzottnak látszóan nagy értéket ad végeredményül. 6. táblázat Empirikus p = 3%-os p= 10%-os módszer árvfzhozam irvfzhozam Értékelés Qj(m J/s) Qio(mVs) Csermák 14,8 10,4 Reális eredmény Kollár 18,2 11,6 Reális eredmény Racionális 12,5 8,8 A < 10 km 2 esetén megfelel Kovács-Takács 11,2 9,0 Elfogadható, reális Markó 95,0 66,5 Túlzottan nagy értéket ad Q,os= 11,14 m 3/s Qk v= 0,05 m 3/s h k v=0,07m v k h= 1,76 m/s v m,n = 0,4 m/s S = 2,55 %o k = 40 m 1/ 3 Mivel a számításokból kapott eredmények közel megegyeztek az FCSM által szolgáltatott vízhozam értékkel, ezt (11,14 m 3/s) tekintettem a továbbiakban a méretezési számítások alapjául. A Csömöri-patak hidrológiai adatainak hiányában további statisztikai feldolgozáshoz és az árhullámkép szerkesztéséhez nem állnak rendelkezésre adatsorok. 5.2. Hidraulikai számítások A külterületnek tekintett teljes fővárosi mederszakaszon Fővárosi Csatornázási Müvek előírása szerint, a 10 %-os valószínűségű vízhozam a mértékadó. A keresztszelvény kialakítását illetően több variáció is lehetséges, amely befolyásolja az egyes értékeket. A fent leírtak függvényében, összetett keresztszelvény kialakítása a legcélszerűbb. A mederbiztosítást, part- illetve fenékvédelem tervezését a már elmondottak minden részletre kiterjedő figyelembevételével sem kerülhetjük el. De amit szem előtt tartottam, az az, hogy stabil, de ki nem épített természetes part legyen a mintakép. 5.2.1. A kialakítás változatai: Több különböző esésű szakasz kialakítása a magassági vonalvezetésben. Az esés változatlanul hagyásával, a kisvízi meder biztosítása, változatlanul hagyva a már meglévő Csomiép betonelemekkel, míg a rézsű biztosítása kőmatraccal történik. A nagy vízi meder rézsűjén növényzet biztosítja a partot. Az esés változatlanul hagyásával, a kisvízi meder- és rézsűbiztosítását kőmatraccal oldjuk meg, a nagyvízi meder rézsűjén pedig növényzet biztosítja a partot. Természetes élőhelyek változatlanul hagyása helyenkénti töltésezéssel a. Több különböző esésű szakasz kialakítása a magassági vonalvezetésben A meder jelenlegi fenékesése az adott szakaszon végig -2,55 %o. Ahhoz, hogy változatos esésű szakaszt alakítsunk ki, szükséges, hogy a mederfenékbe fix gátakat építsünk be. E gátak mögötti gátudvarban a lefolyó víz összegyülekezik, felduzzad, sebessége lecsökken, melynek hatására a hordalék a vízből leülepedik, s így évek alatt a gátudvar fokozatosan feliszapolódik b. A kisvízi meder biztosítása a már meglévő Csomiép betonelemekkel, míg a rézsű biztosítása kőmatraccal történik. A patak kisvízi hozamát helyszíni méréssel határoztam meg. A patak medrében a 10 %-os valószínűségű nagyvízhozamnak károkozás nélkül le kell folynia. Mértékadó vízhozam: A patak kisvízi hozama: Kisvíz esetén a vízmélység Kimélyülési határsebesség: Megengedhető min. sebesség: Fenékesés: Simasági tényező: (betonelem fenékburkolással, kisvízi meder Réno matrac-burkolással, a nagyvízi meder rézsűje füvesített) Fokozatos közelítéssel határoztam meg az összetett keresztszelvényt, amely a mértékadó vízhozamot a megfelelő biztonsággal szállítani tudja. Többszöri próbálkozás után a mértékadó vízhozam elvezetésére az alábbi szelvényméreteket vettem fel. A kisvízi meder jellemzői: Fenékszélesség, mederelem szélessége: Rézsűhajlás: A padka szintje: A nagy vízi meder jellemzői: Rézsűhajlás: Vízoszlop magassága a padka felett: A nagyvízhozam levezetésére, az összetett medret Chézy összefüggésével ellenőriztem. v^C/RS b = 1,5 m 5 2= 1:2 h = 0,7 m 5,= 1:1,5 h = 0,65 m A C sebességi tényezőre alkalmazhatjuk a ManningStrickler-féle összefüggést: k R . k R'Vs (?) R = Ai/ P- a hidraulikus sugár, Ai = 6,76 m 2 - a nedvesített keresztmtszeti terület P = 8,97 m - a nedvesített keresztmtszeti kerület +R=0,75 m A szelvény középsebessége: V = 1,67 m/s < vu^l.76 m/s, tehát a patak medereróziónak ebből várhatóan nincsen kitéve A szelvény vízszállítása pedig: Q = A, v (m 3/s) Q= 11,30 m 3/s > Qio%~l 1.14 m 3/s Mivel a szelvény Q = 11,30 m 3/s vízszállítása közel azonos a Qio% = 11,14 m 3/s mértékadó vízhozammal: a vízszállítás szempontjából a tervezett szelvény megfelel. Chézy összefüggésével meghatározható a Qkv = 0,05 m 3/s kisvízhez tartozó szelvénybeli középsebességet is. Vkv =Qkv/A 2, A 2 = b h k v+8 h k v 2 - a nedvesített keresztmetszeti terület +A 2=0,11 m 2 A kisvízhez tartozó szelvénybeli középsebesség vw = 0,44 m/s > v mi n = 0,4 m/s, ezért a szelvény hordalék-lerakódás szempontjából is megfelel. Tehát a nagyvízi meder a padka felett 65 cm vízoszlop magasság. A biztonsági magasság az FCSM Rt. által megkívánt 20 cm. A 10 %-os valószínűségű nagyvízhozam esetén a vízoszlop magasság 135 cm. Összegezve megállapítható, hogy a tervezett keresztszelvény biztonságosan, kimosódás és lerakódás nélkül gazdaságos szelvénykialakítással - elvezeti a szakaszra jellemző mértékadó vízhozamot.
