Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

5. szám - Kerényi A. Ödön: Az Európai Unió elvárásai a megújuló áramtermelés terén

KERÉNYI A. 0 .: AZ EU elvárásai a megújuló energia terén 305 közfelfogás között mutatkozik. Véleményem szerint Magyarországnak is csatlakozni kellene a 170 ország véleményéhez. A téma, mint már említettem, szorosan összefügg a Bős-Nagymaros Vízlépcsők körül kialakult vitával és a Hágai Bíróság ítéletének hibás magyar értelmezésével, amely lemondana a magyar félnek járó villamosenergia-termelésről. A szlovák féltől a Duna vízhozamának 50 %-os vízmegosztását követelni a Bősi Vízerőmű 11 éves üzemében, azt jelentené, hogy az eddigi, összesen 25 TWh mennyiségből fölösleges volt a magyar félnek járó 10 TWh megújuló villamos energiát megtermelnie. E felfogás hibás voltát könnyű belátni a következőkből. Ha ezt a villamos energiát hőerőművekben kellett volna meg fejleszteni, ehhez kb. 3 millió tonna kőolaj-egyenértékű tüzelőre lett volna szükség. Ennek elégetése kb. ugyanennyi, tehát 3 millió tonna C0

2 füstgáz kibocsátásával növelte volna a légkör szennyezését. Nyilvánvaló, hogy ezt a túlzott követelést sem a szlovák fél, sem az EU szakértők soha sem fogják támogatni, nem is beszélve a Bősi Vízerőmű évi kb. 1 TWh jogos magyar részének kiesése miatt előálló, kb. évi 40 millió Euro értékű árbevétel csökkenéséről. Ez az összeg, amely az eltelt 10 év alatt elérte kb. a 400 millió Euro nagyságot, jogilag a magyar fél számára halmozódik fel, mindaddig, amíg a magyar-szlovák tárgyalások eredményesen be nem fejeződnek. Ésszerű javaslat lenne 400 M Euro járandóságunkról lemondani? Világosan látszik, hogy az EU megújuló áramtermelési elvárásának teljesítése érdekében a vízerőhasznosítást mindenképen bővíteni szükséges. Ezt a következő lépések segítenék elő. - Módosítani kell a 2001. évi CX villamos energiáról szóló törvény (VET) 125.§ 5. (b) pontját, amely a támogatandó megújuló energiák köréből kizárja az 5 MW teljesítőképességnél kissebeket. Hazánkban ez számos, a pártfogolt szélerőműveknél sokkal kisebb önköltségű, kis vízerőmű létesítését hátráltatja. így például a Paksi Atomerőmű 7,2 MW teljesítőképességű rekupeKERÉNYI A. ÖDÖN rációs vízerőművét, a meglévő duzzasztómüvek esését hasznosítani tudó, mátrix-turbinás erőművek beépítését, pl. a dunakiliti duzzasztómű árapasztó zsilipéinél, vagy a békésszentandrási duzzasztóműnél, és gátolja a soroksári Duna-ág tassi gátjában, az 1956 évi árvíz miatt tönkrement vízerőmű újbóli beépítésének megvalósíthatósági tanulmánya előkészítését is. Az EU tagországokban a vízerőmű-beruházások támogatásának alsó határa a 10 MW teljesítőképesség. Ennek indoka az, hogy az ennél nagyobb vízerő kapacitások általában támogatás nélkül is versenyképesek lehetnek. - Magyarországon a legnagyobb vízerő-hasznosítási lehetőség, szemben a mai hivatalos felfogással, a Duna vízlépcsők létesítésében rejlik. A lépcsőzés optimális helyeit a Duna Bizottság fél évszázad kijelölte és ezek zöme meg is épült, vagy előkészületben van. A megvalósítás ellen a tagországok közül csak hazánkban alakult ki ellenvélemény. A lépcsőzés elsődleges célja a további medermélyülés megelőzése. A vízgazdálkodás alapvető érdeke, hogy a duzzasztások megakadályozzák a talajvízszint csökkenését. A lépcsőzés további előnye, hogy egész évben biztosítható a hajózás, mivel a kis vízhozamú időszakokban sem akadályozzák zátonyok. Csak másodlagos cél tehát a gátakba telepíthető vízerőművek létesítése, amelyek a keletkező esést hasznosítják. A megújuló energia-termelés viszont a nemzetgazdaság számára teremt jelentős és azonnali jövedelemforrást, és ugyanekkor hozzájárul a légkör globális felmelegedésének mérsékléséhez. Ezért lenne fontos, hogy a BősNagymaros vízlépcsők ügyében tárgyalásra készülő magyar kormánydelegáció, az eddigi merev tárgyalási elvtől eltérően, térjen vissza a hágai ítélet szellemének fentie-kben alátámasztott értelmezésére. Bízom abban, hogy javaslataimmal hozzájárulhatok az EU megújuló energia hasznosítási elvárásainak teljesítéséhez, és létrejön a szakmai egyesületekkel és civil szervezetekkel történő egyeztetés. A kézirat lezárása: 2003. július 30-án Állami-díjas, gyémántdiplomás gépészmérnök, az MVM Rt. ny. vezérigazgató helyettese