Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

1. szám - Megemlékezések Dégen Imre (1910–1977) vízügyeink 1955–1975 közötti vezető egyénisége elhunytának 25. évfordulója alkalmából (Szeged, 2002. június 17-én) - Vágás István: Dégen Imre Szegeden

30 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2003. 83. ÉVF. 1. SZ. és nagyméretű munka kivételével minden felmerülő feladatot elvégzett. így az 1970-ben alakult TRÖSZT bármilyen kényes munkát el tudott vállalni, saját kapacitással el is végezte azt, ide értve a legbonyolultabb szennyvízkezelő berendezéseket is. Menet közben ez a kapacitás is nagyot fejlődött. Létrejött a hatvanas években a KEVIÉP debreceni, a DUVIÉP veszprémi, a DÉLVIEP kaposvári székhellyel. Mindegyik elsősorban közművek építésére. A vízépítési kapacitásokban számításba kell venni a közmű és vízgazdálkodási vállalatok építési kapacitásait is, amelyek nagyobbrészt a művek üzemelésével voltak elfoglalva, mint a Tisza menti, a Duna menti, a dunántúli, stb. vízgazdálkodási vállalatok. A Vízügyi Szolgálat 1970-re az ország egyik legnagyobb építőipari kapacitásával rendelkezett. Ide lehet számítani néhány speciális kapacitást is, mint pl a réselést. A vízépítőipár 30 000 főt foglalkoztatott 1975-ben. Végül, néhány szót az emberről: Sokan úgy ismerik őt, mint a fáradhatatlan munkaerőt, aki mellett kidőlnek a legkitartóbb emberek is. Valóban, igen kevés pihenéssel beérte, s nehéz volt olyan pillanatot találni életében, amikor nem valamilyen vízgazdálkodási probléma kötötte le. Ugyanakkor oldott hangulatban is szeretett lenni, de mindig mértéktartóan. Nagy érdeklődéssel tudott figyelni egyes embereket, és az éppen időszerű eszközöket. Néha meglepő műszaki részletek is érdekelték. Személyes élményeim közé tartozik néhány meglepő kérdése: pl. szkréperes munkáknál miként alakul a Tr-gamma, vagy mit kell tenni, hogy a dunai homok ne szegregálódjon a hidromechanizációs töltésépítésnél, illetve, hogy tudunk-e esőben eternitcsövet fektetni, és hogyan? Néha olyan ember után érdeklődött, akiről már az is meglepetés volt, hogy tudott róla. Imre Dégen and the hydraulic construction industry Bognár, Gy. Dégen Imre Szegeden Vágás István 6726. Szeged, Székely sor 13/A Dégen Imre vízügyi szolgálat élén eltöltött 20 évének legemlékezetesebb szegedi időszaka az 1970. évi májusjúniusi tiszavölgyi árvízvédekezés volt. Az 1879. évi, Szeged városát romba döntő árvízkatasztrófa, a város újjáépítése és hatékony árvízvédelmi rendszerének megteremtése óta az 1970. év volt az első, amikor a második szegedi árvízkatasztrófa veszélye fenyegethetett volna. Még komolyabbá vált a Maros mentén Makó helyzete, mert ezt a várost az addigi legmagasabb vizállásnál mintegy fél méterrel magasabb, az árvízvédelmi töltések akkori koronaszintjét egyes helyeken elérő árvízszint fenyegette, és a város közelében kialakult hatalmas töltés talp-szivárgás és buzgársor kétségessé tehette volna a város és környéke lakosságának vagyonát és életét. 1970. májusának a Maros és Alsó-Tisza mentén is kritikussá vált árvíz-helyzetében kizárólag Dégen Imre kezében volt és lehetett a megoldás kulcsa. Makó és környéke töltéseinek védelmét az illetékes, Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság is megszervezte, és le is tudta vezényelni, azonban olyan alapvető, és hazánkban addig példa nélkül állt intézkedést, mint Makó és környéke lakosságának elszállítással történő biztonságba helyezése, csak Dégen Imre kezdeményezhetett. 0 volt abban a helyzetben, hogy szakismeretei alapján ennek szükségét felismeije, és az akkor betöltött pozíciója útján ezt a kormánnyal el is ismertesse. Negyed évszázad telt el ezután, hogy Hollandiában hasonló, és hasonlóan sikeres intézkedés igazolja a makói 20 ezer lakoshoz képest mintegy tízszer annyi polgári személy haszonállataikkal együttes biztonságba helyezésével Dégen Imre 1970. évi kezdeményezésének előremutató voltát. Az 1970. évi Tisza-völgyi árvízvédekezésnél már kiválóan működött az a rend, amit Dégen Imre az 1956. február-márciusi dunai jeges árvíz negatív tapasztalatai nyomán keresztül vitt: azt ugyanis, hogy a töltésen, az árvízvédekezésben csak egyetlen szervezet, a vízügyi szolgálat irányíthat. Abból, ha a védekező erőknek többen parancsolhatnak, csak keveredés, és a szakszerű intézkedések elmaradása következhet. Szegeden 1970-ben már minden védekező erő elfogadta a vízügyi igazgatósági védelemvezetés utasításait. Dégen Imre fontos kormánybiztosi intézkedése volt Szeged városa önálló védelmi szervezetének a vízügyi szolgálat irányítása alá rendelése. Ö maga is részt vett annak a műszaki koncepciónak kidolgozásában, amely a korszerűtlenné vált belvárosi tégla-mellvédfal megtámasztásával, szavai szerint "homokzsákokból készült várfal" védelme alá vette Szegedet. Ugyanígy ott volt azon a töltésen rögtönzött tanácskozáson, amelyen a Hódmezővásárhely közelében lévő, szikes talaja miatt meghibásodott körtvélyesi töltésszakasz védelmének legcélravezetőbb módjáról kellett határoznunk. A szádfalazást a dinamikus hatások veszélyei miatt el kellett vetni, ehelyett a töltéstest szivárgó csatornácskákkal történő lassabb kiszárítása maradt megoldásként. Akkor hallhattuk tőle: "Néha a: a legjobb beavatkozás, ha nem avatkozunk be". Az eltelt idő e mondatának valós voltára sok példát hozott. A vízügy hangja eltávozta után elhalkult, de fontos ügyeinket - ha ellentmondásosan, ha késedelmekkel olykor az is előbbre vihette, ha a közvetlen beavatkozást mellőznünk kellett. A tények és az idő ereje képes helyreállítani az igazság állapotát: ebben mindig bízhatunk. Imre Dégen at Szeged Vágás, I.